Találkozunk szerdán
– Jó napot!
– Jó napot! Segíthetek valamiben?
– Hát nem is tudom... Egy ilyen fadobozt kérnék.
– Erre a koporsóra gondol?
– Igen, igen! Ez a jó szó, koporsó. Igen, egy ilyet kérek.
– Kérem. Széles választékunk van koporsókból, igyekszünk minden igényt kielégíteni. Tudja, mindent a vevőért! Szerényen hozzátenném, még egyetlenegy kuncsaftunk sem reklamált. Van valamiféle konkrét elképzelése?
– Hát... Nem is tudom... Az ott, amelyik a sarokban áll, azzal az üvegberakással, az például tetszik.
– Kérem. Habár azért megjegyezném, az egy állóóra.
– Hm. Érdekes, roppant érdekes.
– Talán próbáljuk meg kitalálni, mi is lenne a legalkalmasabb. Először tisztázzuk a méreteket. Kinek is lesz a koporsó?
– Nekem.
– Iiigen. John! Joooohn! Gyere már ide, kérlek mérd le az urat. Azt mondja, 178 magas plusz a cipő, úgy 60 széles... Hány kiló?
– 82.
– Jó, mínusz belsőségek... Mire gondolt, miből legyen?
– Talán valami konzervatív jellegűre gondoltam, semmi hivalkodás.
– Akkor talán a bükkfát ajánlanám. Tudja, az valahogy egészségesebb. Ez a fajta faragás megfelelő lesz, esetleg véssük bele a nevét is?
– Igen, ez tetszik. Megfelelő lesz.
– Jó, megvan. Még egy-két adminisztratív apróság. Öö, igen, mit mondott mikor is kíván meghalni?
– Jövő hét közepére gondoltam, estefelé.
– Hmm. Esetleg ajánlhatnám cégünk bérgyilkosát, kitűnő emberünk, mindig gyorsan végez.
– Rendben. Akkor legyen szerda este 8 és 9 között, miután megjöttem a klubból.
– Rokonság, egyebek?
– Hát, csak a feleségem van, ő is otthon lesz.
– Esetleg akkor ajánlhatnám családi csomagunkat, egyet fizet, kettőt kap. Ha felesége koporsóját is nálunk rendeli meg, grátisz elintézzük őt is.
– Jól hangzik. Rendben van, akkor neki is kérek egy ugyanilyet. Mennyivel tartozom?
– Iiigen, az annyi mint... 2523 font.
– Csekket elfogad?
– Természetesen.
– Itt van. Viszontlátásra!
– Viszontlátásra! Akkor találkozunk szerdán!
Dave