Impulzus

 
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hallgatói Képviseletének lapja
Random cikkajánló

Email

Tánctanfolyam

Mi vár rám?

A Diákhitel kamatáról feketén-fehéren

A diákhitel törlesztése tehát jövedelemarányos, így a kamat változása kizárólag csak a törlesztési időszak hosszát befolyásolhatja.

40 éves öregtalálkozó volt...

mindkét helyen bőséges programválaszték segítette az emlékezést

A XXIX. Schönherz QPA további programjai

Programozás egy napon keresztül – szervezői szemmel

A kezdetek óta van egy központibb téma, ami köré épül az adott év versenye. A legkellemesebb talán a LEGO-robotok összeszerelése, programozása, és betanítása (téglalabirintusban tájékozódás, vonalkódolvasás, tánc) volt.

Ismerkedj meg hóhéraiddal!

Kerékpáros felvonulás

after@all: a.c.i.d.

Érdekes hangzások, különös gitárbontások, zúzós riffek, sokszínű ének, elektronikus eszközök használata és biztos zenei tudás.

Állásbörze

Idén tavasszal is megrendezésre kerültek a szokásos állásbörzék. Elsőként a Schönherzben a Villamos Elosztó, majd a "nagy" Műegyetemi Állásbörze is.

Gondoltam, milyen jó lesz, most, hogy végzős vagyok, talán szóba is állnak velem a cégek.

Irány először a Villamos Elosztó. Hát nagy csalódás volt, mindösszesen 7 vagy 9 cég [csak arra emlékszik, hogy páratlan számú volt... – a szerk.], azok többsége kábelgyártással foglalkozik. De hova lettek a nagy multik, az Ericsson, a Nokia, melyek mindig is támogatták az állásbörzéket?

Jó, azt tudtam, hogy recesszió van, de hogy ennyire...

Azért felkészültem a Műegyetemi Állásbörzére, nyomtattam önéletrajzokat, Weben megnéztem, milyen cégek lesznek, kikhez érdemes bedobni önéletrajzot.

Nosza rajta, indulás, keressünk munkát. Tulajdonképpen sok hűhó semmiért címet is adhatták volna az állásbörzének. Mert nagyon sok cég jött el, minden nagyon remek, de a cégek többsége nem tud felajánlani munkát.

A nagy vállalatoknál létszámstop van (GE, Sysdata stb.), csak azt nem értem, akkor miért jöttek el. A legtöbb cég, mert hogy inkább a kis- és középvállalatok domináltak, 1-2 főt keresnek. Érdekes, már nem volt akkora érdeklődés a fejvadászok standjánál sem, mint az elmúlt években.

Szóval minden a régi, több ezer ember munkát keres, a cégek pedig a kedvükre mazsoláznak. A legtöbb vállalat még arra is sajnálja a pénzt, hogy válaszlevelet írjon, hogy bocs, de nem kellesz. De vajon miért festek ilyen negatív képet egy állásbörzéről?

Valahogy úgy éreztem, hogy az összes vállalat a legjobb embert akarja magának, amiből csak pár darab van, de nagyon sok olyan ember ment el erre a rendezvényre, akik csupán közepes képességekkel rendelkeznek. Ezekkel az emberekkel mi legyen? A vállalatok szépen eljönnek, begyűjtik az életrajzokat, és majd jelentkeznek, ha lesz neked való állás. Csak tudnám, mit kezdenek annyi önéletrajzzal? [Ne tudd meg... – a szerk.]

Jól látszott, hogy a gazdasági recesszió kis hazánkat is elérte, talán a választások előtti hangulat nyomta rá a bélyegét az egész rendezvényre, mindenesetre az előző évi állásbörzéken több álláslehetőséget kínáltak.

Másik nagy újdonságot az egyik vezetékes távközlési szolgáltató nyújtotta. Ők úgyanis azt találták ki, hogy végzősöket nem vesznek fel. Inkább indítanak egy egyéves gyakornoki programot, ezalatt különböző területeken próbálják ki az embereket, és majd utána döntenek a véglegesítésről.

Ennek vannak jó és rossz oldalai is. A jó oldala, hogy mindenképpen lesz egy éves munkatapasztalatod, ha bekerülsz. A rossz oldala, hogy 150 embert vesznek fel, a teljes jogú alkalmazottaknak a fizetésének csak töredékét kapod, egy évig bizonytalan vagy, hogy most felvesznek, nem vesznek, ráadásul ez nagyban függ még a piactól is, hogy lesz-e rád szükség, és ha nem vesznek fel, hogyan írod majd be az önéletrajzodba, hogy ne legyen hátrányos.

Szintén érdekes volt látni, hogy a cégek számára egyre fontosabb lett a nyelvtudás. Mindegyik cég olyan embereket akar felvenni, akik beszélnek tárgyalási szinten is egy, de jobb esetben két idegen nyelvet. Csak tudnám, miért nem bölcsészeket vesznek akkor fel?

A szokásos hülyeségek szintén nem maradhattak el. A cégek úgy gondolják, az az informatikus, aki programozni tud, ért a számítógépekhez. Munkalehetőség: rendszergazdai pozíciók, programozás Java, C nyelveken. A villamosmérnök pedig az, aki a gyártósorokat üzembe helyezi, teszteli a gyártott eszközöket, esetleg karbantartja a gyártósorokat. De jó, és mit kezdjenek azok a hallgatók, akik a távközlési, híradástechnikai szakirányon végeztek?

Szintén tetszett, hogy a legtöbb cég elvárja, hogy a frissen végzett profi legyen minden programozási nyelvben, a saját speciális programjaikban.

A legjobb az volt, mikor egyik kereskedelmi csatorna internetes oldalát készítő cégnél érdeklődtem. Kérésemre elmondta a HR-es hölgy, hogy persze, keresnek embert, négy órát kellene dolgoznom naponta, (hmmm, nem hangzik rosszul...) de nem adnak fizetést. (Akkor ebben mi a poén?) Deeee beírhatom az önéletrajzomba, hogy szakmai gyakorlatot csináltam. (Hogy oda ne rohanjak, máshol még fizetnek is ezért.) Valamiért mindig üres volt az a stand.

A lényeg: tanuljatok nyelveket, mert nyelvtudás nélkül senki sem tud elhelyezkedni; legyetek profik a különböző programozási nyelvekben, legyetek megnyerőek, legyen frankó az önéletrajz, és máris felvesznek.

Strang