Impulzus

 
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hallgatói Képviseletének lapja
Random cikkajánló

A tapír kanalai

Mi lesz veled, Szakkoli?

"...mit is csinál a Szakkollégium a Schönherzben, mik a céljai."

Bemutatkozik a Sport reszort

Sydney 2000

"... a Kármán Tódor kollégiumban újra átélhettük Sydney néhány pillanatát, ..."

Kerékpáros felvonulás

Szabadság

Gyenes Tamás (Tom), VI. Info.

Schönherzes ajándéktárgyak kaphatók

Budavári Schönherz Stúdió

A BSS ma az ország talán legjobban felszerelt, hallgatók által működtetett egyetemi stúdiója.

2003-as rendezvénynaptár

ÚjVár, Táncklub, Banális és a többiek.

Jön! Jön! Jön!

A Kreditrendszer

Az Egyetemi Tanács egy korábbi határozata alapján 1993 szeptemberétől a Budapesti Műszaki Egyetemen felmenő rendszerben bevezetésre kerül a kreditrendszer, amelyet Nyugat-Európában széles körben alkalmaznak, s amely lehetővé teszi az egyetemi tanulmányok rugalmasabb elvégzését.

A kreditrendszer lényege, hogy az oktatás nem egy szigorúan megszabott tanterv szerint folyik. A hallgatónak lehetősége van bizonyos határok között megválogatni, hogy milyen tantárgyakat és azokat milyen sorrendben kívánja hallgatni, valamint azt is, hogy egy félévben hány tárgyat tud megtanulni.

A tehetségesebbek gyorsabban elvégezhetik az egyetemet, a gyengébbek pedig lazábbra foghatják a tempót. Nem kell évet ismételni amiatt, ha valakinek nem sikerül valamelyik vizsgája. S nem kell emiatt újra tanulnia azokat a tárgyakat, amelyekből sikeresen teljesítette a félévi követelményeket. A hallgatók tanulmányainak alakulását egy pontrendszerrel követik. A diploma megszerzéséhez megadott témakörökből megfelelő pontszámot kell összegyűjteni.

A kreditrendszert már több felsőoktatási intézmény bevezette, s jelenleg folyik a BME-n is a szabályok kidolgozása. Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy a gondok lesznek abból, hogy a rendszer túl feszes, hogy a tantervi kötöttségeket nehezen lehet oldani.

Az sem egészen tisztázott, hogy miként lesz a kreditrendszerben a tanulmányi ügyek szabályozása. Amíg ugyanis nincs felsőoktatási törvény, addig a jelenlegi miniszteri rendelet (21/1986. /VIII.31/MM) alapján az évismétlésektől eltekinteni nem lehet – hogy csak egy problémát ragadjak ki a sok közül. A felsőoktatási törvény pedig csak annyit említ, hogy a törvény keretei között az oktatási intézmények maguk alkotják meg a szabályokat. Félő, hogy ha minden egyetem, sőt minden kar egyénileg szabályoz mindent, akkor a kreditrendszerből adódó átjárhatóság a különböző intézmények, karok és szakok között pusztán elvi lehetőség marad.

K. Zs.