Igen, de...

Az OFÉSZ feltételei a tandíj bevezetéséhez

1. A tandíjat és az önköltséges kollégiumi díjat csak működő, elvi alapon senkit ki nem záró kompenzációs rendszerrel együtt vezessék be (állami garanciával támogatott hitelkonstrukciók, adókedvezmények, tandíjmentesség a hallgatók bizonyos köreinek).

2. A teljes tandíjbevétel maradjon az oktatási intézményeknél, ahol azt az oktatás közvetlen költségeire fordítsák (pl. képezzenek belőle alapot, amelyre a tanszékek pályázhatnak), teljes összege többletként, pótlólagos forrásként szerepeljen (vagyis ne vonják el más címen).

3. A tandíjból semmiképpen se legyen – átmeneti időre se – hallgatói juttatás, pl. lakhatási támogatás, hiszen ekkor nem lenne megrendelői pozícióban a hallgatóság, meg amúgy is értelmetlen magunkat finanszírozni.

4. Ne egységes – hasraütéssel megállapított – összegű tandíj legyen, hanem az intézménynek legyen joga meghatározni azt, a képzési költség hányadában, bizonyos előre megadott százalékintervallumon belül.

5. A befizetett tandíjak felhasználásának ellenőrzésében az intézményi hallgatói önkormányzatoknak domináns szerepük legyen.

6. Ne vezessék be a tandíjat a felsőoktatási törvény (és a benne megtestesülő reform) előtt.

T. I.