Tűz van, babám!

Tévedés ne essék, ez nem a filmkritika helye, s még csak nem is az elmúlt rendszert kifigurázó világmegváltó alkotás, bár mi tagadás, az elmúlt rendszer termékeiről – azaz rólunk – is elhangzik néhány bíráló szó a cikkben. Egyszerűen arról van szó, hogy elbeszélgettem a december tizenegyedikén hajnalban a koleszban "kitört" tűzről néhány bennfentessel, s nem jutott frappánsabb cím az eszembe.

Az 5. emeleten még mindig láthatók a tűz nyomai. A folyosó plafonja szép koromfekete, s az ajtók magasságában kezd átmenni egyenletesen fehérbe. A fekete felületeken falfirkák amerikás stílusban: "Here was the fire", etc. A tűz igazán a lányvécében tombolt, ezért először az 503-as szoba lakóit kérdezem, akikre történetesen szó szerint igaz a közhely: valóban közel voltak a tűzhöz:

– A falikutya ébresztett minket...

– Pontosan. Mikor fölkeltünk, akkor már mi is éreztük a füstszagot, kinéztünk a folyosóra, de nem láttunk semmit a füsttől. Gyorsan felöltöztünk, törölközőt tettünk az arcunk elé, belőttük magunknak a folyosó irányát, aztán mentünk.

– Ezt minden óvodás tudja...

– Valójában csak akkor kezdtünk el gondolkozni a dolgon, amikor leértünk. Mert mi van akkor, ha éppen alattunk ég valami, mi meg szépen belesétálunk. Azt is csak lent tudtuk meg, hogy pont velünk szemben égett a budi. Utólag visszagondolva elég meleg helyzet volt...

– Azért mi sem tudunk mindent, de jó lenne, ha a lépcsőházak füstmentesek lennének, mert ha ne adj' isten ismét tűz ütne ki, akkor ez sokkal biztosabbá tenné a menekülést.

Az 5. emelet Zsuzsa néni, a 7. emeleti gondnok felségterülete. Nézzük, mit tud ő az ügyről!

– Nem. Mire ideértem, már itt voltak a tűzoltók. Én a takarítónőktől hallottam az eseményekről.

– Mikor az 5. emeleti takarítónő bejött reggel, akkor még semmit sem észlelt. Lement a 4. emeletre a kolléganőjéhez, s mire visszaért az ötödikre, addigra már a füst jött szembe vele.

– Ha tetteseket nem is, de gyanús alakokat azért látott. Csupán az a gond, hogy az általa adott személyleírás elég általános, s így nem igazán jó kiindulópont a nyomozáshoz.

– Pontos adatok még nem ismeretesek, de úgy félmillió forintra becsülhető.

– Ha elkerülni nem is lehet az ilyen eseteket, azért nagyobb odafigyeléssel megelőzhetőek lennének mind az ilyen ügyek, mind a lopások. Jó lenne, ha a fiúk jobban odafigyelnének egymásra, s a házban járkáló idegenekre. Ha ilyet látnak, kérdezzék meg tőle, kit keres, s ha látszik rajta, hogy csak úgy itt van, akkor nyugodtan kérjék meg, hogy hagyja el a kollégiumot. Ugyanilyen fontos lenne az ajtók zárása éjszakára. Ilyenkor télen a legkönnyebb préda a kabát. A tolvaj csak benyit a szobába, s ha bent nincs mozgás, már viszi is a kabátot. A bent alvók csak reggel veszik észre a hiányt, de a tettes akkorra már árkon-bokron túl van. Azt is gyakran tapasztalom, hogy sokan bekapcsolva felejtik a rezsót. Most láttuk, mit tud okozni egy ilyen tűz; jó lenne, ha erre is figyelnénk.

Amikor visszatérhettünk szobáinkba, s minden megnyugodni látszott, akkor ismét megszólalt a falikutya, s Bőgér Zoltánt kérték a portára. Biztos valami fontos ember lehet, s nyilván köze van a tűzhöz, ha ilyen "általános körözést" adnak ki rá. Bögrét (ez a beceneve) a 903-as szobában faggattam.

– Azért, mert fel kellett venni a jegyzőkönyvet.

– Minek nézel Te engem?!

– Beszélgettünk a 9.-en, amikor egyszer csak füstszagot éreztünk. Meg akartuk keresni a forrását, ezért hívtunk liftet, de amikor odaért, csak úgy dőlt belőle a füst. Telefonáltunk a portára, hogy tűz van, aztán gyalog nekivágtunk az emeleteknek. A negyediken nem volt füst, az ötödiktől felfele azonban mindenhol, tehát nyilván az ötödik ég. Egyik emeleten elkommunizáltam egy poroltót, s be akartam menni a szintre, de nem láttam semmit a füsttől. Szerencsére már jöttek lefele emberek törölközökkel az arcuk előtt, egyiktől elkértem a törölközőt, s azzal mentem be.

– Nem lehetett nagyobb veszély, mint bent lenni.

– Nekiálltam kizavarni az embereket, s közben eljutottam a tanulóig, ahol valaki már próbálta oltani a táblát. Nagynehezen sikerült beindítani a poroltót, s eloltani a tüzet. Ezután kiszellőztettük a tanulót, de addigra már odaértek a tűzoltók, s onnan már övék volt a pálya.

– Persze. Amíg lenne rá mód, addig megtenném, ami tőlem telik.

Az ám, a tűzoltók! Nekik kell a legtöbbet tudniuk az ügyről. Eddig azt hittem, hogy csak nagyképűségől mondanak a sajtóban ilyeneket: "...magát megnevezni nem kívánó... X.Y.-hoz közel álló... értesüléseink szerint...", de most meg kell hogy kövessem az újságírókat; tényleg van ilyen! Lássuk, mit mond egy magát megnevezni nem kívánó tűzoltó!

– Talán helyesebb lenne így kérdezni: ki? Az ugyanis elég valószínűtlen, hogy egymástól ilyen távol következzék be öngyulladás. Az elkövetőkről pedig inkább a rendőrséget kellene megkérdezni.

– A tanulóban egy rongyot gyújtottak meg, de a másik helyiség ügyében még folyik a vizsgálat, így sajnos semmi biztosat nem tudok mondani róla.

– Természetesen, amennyiben ez nem hátráltatja a nyomozást.

Milyen a kollégium tűzvédelmi helyzete? A kérdés illetékese apánk, Sándor László.

– Az épület túl magas, akár "pokoli toronynak" is nevezhetnénk. Emiatt speciális előírások vannak, s ennek megfelelően speciális terv szerint kell megoldani a tűzvédelmet, ami elég drága.

– 30 millió forintba. Gondolhatod, hogy ennyi pénz nincsen rá. A rektor úr megpróbált póthitelt kérni, de ennyit nem kapott. Amennyi pénz jött, abból elkezdődtek a munkák. Első lépés a füstérzékelők elhelyezése, ez jelen pillanatban a földszinten, az elsőn és a másodikon folyik. Ezt követné a liftelőtereket tűz estén automatikusan lezáró ajtózárók elhelyezése, de ezzel kapcsolatban már vannak kételyeim.

– Nézd, ez kétélű dolog. Egyfelől lehet azt mondani, hogy nincsenek meg a megfelelő technikai feltételek, de azt is látni kell, hogy a kollégisták is elég hanyagok ilyen téren. Elég csak a gipszkarton berugdosására vagy a falikutyák tönkretételére gondolni. Beköltözéskor Sárhegyi Karcsiék átnéztek minden szobát, s minden falikutyát rendbehoztak. Erre most sokan bent maradtak, mert nem szólalt meg a szobájukban a tűzriadó. Ennyi falikutya nem megy tönkre magától. Most kell elgondolkoznia mindenkinek ezekről a dolgokról, nem akkor, amikor már 10 ember meghalt.

– Most a tűz kapcsán derült ki, hogy a létrás autónak 6 méteres hely kell, ezért felfestünk a megfelelő helyekre "forgalomtól elzárt terület" jeleket. Persze ennek is csak akkor van haszna, ha betartják a gépjárművezetők. Mert a fegyelmezetlenség ellen nincs mit tenni, a telefonokra is hiába írják ki, hogy életet menthetnek, mégis tönkreteszik őket...

Valóban. Itt nem másról, mint a mi életünkről van szó. Képzeljük csak el, mi történt volna, ha a tűz egy órával korábban gyullad ki, amikor nincs ébren senki! Most nem is az anyagi kárról van szó, hanem az emberéletekről. A tűzfészek melletti szobában még akkor is aludtak a lakók, amikor a meleg már olvasztotta a szobaajtó műanyagszegélyét. Mindenki el kell hogy fogadja Zsuzsa néni és Laci intelmeit, ha más nem, a maga érdekében. Én azért bízom benne, hogy soha nem kerül sor arra, hogy itt forgassák a Pokoli torony II-t a "Másnap" alcímmel!

Sün