KKB választás

1993. március 4-én a Schönherz Zoltán Kollégiumban KKB-titkár választásra kerül sor. Az alábbiakban bemutatjuk a jelölteket.

Vetési Iván

– Először is szeretném, ha elmondanád a legfontosabb tudnivalókat magadról!

– Vetési Iván vagyok, harmadéves informatikus hallgató. Itt a kollégiumban több dologgal is foglalkoztam már: első évben az évfolyamom érdekvédelmise voltam, aztán egyik alapítója voltam a Lovagrendnek, a szitázót is vezettem egy évig. A Lovagrendből nőtt ki tavaly a mostani KKB, amelynek én lettem a titkára. Ezenkívül dolgoztam a Hallgatói Képviseletben is, valamint elnökségi tagja vagyok a Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetségének.

– Hát akkor következzék az ilyenkor szokásos kérdés: mit szeretnél megvalósítani, ha Te lennél a KKB titkár? Illetve mivel eddig is Te voltál a titkár, átfogalmazhatjuk úgy is, hogy mivel vagy az eddigi tevékenységedből elégedett, és mi az, amin változtatni szeretnél?

– Tulajdonképpen elégedett vagyok a munkánkkal, bár sok tekintetben lett volna mit javítani. Az első félév nagyrészt azzal telt, hogy beletanultunk a feladatokba, mivel sok másodéves új tag volt a KKB-ban, és szükség volt arra is, hogy összerázódjunk. A következő félévben aztán már egy egységes társaság dolgozott. Amit annak idején a programomban vállaltam, abból jónéhány dolog megvalósult. Például feljavítottuk a kollégiumban a szakmai tevékenységet, ennek a témának különfelelőse is volt a KKB-ban. Amit ígértünk, a szakmai könyvtár már beindulóban van, ezenkívül szakmai tanfolyamokat is indítottunk. Ugyanakkor nagy erdeménynek tartjuk az elsősöknek szervezett konzultációkat. Ezenkívül elkészült a hangstúdió is, bár ezt nem mi kezdtük el. A továbbiakban ezeket a tevékenységeket lehet továbbfejleszteni, de természetesen mindezt a kollégisták igényeinek a figyelembevételével. A rendezvények területén már nem ennyire egyértelműen sikeres a tevékenységünk, erről annak idején az Impulzus is írt. Valóban tettem ígéretet arra, hogy esetleg lesz pénteki buli, de azt már akkor is mondtam, hogy nekünk erre nem nagyon lesz energiánk, jelentkező, érdeklődő erre a feladatra pedig nem is volt.

– Emlékeim szerint nem is igazán az volt a probléma, hogy nincs pénteki buli, hanem hogy a hétközi rendezvények nem lehetnek olyanok, amilyennek a rendezők szeretnék.

– Mostanában fogja a kultúrreszort az elmúlt félévi rendezvényeket értékelni ill. azt a szabályzatot, ami a rendezvények számára készült, és szerintem nagyon jó anyag, bár biztosan kell még rajta módosítani. Hozzátartozik a dologhoz az is, hogy egy KKB-snak más szemmel kell néznie ezeket a bulikat, mint egy kollégistának. Olyan viszonyban kell lennünk a szomszédokon keresztül a rendőrségig mindenkivel, hogy az ne okozzon problémát se az egyetemen, se az önkormányzatnál. Visszatérve az ígéretekre: szó volt róla, hogy veszünk egy tanyát vagy üdülőt a kollégiumnak. Többet is megnéztünk, de egyiket sem találtuk alkalmasnak. Az továbbra is áll, hogy szeretnénk nyitni egy éttermet az egyetmistáknak valahol itt a környéken.

– Ez ügyben történtek konkrét lépések is?

– Igen, Papp Zsomboron keresztül beszéltünk az önkormányzat illetékeseivel, de akkor abbamaradt a dolog. Most viszont úgy néz ki, hogy komolyan megpályázunk – konkrét összegajánlattal – egy ilyen lehetőséget. Az is lehet, hogy az önkormányzattal közösen fogjuk üzemeltetni. Az egyetlen biztos dolog, hogy a pénz megvan hozzá. Egyébként szintén fontos feladat, hogy a gazdálkodásunkat egyesületi formában működtessük tovább, az első lépéseket már meg is tettük, de a dolog nem olyan egyszerű, mint gondoltuk.

– A KKB munkastílusa maradna-e olyan, mint volt, vagy esetleg jobban belevonnátok a Ház lakóit is az ügyekbe?

– Valóban nagyon sok olyan döntésünk volt, amit nem nekünk kellett volna meghoznunk, hanem a titkári és egyéb reszortoknak. Szerintem egy KKB akkor dolgozik jól, ha senki nem látja, hogy ott van. Szóval mindenképpen az lenne a jó, ha a reszortok legalább olyan önállóak lennének, mint az érdekvédelmi reszort. Nagyon fontos lenne még a tájékoztatás a Ház felé, hogy milyen ügyek vannak folyamatban, kikérni a véleményeket ezekről. Ebben tényleg nem voltunk tökéletesek, és változtani kell rajta.

– Van esetleg még valami, amiről nem beszéltünk és fontosnak tartod?

– Mindenképpen nagyobb szerepet kellene szánni az alapítványnak itt a kollégiumban. Erre kész terveink is vannak. Például, hogy létrehozunk egy alapítványi kollégiumot, fölkészülve ezzel a kollégiumi díjemelésre, tehát hogy ne 5000 Ft-ot kelljen fizetni, hanem az alapítványon keresztül adókedvezményhez lehessen jutni, és így csak mondjuk 4000 Ft-ba kerülne egy férőhely. Ugyanekkor az alapítvány segíthetne a vállalkozásain keresztül a több lábon állásban, ami a kollégium biztos megélhetését jelentené a Várklub esetleges kiesésekor is. Bár nagyon jól termelt a stúdió, és nagyon számítunk az elkészült hangstúdióra is. Amint látod, vannak terveink, és én érzek magamban annyi energiát, hogy egy évig még a KKB-ban dolgozni tudjak.

– Sok sikert kívánok hozzá, és köszönöm a beszélgetést.

- hl -

Siku Albert

– Kérlek mondd el, mit kell tudni rólad!

– Siku Albert vagyok a Robinson csapat évfolyamtitkára. A titkári reszort munkájában veszek részt, valamint a senior lovagrend tagjaként a mindenkori gólyák szárnybontogatását szoktam segíteni.

– Bevallom, engem váratlanul ért, hogy megláttam a neved a KKB jelöltek között. Hogy jutott eszedbe, hogy indulj a választáson?

– Már a sikeres kupaszereplésünk után felvetődött, hogy alakíthatnánk mi is KKB-t. Ez később elfelejtődött, de látva a téli tábor destruktívitását újra előkerült az ötlet, megbeszéltük a dolgot, s arra jutottunk, hogy érdemes megpróbálni a dolgot.

– Milyen terveid vannak a KKB munkájával kapcsolatban?

– A legfontosabb dolog a kollégista központúság. A KKB-t nem úgy képzelem el, mint egy elefántcsont toronyban üldögélő, a világtól elzárt, az emberek által elérhetetlen szervezetet. Szeretném, ha a kollégisták nem éreznék úgy, hogy mindent a fejük felett döntenek el. Például meg lehet őket kérdezni a már bevált kérdőíves rendszerben, hogy ki mit szeretne, s a jó ötleteket meg is kéne valósítani. Fontos még az is, hogy a feladatokat jobban szétosszuk a reszortok között, ezáltal hatékonyabbá téve a munkánkat. A kollégium gazdasági helyzete jelenleg jó, ezért a gazdálkodásban nem tervezek alpvető változásokat. Itt van viszont az új oktatási törvény. Véleményem szerint '93 őszére nem fogja megszavazni a parlament, de mivel igen komoly változásokat fog magával hozni, ezért jó előre fel kell készülni a megfelelő válaszokkal. Ez az, ami igazán nehéz feladat lesz.

– Milyen stílusú KKB-t szeretnél?

– Mint a kampányból is látszik, szeretném könnyedebbé tenni a KKB munkáját. Itt természetesen nem komolytalankodásról van szó, de szeretném a most fennáló görcsösséget oldani. Egyébként kisebb létszámú bizottságot tervezek. Jónéhány új ember lenne benne, ezek közül hárman lennénk a Robinsonból, mi biztosítanánk az új lendületet, s megmaradna néhány ember a jelenlegiek közül is.

– Van még valami, amit el szeretnél mondani?

– Talán a mottónk: "Azé a kollégium, aki megműveli".

– Hát jó. Kösz a beszélgetést, és sok sikert a választáshoz!

– Köszönöm.

-svm-

Radnóti Tibor

– Mit kell tudnia rólad annak, aki rád szeretne szavazni?

– Negyedéves műszeres hallgató vagyok, a Gumicum csapat – remélhetőleg – oszlopos tagja. A kollégiumban két éve vagyok tagja a KKB-nak: először a titkári reszortot vezettem, aztán második évben a kari kapcsolatokért voltam felelős. Ez utóbbi, mivel én vagyok a KTHK koordinátora, gyakorlatilag azt jelentette, hogy igyekeztem a kollégium érdekeit (is) képviselni, terjeszteni jóhírünket a karon, és természetesen ugyanezt megtettem fordítva is.

– Mi az, amire az eddigi tevékenységed alapján büszke vagy?

– Négy darab Schönherz kupa második helyezésben vettem részt, erre mindig büszke leszek. Ezenkívül a hallgatói képviseleti munkában is csináltam néhány olyan dolgot, ami miatt, azt hiszem, nem kell szégyellnem magam. Többször sikerült a Kari Tanácsban a képviselet segítségével a hallgatók számára kedvező változtatásokat elfogadtatni ill. megelőzni, megakadályozni egyéb, a hallgatói érdekeket sértő elgondolásokat. Ha pedig a kollégiumi tevékenységemet szeretném jellemezni, akkor elmondhatom, hogy a KKB tevékenységemen kívül elég sok körnek tagja voltam. Először a KSZK-ba, aztán az evezős körbe léptem be. Ez utóbbi azt jelentette, hogy három évig mi tartottuk karban a csónakokat, többre nem futotta az energiánkból. A legújabb társaság, ahova felvételemet kértem, a Senior Lovagrend.

– Milyen elképzeléseid vannak, amit mint KKB titkár szeretnél megvalósítani?

– Ami az én elgondolásom a KKB-ról, az a következő: a KBB-nak nem irányító szerepet kell vállalnia a kollégiumban, hanem az a feladata, hogy megteremtse a feltételeket a kollégium önálló, önszerveződő életéhez. Vagyis biztosítsa azokat a körülményeket, amelyek között valamennyi kör, évfolyam, közösség megfelelően tud élni, létezni, fejlődni. A KKB-nak segítenie kell, hogy a kollégisták véleményei, ötletei, javaslatai felszínre kerüljenek, azokat pedig, amelyek beleilleszthetők a kollégium szellemiségébe, segítse megvalósítani. Vagyis a KKB feladata nem az, hogy új irányokat, új feladatokat tűzzön ki a kollégium számára. A KKB ugyanis maximum 10-12 főből áll, a kollégiumban azért ennél sokkal több értelmes és okos ember van, akiknek az ötleteit engedni kell megvalósulni. A fentiek biztosítása érdekében jó lenne még ebben a félévben kidolgozni egy új kollégiumi SZMSZ-t, amely nem csak a Ház jobb működését segítené, hanem az Egyetem felé is példaértékű lehetne.

A pénzeszközeinkkel pedig úgy kell gazdálkodni, hogy minél több kör minél színvonalasabban tudjon működni. Az elmúlt időszakban volt néhány olyan eset, amikor egy kicsit gondtalanul szórtuk a pénzt, ezt most vissza kellene fogni. Más helyekre pedig, ahol tényleg értelmes és hasznos dolgokkal foglalkoznak, több pénzt lehetne átcsoportosítani. Fontos feladatnak tartom azt is, hogy összeegyeztessük a kollégium különböző csoportjainak, köreinek az érdekeit, a fennálló vagy létrejövő konfliktusokat pedig, amelyek óhatatlanul előjönnek, nagyobb veszekedések nélkül, simulékonyan elrendezzük.

– A koordinátori tisztségedet KKB titkárként is megtartanád?

– Természetesen ha megválasztanak KKB titkárnak, a Hallgatói Képviselet vezetését befejezném és átaadnám a stafétabotot másnak, ami bizonyára nem fog gondot okozni a képviseleten belül. Ilyen nagy felelősségű funkcióból egy is elég, senkinek nincs annyi energiája, hogy ezt a két dolgot egyszerre tudja csinálni, és természetesen nem is lenne etikus. Most egyelőre érdeklődve várom a Ház véleményét, hogy alkalmasnak találnak-e erre a feladatra.

– Csütörtökön majd meglátjuk. Köszönöm a beszélgetést.

-hl-