Tudniillik tudni illik...

"Az ember nem más, mint amivé önmagát teszi." (J. P. Sartre)

Mai témánk a társas élet, hiszen ez nem elhanyagolható sem a kollégiumi életben, sem a későbbi mindennapokban.

Szomszédság. Szomszédaiddal légy jó viszonyban. "Rossz szomszédság török átok!" – mondja a régi közmondás. A szomszédokkal való jó viszony nem egyszerűen illemtani, hanem úgyszólván létkérdés.

– A kölcsönkapott dolgokat a legrövidebb időn belül igyekezzünk visszaadni.

– Igyekezzünk a lehető legkevesebb bosszúságot okozni lakótársainknak.

– Ne rázzuk a szőnyeget, a portörlőt az alattunk lakóra.

– Ne bőgessük a rádiót, magnót, (számítógépet), különösen ne 21 óra után, amikor a legtöbben már aludni szeretnének. Legyünk tekintettel mások idegeire.

– Ne erőszakoljuk saját ízlésünket és hangulatunkat társainkra.

Étkezés. "Az étkezés, ha az éhség csillapítására szolgál is, történjen oly módon, hogy másoknak, ha látják, ne múljék el az étvágya. Étkezésed formája azonnal elárulja műveltséged fokát."

– Terített asztalnál olvasni neveletlenség. Az egyetlen megengedett olvasmány az étlap.

– Sótartóból a sót kés hegyével vegyük ki. [Ábránkon: (1)] Kézzel sótartóba nyúlni illetlenség!

– Használt evőeszköznek a tányéron a helye, nem az abroszon. Ha az evőeszközöket keresztben tesszük le a tányéron, azt jelezzük, hogy még nem fejeztük be az evést, viszont ha egy oldalra tesszük mindet, a pincér úgy veszi, hogy elviheti előlünk.

– A kenyérrel ne töröljük ki a tányért, még akkor sem, ha nagyon jól esne. A kenyeret nem harapni, törni kell. (2) Ha asztaltársainknak kínálunk kenyeret, csak a kenyérkosarat nyújtsuk oda.

– Tévhiedelem az, hogy a baromfihúst kézbe is foghatjuk. Ez csak akkor megengedett, ha a baromficomb végét alufóliába csomagolva tálalták fel.

– Hangkíséret nélkül együnk. Szürcsölni, csámcsogni, és főleg böfögni nagyon nagy illetlenség, nem csak étkezésnél, hanem társaságban egyáltalán!

– Kést szájba venni, megnyalni illetlenség.

– A levesestányért nem döntjük meg, az utolsó kanál levest hagyjuk inkább a tányéron (vagy szedjünk még).

– Ne tegyünk túl nagy adagokat a szánkba, mert az úgy hat, mintha falnánk.

– Ha koccintunk, nézzünk szembe a partnerünkkel! Ne koccintsunk az asztal túloldalán ülővel, elég, ha felemeljük a poharunkat. (3) Koccintás után valóban inni kell – elég csak egy kortyot.

– Ha valakit felköszöntünk, csak vele illik koccintani, a többiekkel nem!

– Evéshez csak akkor kezdjünk, ha a háziasszony (gazda) erre jelt adott.

Hadd tegyem mindezekhez hozzá, hogy ezek az illem dolgok bizonyos helyzetekben fontosak, de néha a hétköznapi életben is. Vannak olyanok, amiket csak hivatalos találkozásoknál kell betartani, vagy mert jó benyomást akarunk tenni másokra, akik lehet, hogy ismerik ezeket az illemszabályokat. Azért célszerű ezeket szem előtt tartani.

Legközelebb folytatjuk...

- Tücsök -