Impulzus

 
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hallgatói Képviseletének lapja
Random cikkajánló

Fejezetek az Izland-expedíció naplójából

Velencei karnevál

Rövid hírek Házunk tájáról

A Villanykar által szervezett tanulmányi versenyen elért eredmények az 1998/99-es tanévben

Sziget 2004

"Jövőre is el fogunk menni."

Számokba fojtva

Impresszum

Tartalom

Az ösztöndíjosztás esetleges új elveiről

Jelenleg az ösztöndíjtábla elkészítése során egyetlen ösztöndíjtábla készül és minden csoportban meghatározzuk azt az átlagot, amit meghalad a hallgatók bizonyos része (tavaly ez volt az említett 52-53%).

Ismét Szakest

Fizika tanszék nem vizsgázott, inkább a sörivásban tették próbára erejüket, egy sörpárbaj formájában.

Számítógépek, kártyaleolvasók, operátorok

A legutóbbi számunkban megjelent rövid, ámde annál inkább szúrkálódó HSzK témájú írásra több reagálás is érkezett.

Először is felhívnám a figyelmet arra, hogy az említett cikk az Inzultusban jelent meg, melynek a hangvétele alapvetően kötözködő, "inzultáló". Az írás célja a figyelem felkeltése volt, amit messzemenően el is ért.

A reagálásokból látszott, hogy a téma "megér egy misét". Az itt következő cikk Helybéli Zoltánnal (a HSzK vezetője), Halász Péterrel (HSzK software-es és Ural2 rendszergazda) és Pető Annamáriával (HSzK-operátor) történt beszélgetésem eredménye.

A kezdetek

A Hallgatói Számítógép Központ (HSzK) 1997-től létezik, amikor is az egyetem vezetése úgy döntött, hogy létrehoz egy az egész egyetemet kiszolgáló központot a régi Villamoskari Számítógép Központ (VSzK) helyén. Az infrastruktúrát főként a Villanykar adta, egy kis gépészkari hozzájárulással. Az egyetem állta az építészeti munkákat, az Ural2 és 8 gépterem hardware-költségeit, valamint az elavult alaplapok upgrade-jét.

Mivel a Villanykarnak így nem maradt saját gépterme, egy megegyezés értelmében a központ mindig úgy osztja be a géphasználatot a karok között, hogy a villanyosoknak legalább annyi gépidő jusson, mint a VSzK-s időkben. Ezt megnehezíti az Egyetemi Tanács 1997 júniusi határozata, amelyben százalékosan leírja az egyes karoknak kiosztandó gépidőt: ebben karunknak 37%-ot szánnak. Mindkét szempontot figyelembe véve tehát 100% feletti gépidőt kellene a HSzK-nak elosztani...

A központ négyféle igényt szolgál ki: az egyes karok órarendi óráinak biztosít helyet és gépidőt, a hallgatók itt használhatják teljeskörűen a Neptun-t, itt juthatnak órarenden kívüli géphasználathoz és az itteni szerverekhez kapcsolódhatnak kívülről. Helybéli Zoltán, a HSzK vezetője elmondta, hogy a központ egyre kevésbé tud eleget tenni az utóbbi két igénynek. Túlterheltségüket már több fórumon jelezték, de megoldás nem született.

Teremelosztás, teremhasználat

A termek elosztását a kari Dékáni Hivatalok megbízott munkatársa készíti az előző tanévből kiindulva, elsősorban az ahhoz viszonyított változásokra összpontosítva.

Tapasztalat szerint ha 60% feletti az órarendi kihasználtság, az már problémákat okoz a szabad géphasználatnál. A jövő félévre vonatkozóan ezt már most jelentősen túlhaladták, 70% felett van az igénylés, és természetesen minden kar több gépidőt szeretne.

Ha a géptermet a hivatalos órakezdés után 15 perccel nem vette igénybe a tanár, az órát elmaradtnak tekintik. Ezután, ha igény van rá, szabadon használhatják a hallgatók. Gyakran előfordul, hogy a teremigénylések leadásakor a karok erősen felülbecsülik a számukra szükséges helyet, mivel nem tudják előre pontosan megmondani, hány hallgatóra kell az egyes órákon számítani. A HSzK ezért folyamatosan figyeli az elmaradt órákat, és ha úgy tűnik, hogy a kiírt órarendi órában nem használják a termet, rákérdeznek a karon, és ha valóban nincs szükség a helyre, akkor azt a félév további részében hasznosítani lehet.

A gépeket csak érvényes TIRIS kártyával szabad használni. Aki nem rendelkezik ilyennel, csak a vezető engedélyével dolgozhat a gépeken. Vezetői utasításra csak azoknak szabad GUEST kártyával elindítani a gépet, akiknek nem készült el a kártyájuk (van róluk egy lista). Ha valaki elveszti, a Neptun-osoktól kaphat egy igazolást, és ezzel jogosult GUEST kártya igénybevételére.

Ha nem órára megy az ember, le kell adnia az operátornak egy igazolványt. Az operátorok eléggé tartanak az új diákigazolványoktól: nagy piaci értékük van, és nem nehéz benyúlva az ablakon elemelni. Nem mernek értük felelősséget vállalni, nekünk pedig sok pénzbe kerül újat csináltatni. Sokkal szívesebben elfogadják a régi diákigazolványokat.

HSzK igazolvánnyal eddig csak az "öregebb" hallgatók rendelkeztek, de nemrég elkezdtek újakat készíteni, csak egy fénykép kell hozzá, és pár nap alatt kész.

Szorgalmi időszakban sajnálatos, hogy a kevés, órákon kívül szabadon felhasználható gépidő is úgy oszlik el, hogy egyszerre csak rövid időre van lehetőség a billentyűzethez férni. Egy-másfél órára nem ül le az ember programozni, ennyi idő alatt nem lehet komoly munkát végezni. Erre irányuló kérdésemre Helybéli tanár úr elmondta, hogy a termek beosztásánál a karok igényein kívül az is szerepet játszik, hogy nincs meg minden gépteremben minden software, részben a gépek eltérő konfigurációja, részben a korlátozott licenszek miatt. Ők mindig megpróbálják a legoptimálisabban beosztani a teremhasználatot. Több rendszerre volt már javaslat (egyes termek legyenek egész nap szabad felhasználásra fenntartva; az órák legyenek egy bizonyos időintervallumra korlátozva, pl. délután háromtól már ne legyen óra), de ezek az előbb említett okok miatt nem alkalmazhatók.

Vizsgaidőszakban a Neptun használata az elsődleges. Korlátozott számú licensz van (120), de nem is tudnának a Neptun-serverek ennél többet rendesen kiszolgálni. Nagy Neptun-igényes időszakokban ennek megfelelően 10 termet nyitnak ki, ettől csak akkor térnek el, ha vizsgák miatt nem jut elég terem, vagy látványosan kisebb az igény.

A gépek foglaltságjelzője Halász Péter szerint jól működik, de ha probléma van vele, kéri, hogy szóljunk – ez általánosan, egyéb kérdésekre is vonatkozik: ha a panaszokat a konkrét esetekben jelzik, utána tudnak nézni az oknak, általánosságban viszont nem tudnak érdemben reagálni rá.

Anyagi dolgok

Az Ural2 idén nyáron lesz két éves. Eddig még nem volt vele hardware-probléma, de a garanciája lejárt, így a központ szeretné átalánydíjas szerződéssel fenntartani az állandó működést. Ez nem lesz olcsó, a költségeket saját bevételekből tervezik fedezni – illetve megpróbálják meggyőzni az illetékeseket, hogy az infrastruktúra fenntartására pénzt kell szánni.

A központ évi 600 ezer Ft támogatást kap dologi költségekre az egyetemtől. Ez a telefonköltségekre és az irodaszerek egy részére elég. Egyéb bevételek nagy részben pályázatokból származnak, ezen kívül gépek bérbeadásával (pl. konferenciákra) és különféle munkákkal juthatnak kisebb összegekhez.

A meghibásodó alkatrészeket nem nagyon tudják kicserélni, mert a központnak nincsenek hardware-tartalékai. Javításokkal próbálják megoldani a gondot. A legújabb beszerzésből származó gépek még garanciálisak, de a régebbiekhez már kapni sem nagyon lehet alkatrészt – ilyen, mára már kis piaci értékű hardware-elemeket néha cégektől kérnek támogatásként.

Szolgáltatások

A nyomtatással sok probléma volt – ősztől Netware alapú nyomtatásra térnek át, ettől nagy javulást várnak. Halász Péter szerint a fő gond a DOS alóli nyomtatással van, az NT-ről történő nyomtatást megoldottnak tekinti.

Ezen kívül megrendeltek egy új, Hewlett Packard lézernyomtatót. Ezt kísérlet jelleggel négy teremből teszik elérhetővé, és figyelik a nyomtatási igényeket. Ha a fogyasztás nem változik az eddig tapasztaltakhoz képest, akkor a többi teremre is kiterjesztik az elérést.

Eddig is lehetett lézernyomtatón nyomtatni a központban (10 oldal felett, térítés ellenében), de ezt kevesen vették igénybe.

A 3.11-es Windows-ok a mostani video-beállítással nem használják ki az alattuk lévő hardware képességeit: sima VGA módban (640x480, 60 Hz, 16 szín) működnek – ennél többet indokolnának az S3 Trio videokártyák. Ezzel kapcsolatban ősztől várhatunk javulást: az NT-s termekben el fog tűnni a 16 bites Windows, ahol pedig megmarad, ott újratelepítik őket a legjobb lehetséges beállításokkal. Év közben ezzel nem akarnak kísérletezni, és így egyszerűbb volt a karbantartás is. (Karbantartáskor természetesen nem installálást végeznek, hanem egy előre bekonfigurált állapotot másolnak fel a winchesterekre, minél kevesebb kézi beavatkozással. Ez minden héten egyszer történik.)

A HSzK-ban november óta van egy hallgatók által üzemeltetett linux-os szerver is. Egyik üzemeltetője, Korn András elmondta, hogy azért nem hallani róla semmit, mert még nincs készen a beindítása, nem volt idejük foglalkozni vele, de nemsokára újra kézbe veszik az ügyet.

Felvetődött, hogy a hallgatók jó hasznát vennék egy olyan gépteremnek, ahol kizárólag terminálok vannak, amelyek például levelezésre teljesen megfelelnek. Ez ellen a HSzK vezetőjének több kifogása is van. Mindenképpen ragaszkodik hozzá, hogy egyértelműen azonosítható felhasználók dolgozzanak a központban, visszamenőleg lehessen tudni, hogy ki használta egy adott időpontban a számítógépet – ez a géptermek kártyaleolvasóinak köszönhetően meg is valósul, hiszen TIRIS kártya nélkül nem lehet használni a gépeket, terminálok esetében viszont ez nem állna fenn. Ezen kívül nem akar olyan állapotokat sem, mint amilyenek az R épület 3. emeletén uralkodnak: a 12 gép szinte állandóan foglalt, ugyanazok az emberek ülnek előttük, és koránt sem leveleznek, hanem MUD-ot és irc-t futtatnak, másokat nem engedve oda.

Fegyelem

A fegyelmi vétséget elkövető, szabályzatszegő hallgatókkal szemben a központnak kevés eszköze van. Az ilyen eseteket jelentik a kari Dékani Hivatalban, és a vétkes accountját megszüntetik – más nem történik.

A vétségek közül legjellemzőbbek a DoS (Denial of Service) támadások – valamely szolgáltatás, esetleg az egész gép megbénítása. Az Ural2 indításakor például többen is robbanásszerűen növekvő számú processzt indítottak, később "memóriaevő" program is előfordult.

Gyakori még bentről kiindulva más gépek támadása biztonsági lyukakat keresve/kihasználva; a jelszótörés; a spam; a témaszám kölcsönadása, majd a kapott accounttal valamilyen fentebb említett támadás elkövetése; és előfordul a Web-oldalakon BTK-ba ütköző dolgok közzététele is.

Gond van még a profitcélú hirdetésekkel, ezek veszélyeztetik a központi beszerzések vám- és áfamen-tességét, az egyetemi háló kedvezményes használatát. A hálózat használatáért egyébként már az egyetemnek is fizetnie kell: évi 6 millió Ft megy erre a BME költség-vetéséből.

A HSzK dolgozói ellen irányuló dolgok is előfordulnak: megfenyegetik őket, ha nem mehetnek a Neptunra várakozó sor elejére, elárasztják az inbox-ukat, fenyegető leveleket írnak nekik. Ilyenek esetek után sokszor a többi HSzK-vendéggel sem tudnak kedvesek lenni.

Számomra meglepően a hallgatók közül többen eladják az account-jukat, mint ingyenes Internet-szolgáltatást. Ilyen – szerintem felháborító – dolgot nem lenne szabad annyiban hagyni. Gyakran már közel sem apró csínytevésekről van szó – talán ezekre az egyetemi vezetésnek jobban oda kellene figyelni.

Operátorok

Az operátorok tartják fenn a rendet a rájuk bízott termekben, óra alatt ez az oktató felelőssége. Magán-véleményem szerint kevés egy ember több terem felügyeletére – probléma esetén neki kell segítenie a hallgatóknak, gyakran el kell hagynia az operátori helységet.

Munkájukra Székely Ildikó, a HSzK egy dolgozója figyel, ő is osztja be a munkaidejüket. Még nem fordult elő, hogy egy operátorra annyi panasz érkezett volna, hogy lépni kellett volna az ügyben. Ehhez az is hozzátartozik, hogy az utóbbi egy év alatt az operátorok 80%-a lecserélődött. Kevés fizetést kapnak, könnyen találnak jobban jöve-delmező munkát. Az alapvető kérdésekben tudnak segíteni, de jobban hozzáértő dolgozóból kevés van a központban – nem lehet tőlük sokat elvárni, ennyi pénzért nem fog diplomás ember operátorkodni.

Tom