Impulzus

 
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hallgatói Képviseletének lapja
Random cikkajánló

Az utcán?

Jó helyek

"Először csak iszogatni tértünk be."

Központi Tanulmányi Valami, optimistán

Nagyjából eddig az előnyök.

[Email Svájcból]

Filmszemle

A szomszéd kutyája

Főszerkesztőként gyakran hallok olyanokat, hogy "ez biztos tetszene az olvasóknak", "mondták ismerőseim, hogy jó lett az újság", na meg olyannal is, hogy "ezt inkább ne írjuk meg". A mostani számot 15-20 ember készítette, s közel 100 ember (ismerősök, ismerősök ismerőse) véleményét vettük figyelembe – az újság pedig 5000 embernek jelenik meg.

Y1.999K

"timer alsó byte-ja dl-be ..."

Sporthírek

Új Vári Jazzklub

A vándor

"Az út hosszú volt, évtizedekben mérhető."

(El)Kerítés

Aki a kollégium környékén megfordul, láthatja, hogy a bejárattól nem messze egy korlátot építettek. A cölöpök már hetekkel korábban megvoltak, de akkor még át lehetett járni köztük. Mára azonban felrakták a láncot, hogy az átjárást nehezítsék.

A dolog abból a szempontból érthető, hogy egyáltalán nem szép a letaposott gyep. Amúgy is olyan kevés van belőle, legalább azt a kis részt meg kellene óvni. Mert ugye az egyik autóbuszmegállótól a másikig rohanó emberáradat arrafelé tört magának utat.

Az elkerítés azért is előnyös, mert ha sáros, latyakos időben nem arra megy az ember, hanem egy kis kerülőt téve a járdát veszi igénybe, akkor kevésbé lesz piszkos a cipője. Milyen jó, hogy így vigyáznak az emberek cipőjére.

Mindezen pozitív érvek ellenére nem csodálkoznék, ha a fenti kerítés mégsem váltana ki osztatlan sikert a járókelők között. Nem hinném, hogy a rövidebb úthoz illetőleg a megrögzött szokásokhoz ragaszkodó embereket csak így egyszerűen rá lehetne venni a változásra. Talán egy-két napig respektálni fogják a korlátot, aztán könyörtelenül átmásznak rajta. Sőt, azon sem csodálkoznék, ha rövid időn belül leamortizálódna az a bizonyos korlát. Hát nem lett volna egyszerűbb járdát építeni oda, ahol nagy a forgalom? (Valahogy olyan eljárás ez, mintha az orvos köhögés ellen hashajtót írna fel.)

Mellesleg, ha már itt tartunk, valamikor nem így alakították ki a közlekedési utakat és akadályokat. Egy történet szerint az Egyetemen a főkertész felkapáltatta az összes területet, aztán megkérdezte a rektort, hogy hol legyenek az ösvények. Akkoriban a rektor nagyon okos ember volt, s azt válaszolta, hogy el kell gereblyézni mindenütt a földet, és várni kell két hetet. Ahol legjobban letapossák, ott legyen az út.

Kár, hogy ezt a módszert az illető nem publikálta és nem szabványosíttatta.

Benszlow Ákos