Találkozunk szerdán

– Jó napot!

– Jó napot! Segíthetek valamiben?

– Hát nem is tudom... Egy ilyen fadobozt kérnék.

– Erre a koporsóra gondol?

– Igen, igen! Ez a jó szó, koporsó. Igen, egy ilyet kérek.

– Kérem. Széles választékunk van koporsókból, igyekszünk minden igényt kielégíteni. Tudja, mindent a vevőért! Szerényen hozzátenném, még egyetlenegy kuncsaftunk sem reklamált. Van valamiféle konkrét elképzelése?

– Hát... Nem is tudom... Az ott, amelyik a sarokban áll, azzal az üvegberakással, az például tetszik.

– Kérem. Habár azért megjegyezném, az egy állóóra.

– Hm. Érdekes, roppant érdekes.

– Talán próbáljuk meg kitalálni, mi is lenne a legalkalmasabb. Először tisztázzuk a méreteket. Kinek is lesz a koporsó?

– Nekem.

– Iiigen. John! Joooohn! Gyere már ide, kérlek mérd le az urat. Azt mondja, 178 magas plusz a cipő, úgy 60 széles... Hány kiló?

– 82.

– Jó, mínusz belsőségek... Mire gondolt, miből legyen?

– Talán valami konzervatív jellegűre gondoltam, semmi hivalkodás.

– Akkor talán a bükkfát ajánlanám. Tudja, az valahogy egészségesebb. Ez a fajta faragás megfelelő lesz, esetleg véssük bele a nevét is?

– Igen, ez tetszik. Megfelelő lesz.

– Jó, megvan. Még egy-két adminisztratív apróság. Öö, igen, mit mondott mikor is kíván meghalni?

– Jövő hét közepére gondoltam, estefelé.

– Hmm. Esetleg ajánlhatnám cégünk bérgyilkosát, kitűnő emberünk, mindig gyorsan végez.

– Rendben. Akkor legyen szerda este 8 és 9 között, miután megjöttem a klubból.

– Rokonság, egyebek?

– Hát, csak a feleségem van, ő is otthon lesz.

– Esetleg akkor ajánlhatnám családi csomagunkat, egyet fizet, kettőt kap. Ha felesége koporsóját is nálunk rendeli meg, grátisz elintézzük őt is.

– Jól hangzik. Rendben van, akkor neki is kérek egy ugyanilyet. Mennyivel tartozom?

– Iiigen, az annyi mint... 2523 font.

– Csekket elfogad?

– Természetesen.

– Itt van. Viszontlátásra!

– Viszontlátásra! Akkor találkozunk szerdán!

Dave