A Schönherz Kolesz ajtaját ha bezárja...

"Tisztelt KKB!" – olvashatjuk a felhívást a Schönherz Zoltán kollégium egyik szobájának az ajtaján. A provokatív szöveg további része a szobában felszerelt riasztó működését részletezi. Annak a ténye, hogy kollégisták riasztót szereltek fel a szobájukra, nagyon elszomorított, sőt, fel is háborított. Azért, hogy nehogy mások is kövessék ezt a nyilvánvalóan negatív példát, itt, az Inzultus hasábjain szeretném kifejteni érveimet a riasztó ellen.

Először is a Schönherzben bárki felszerelhet biztonsági zárat az eredetileg szabványkulcsokkal nyitható ajtókra, ugyanis az épület a közhiedelemmel ellentétben tökéletesen tűzbiztos, és még a tizenakárhányadik emelet fölé is felérnek a modern tűzoltólétrák. Ha van biztonsági zár, tökéletesen fölösleges a riasztó.

Másodszor, a kollégiumban semmiképp sem fordulhatnak elő lopások, mert egyrészt a kollégisták úgysem lopnak, másrészt a Házba nem juthat be csak úgy egy idegen, hála a megbízható beléptetőrendszernek (amelyhez hasonlót a villanykari kolesz mintájára pl. a SOTE Tömő utcai kollégiumában is kidolgoztak a lelkes gyógyszerészek és orvostanhallgatók), és hála annak, hogy az ÉR rendszeresen elkéri az épületbe belépőktől a (K)DO, KB ill. ÁB igazolványukat. Különben is, ha az ügyes tolvajok mégis ellopnának a példa kedvéért mondjuk egy számítógépet, a tolvajokat könnyen azonosítani tudnák az illetékesek, hiszen tudvalevő, hogy a kapuban minden ki- és belépésről jó minőségű videofelvétel készül (még hétvégén is), amelyet modern, megfelelő szögben elhelyezett kamerák rögzítenek.

Harmadszor, még ha el is tűnne valami értékes tárgy a szobából, a kollégium minden követ megmozgatna a kárt vallott kollégista kártérítésére, ugyanis a Ház – természetesen lopás ellen is – biztosítva van. De még biztosításra sem lenne igazából szükség, hiszen a XI. kerület ügyes detektívjei szinte azonnal előkerítenék az esetleges tetteseket, akikre aztán rábizonyítanák a vétségüket. Sőt, még akkor sem hanyagolnák el a kötelességüket, ha annyira könnyű dolguk volna, hogy ismernék a tettesek személyét (pl. amikor egy nyáron a KSzK-ba törtek be, vagy a tavaly szeptemberi betörésekkor – amikor egy kollégista kapta el a tolvajokat –, milyen állhatatosan kiálltak a bűnösök ellen, akik elnyerték méltó büntetésüket).

Negyedszer, ha riasztó van az ajtón, nem juthat be a takarító néni, hogy hetente egyszer WC-papírt rakjon a polcra, és tisztára mossa a fürdőszobát meg a lefolyót.

Tehát mindezekből levonható a következtetés, hogy teljesen fölösleges volt a riasztó felszerelése, hiszen a bentlakóknak sokkal több kényelmetlenséget okoz, mint az esetleges (különben semmi reális veszélyt nem jelentő) tolvajoknak.

- Csaba -