Lapzártánk napján, december 4-én, pénteken fontos tárgyalás zajlott Kupa Mihály dolgozószobájában. A házigazda pénzügyminiszteren kívül még egy kormányatag, Andrásfalvy Bertalan kultuszminiszter, valamint a Pénzügyminisztérium (PM) és a Művelődési és Közoktatási Minisztérium (MKM) néhány főhivatalnoka ült asztalhoz az Országos Felsőoktatási Érdekképviseleti Szövetség (OFÉSZ) vezetőivel, hogy a minden hallgatót érintő kérdésről, a tandíjról beszéljenek. Úgy tűnik, számunkra kedvező egyezség született: nem 1993. szeptemberében vezetik be a tandíjat, és az nem is olyan lesz, amilyennel az MKM riogatott. Az előzményekről és a megbeszélésről Szabó László, az OFÉSZ elnökségi tagja és a BME hallgatói képviseletének (EHK) elnöke adott az Impulzusnak első kézből – néhány órával az események után – exkluzív interjút.
A tandíjsztori elkezdődik
Az OFÉSZ "Kritika és Koncepciójától"
az MKM kritikán aluli koncepciótlanságáig
1991 őszén az OFÉSZ "Kritika és koncepció" című, a felsőoktatás fejlesztésével foglalkozó programjában jelent meg a tandíj, mint olyan intézmény, amely ennek a fejlesztésnek egyik eszköze lehet, mivel egyrészt némi plusz forrást jelenthet az egyetemek, főiskolák számára, másrészt – s ez a fontosabb – közelítünk ahhoz az alapelvhez, hogy ami érték, annak legyen ára is, vagy optimistább megfogalmazásban aminek ára van, annak előbb-utóbb értéke is lehet, hiszen a fizető hallgató egyfajta megrendelői pozícióba jut, tehát követelhet is. Persze mindez csak akkor igaz, ha teljesülnek bizonyos feltételek. Ezek lényegében ugyanazok a feltételek, amelyekért a mai napig is harcol(t)unk (lásd a keretes anyagot ["Igen, de..." c. cikk]) – emlékezett Laci –, habár tulajdonképpen régebben is általános beszédtéma volt a tandíj. Hasonló szellemben nyilatkozott az 1992 márciusi, szombathelyi kongresszus, hangsúlyosan elutasítva azonban a tandíj "l'art pour l'art" bevezetését; valamint a júniusi, egyetemünkön megrendezett közgyűlés is.
Ezek után nem csoda, hogy amikor Polonyi István az MKM felsőoktatási és kutatási főosztályvezető-helyettese szeptemberben a Népszavának azt nyilatkozta, hogy egy évvel később egységes 2000 Ft/fő/hó tandíjat vezetnek be, a hallgatók képviselői, így az OFÉSZ vezetői körében is nagy volt a felzúdulás, és találkozót kezdeményeztek Biszterszky Elemérrel az MKM közigazgatási államtitkárával, akivel további egyeztetésekben állapodtak meg. Ennek ellenére november közepéig nem történt semmi, sőt a minisztérium nem is válaszolt az érdekképviseleti szövetség megkeresésére.
A Magyar Köztársaság november elején beterjesztett 1993-as költségvetésében azonban szerepelt egy 644 millió forintos tétel, mint a '93 szeptember-december havi tandíjbevétel, amely – az állam által 838 millióval kiegészítve – 25 ezer nem az oktatási intézménye székhelyén élő, de kollégiumi ellátást sem kapó hallgató havi 4000 forintos lakhatási támogatását, és a minden egyetemen, főiskolán tanuló után az intézménynek járó normatíva összegének 8%-os emelését szolgálta volna.
Természetesen ez a változat is elfogadhatatlan volt az OFÉSZ elnöksége számára (hadd utaljunk ismét a keretben lévő pontokra), így november 28-ára rendkívüli közgyűlést hívott össze, december 1-jére pedig országos demonstrációt helyezett kilátásba. Közben mégis sor került az első MKM-PM-OFÉSZ – két és fél órás – tárgyalásra, amelynek a végén (elsősorban Gábor József MKM helyettes politikai államtitkárnak köszönhetően) úgy tűnt, lehetséges a megegyezés az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) november 20-21-i – törvényt, adómentességet, ösztöndíjrendszert, hiteleket kívánatosnak tartó – döntése alapján.
A rendkívüli közgyűlés (helye a BME volt) megbízta az elnökséget a kormánnyal való tárgyalásokra az OFÉSZ ismert álláspontja alapján, december 4-i határidővel; egyben döntött arról is, hogy az elsejei demonstrációra ne az utcán kerüljön sor, hanem csak az egyetemek, főiskolák területén belül. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE) képviselői ennek ellenére a demonstrációtól való távolmaradás mellett döntöttek, bár a követelésekkel egyetértettek. Gödöllőn pedig 16 agrárfelsőoktatási intézmény nevében az agrártudományi egyetem (GATE) bejelentette, hogy külön érdekvédelmi szervezetet alapítanak és szintén nem demonstrálnak. Másnapra egyébként több agrárintézmény hallgatói képviselete már el is határolódott a – nevükben is létrejövő – új szövetségtől. Később nyilvánvalóvá vált, hogy Bakos István MKM főosztályvezető – egy nem teljesen eredményes – leválasztási akciójáról volt szó. (Szintén Bakos volt az, aki a Magyar Hírlapban nyilvánosságra hozott enyhén hisztérikus körlevelében a rektorokat arra próbálta – sikertelenül – rávenni, hogy akadályozzák meg a békés demonstrációt.)
Kedden tehát az ország mintegy 40 intézményében, összesen kb. 30 ezer hallgató tiltakozott. A Műegyetemen mindössze négyszázan voltak jelen, ami többek között azzal is magyarázható, hogy november 10-én (lásd az 5. oldalon Kincses Zsolt cikkét ["Fórum az R-klubban" c. cikk]), és november 24-én (erről laptársunk a ToronyHí(R)mondó [TH] írt idei 2. számában Dénes Ferenc tollából, profi, de legalábbis félprofi újságíróhoz méltóan – szerk.) volt már egy-egy hasonló témájú fórum.
December 3-án, csütörtökön találkozott az OFÉSZ elnöksége és az Országgyűlés Kulturális... Bizottságának Felsőoktatási és Tudományos Albizottsága, annak elnökének, Sasvári Szilárdnak (Fidesz) szervezésében, ahol az ellenzéki képviselők plusz Bánffy György (MDF) alapvetően támogatták a szövetség törekvéseit a tandíjjal kapcsolatban. – fejezi be Szabó Laci az előzmények összefoglalóját.
-van -e