Egy levélváltás margójára
Érdekes levélváltásnak lehettünk tanúi az elmúlt héten Vetési Iván KKB titkár és Dr Réffy József oktatási rektorhelyettes között. Az első levélben KKB titkárunk tájékoztatást kért a "Kollégiumok működési rendje" című egyetemi határozattal kapcsolatban. Történt ugyanis, hogy Dobránszky János gépészkari tudományos munkatárs levélben hívta fel a rektorhelyettes és az önkormányzatok figyelmét arra, hogy a határozat 18 pontban ütközik a hatályos jogszabályokkal. Most rövidített formában közreadjuk a rektorhelyettes válaszlevelét.
... A levél olyan rendeletre hivatkozik, amely a KISZ Központi Bizottságával egyetértésben született (erre a rendelet két helyen is utal), és amely rendeletről a Felsőoktatási Törvény tervezete úgy tesz említést, mint hatályát vesztő rendelet. ...
... Az anyagot az egyetem legfőbb szerve, az Egyetemi Tanács bölcs módosításokkal elfogadta. Az egyetem növekvő autonómiája megköveteli tőlünk, hogy mi magunk rendezni tudjuk saját dolgainkat, különben felelőtlenség lenne autonómiáért harcolni. ...
... A levélben említett pontok közül érdemi említésre a kollégium igazgató személyével kapcsolatos egyeztetési jog szolgál. Az ET által elfogadott anyag ugyanazt szorgalmazza, amit a korábbi rendelet, csak remélhetőleg joggal feltételezi a dékán és a kollégiumi önkormányzatok közötti jó kapcsolatot, együttműködési készséget, és a rangsorolás a pályázók között egyértelműen kifejezi, hogy kivel értene egyet elsősorban a kollégiumi önkormányzat. A korábbi egyetértési jog sem azt jelentette, hogy egyetlen személyhez ragaszkodhat az önkormányzat, és más véleménye nem lehet a dékánnak (az vétójog lenne)...
Ennyit a levélrészletről. Akik ismerik a fent említett Egyetemi Tanács határozatot, azok tudják, hogy sok bölcs elgondolás mellett jelentős újdonság az, hogy a legtöbb pontban a kollégiumi önkormányzatok egyetértési joga egyeztetési jogra változott. Nos ez egyszerűen azt jelenti, hogy az "egyetem növekvő autonómiája" a diákönkormányzatok csökkenő autonómiájával járna együtt. Az egyetértési jog szerintem azt jelentette például ebben az esetben, hogy a kollégiumi önkormányzat egyetértése nélkül nem lehetett igazgatót kinevezni (tehát igenis vétójog volt). Az egyeztetés igazából senkit semmire nem kötelez. Egy valamit pedig végképp nem értek. Jogszabályalkotók hogyan feltételezhetnek "dékán és a kollégiumi önkormányzatok közötti jó kapcsolatot" egy SZMSZ keretén belül. Ezt annak ellenére nem értem, hogy nálunk az utóbbi években példaértékű ez a kapcsolat. Ha mégis így csinálunk SZMSZ-t, akkor készítsük el azt a változatot is, amelyik majd akkor lép érvénybe, ha ne adj isten mégsem olyan jó az a kapcsolat. Végül de nem utolsó sorban úgy érzem (és ezzel nem vagyok egyedül), hogy igen veszélyes hatályos jogszabályt felülbírálni a jogalanyok személyes véleménye alapján. Azt ugyanis forradalomnak nevezik, és mi a reformok útját járjuk (szerintem). Azzal az emberrel pedig szivesen beszélgetnék, aki most megmondja, hogy mi lesz a majdan elfogadásra kerülő Felsőoktatási Törvény pontos szövege...
Radnóti Tibor