Impulzus

 
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hallgatói Képviseletének lapja
Random cikkajánló

Kovács Csaba Tamás (Tsaby)

Szórólapocska

Ha, ha, ha...

IEEE Etikai Kódex

EHK-tükör

Kiküldött tudósítók jelentése Karlsruhéból

Egy szigorlat utáni állapot

"Mi a legőrültebb álmod?"

"Valóra váltjuk!"

"Ausztria, kenguruk földje!"

"...Ausztrália elsőszámú progresszív metál együttesévé "szentelték" őket."

A Műegyetemi Kórus

"...számos külföldi fellépés és fesztiválon való részvétel öregbíti nevüket."

Életem is kevés, hogy felnyisd szememet...

Gubóm hideg árnyán hallom végzetemet:

Vérem amíg penész, s lelkem húrja sötét,

Elégek a kíntól: sárban hamvad e lét...

Rögök közelében várom veszteg a fényt.

Elfogy erőm, s habár őrzöm még a reményt,

Magány mocsarában némán fekszem alant...

Életem árnyait vég nélkül siratom;

Lebegnek előttem ében láncaimon...

Viasz, ha leolvad arcomról, a gonosz

Ablakomon csorog: él még bennem a rossz.

Kiálthat a fény benn, testem rég lezuhant...

Odvam az éjbe húz, láncom már nem ereszt;

Nehéz vasa jussom: rút bűnért a kereszt...

Fogoly, ha a láncát téphetné, s szabadon

Ellened élne, Gonosz; érezné faladon:

Leomlik egészen, s fényben szólhat a lant:

Élete újra tűz, lankadt lelke lobog;

Derengve a létben izzó szíve ragyog.

Viharban enyészvén így él benne remény:

Este az ég sötét, s reggel jön csak a fény:

Zenéje az éjben, s jégben félve suhant.

Enyve jegében él, mégis, szíve remél:

Tavasz, ha köszönt rá, nem jön már soha tél.

Álma a tiszta ég; fényed hívja Feléd.

Ledobta ma láncát, s így ment sírva Eléd:

Megmenekültem én, mert fogtad kezemet;

A fénybe vezettél, hogy felnyisd szememet...

Kazinczy Tamás