Reflektorfényben a Tim-só

Só, ami só: ennek a sónak más az íze!

Nem vagyok vallásos, nem hiszek Istenben. Azonban érdekel az, hogy egyes szervezetek hogyan próbálják meg terjeszteni az általuk igaznak vélt hitet. Bizonyos csoportosulások ezt erőszakosan, a "hamis" gondolatok gyalázásával, elítélésével, önmaguk "mennybe" emelésével együtt teszik, mások – és ebben a cikkben egy másról lesz szó – a különböző meggyőződésűeket tolerálva, a megszokottól kissé eltérő módon próbálják meg hitterjesztő munkájukat végezni.

Az ősz folyamán többször botlottam sárga alapú plakátokba, amelyek a Timóteus Társaság programjaira hívták fel a figyelmet. Elsősorban talán a kíváncsiság vezetett arra, hogy beüljek a Timóteus Társaság egy rendezvényére. November 26-án a téma önmagunk megismerése volt. A Tim-só szokásához híven délután hat órakor kezdődött, azonban már teremnyitás előtt elég sokan összegyűltünk, és a terem hat órára teljesen megtelt. A bejáratnál minden betérő kezébe nyomtak egy önmegismerést szolgáló tesztet, s ha netán nem volt írószerszám nálad, még azt is kaphattál egy másik segítőtől. Néhány bevezető poén elhangzása, kisebb jelenetek előadása után – amelyek egy jó show-ban elmulaszthatatlanok – már elég jó volt a hangulat. Ezután következett az Oklahomai Egyetemről érkezett Dave Robson (remélem jól írom a nevét) előadása a nap témájáról, amelyet egyébként riportalanyom szinkrontolmácsolt a közönségnek. S ha esetleg megéheztem volna, akkor sem lett volna semmi baj, hiszen a gondos szervezők egy kis éhségcsillapítót is előkészítettek.

Összegezve, ez egy igazi show volt, kitűnő szervezés, kifogástalan tartalom. S nem utolsó sorban a rendezvény utolsó negyedéig nem is hihette az ember, hogy mindezek mögött egy keresztény diákszervezet áll.

A műsor vége után Paksi Sándorral beszélgettem, aki mellesleg a Villamos Karon végzett és aki feleségével együtt a Timóteus Társaságban (később TT) tevékenykedik.

PS:– A TT egy felekezetközi keresztyén szervezet itt Magyarországon, amely egy része egy nemzetközi szervezetnek, amely 150 országot fog át, s amelyben több ezer társunk tevékenykedik. Célunk elsősorban az, hogy elvigyük azokat a kijelentéseket, amelyeket Jézus Krisztus tett a világról az embereknek és segítsük nekik megérteni, hogy Jézus Krisztus által hogyan változhat meg életük, hogyan találhatnak célt ebben a világban, ahol manapság nem nagyon sok reményt tud az élet az embereknek ajánlani.

– Körülbelül két éve létezik, alapítványi formában.

– Budapesten működünk jelenleg kizárólag, távolabbi terveinkben szerepel, hogy majd vidéki városokra is kiterjesszük tevékenységünket. Itt Budapesten szinte mindegyik egyetemen folytatunk valamilyen mélységű munkát az egyetemisták között, ezenkívül még néhány középiskolában középiskolások között.

– A Műegyetemtől különösen sok támogatást kapunk, a főtitkár úr engedélye alapján használhatjuk ezt a termet a K épület magasföldszint 38-ban, és lehetőséget kaptunk arra, hogy itt az egyetemen és az egyetem kollégiumaiban a munkánkat végezzük.

– Rendszeresen tartunk rendezvényeket minden csütörtökön, amelyekre bárki eljöhet meggyőződésre, felekezetre, világnézetre való tekintet nélkül, és természetesen mindenkit szeretettel várunk. A minden csütörtökön este 6-tól kb. 8-ig tartó alkalmak éppen arra valók, hogy bárki eljöjjön ide, s megnézze, mi az, amit csinálunk, megismerkedjen vele, és laza környezetben halljon valamit arról, hogy mit is jelent Krisztust megismerni. És év közben, ha valaki szeretne többet megtudni a Bibliáról, Istenről, arról, hogy hogyan lehet őt megismerni, vagy őáltala egy megváltozott élethez jutni, azokkal nagyon szívesen találkozunk és megmutatjuk nekik, hogy hogyan ismerhetik meg jobban a Bibliát, hogyan imádkozhatnak, hogyan növekedhetnek életükben. Az a meggyőződésünk, hogy Krisztus által tartalmasabb életet tudunk élni, jobb és építőbb tagjai leszünk a társadalomnak, csapatoknak, munkahelyeknek is. És ezt nagyon, nagyon fontosnak tartjuk.

– Tulajdonképpen követni szeretnénk azt, aki tökéletes mintát hagyott hátra nekünk ezekben a dolgokban, Jézus Krisztust. Ő is azt csinálta, hogy járta az országot, és az embereket hívta arra, hogy legyenek vele és kövessék őt, és ez a hívás mindenki felé elhangzott. Amikor az emberek megismerték, és megértették, hogy micsoda értékek vannak benne, és hogy az az élet, amelyet ajánl, az mennyire értékes, akkor vitte rá az embereket olyanfajta követésre, ami áldozatokat is kíván. Tehát nem akarjuk eltitkolni senki elől azt, hogy Jézus Krisztus követése önfeláldozással, önzetlenséggel, áldozathozatallal is jár, ugyanakkor boldogsággal és élettartalommal is. Ugyanakkor azt szeretnénk, hogyha az emberek miután jobban megismerték Jézus Krisztust a Bibliából, a közösségtől, akkor lássák meg azt, hogy mennyire érdemes Jézus arra, hogy kövessék őt és hogy áldozatot is hozzanak érte. Először azt szeretnénk, hogyha a fiatalok érdeklődését fel tudnánk kelteni.

– Azt hiszem, hogy mi teszünk egyfajta megkülönböztetést a vallásosság között és aközött, hogy valaki behívja az életébe Jézus Krisztust, elfogadja Jézus bűnbocsánatát, és elfogadja azt az erőt, ami segít neki, hogy megváltoztassa az életét, és hogy szokásait meg tudja változtatni, újakat tudjon felvenni, hogy becsületesen tudjon élni, hogy ne lopjon, ne hazudjon – nehéz helyzetben sem –, hogy önzetlen tudjon lenni, tudja szeretni az ellenségeit is, és mindezt meggyőződésünk szerint nem a vallás adja, nem a formák, nem a szabályok, hanem az, hogy ha valaki elfogadja Jézus Krisztust, mint élő személyt, aki feltámadt, meghalt bűneinkért, és ha ő bejön az életünkbe, akkor vele való személyes kapcsolaton keresztül fog az életünk megváltozni, tehát ezt tartjuk nagyon fontosnak, ezért is felekezetközi ez a szervezet.

Remélem, ez a "megtévesztő" riport nem riasztott el senkit sem attól, hogy ellátogasson egy Tim-sóra. Hát, Tim-sóra fel!

-emc-