Bor, igény, kultúra
Egy hangulatos szobában, egy üvegpohárnyi bor társaságában beszélgettünk a Bor Baráti Kör (közismertebb nevén BBK) két tagjával, Kökényesi Miklóssal (Miki) illetve Kónya Tamással (Konyak).
–Honnan indult a BBK?
–Az alapötletet a két évvel ezelőtti Farschang borkóstolója adta az egyik szinttársunknak. Kicsit utánaolvastunk ennek az egésznek, aztán lementünk Egerbe egy kis baráti kirándulásra. Körbejártuk a pincéket, s hoztunk bort a Szépasszony völgyéből, majd megtartottuk az első BBK-nkat. Abszolút baráti társaságnak indult az egész. Még most is az – de azóta egy kicsit átalakult. Kezdetekkor ugyanis még nem kristályosodott ki teljesen, hogy mit is akarunk csinálni. Az egyik célunk, hogy megismerjük a borokat, a másik pedig, hogy jól érezzük magunkat. A tegnapi [a BorDalEst – a szerk.] volt az ötödik rendezvényünk. Mindegyik egyre nagyobb lett – hiszen alapvető célunk az, hogy elterjesszük az igényes borkultúrát a kollégiumban. Az elején csak felmérés szintjén ment az egész, aztán kiderült, hogy van egy 10-20 fős társaság, aki komolyan érdeklődik a borok iránt, tehát akár igénye lenne arra is, hogy hívjunk borászt aki előadást tart. A többség általában olyan, aki szereti a jó és finom bort, s szereti kóstolni a baráti társaságával.
–A BBK rendezvényein rendszeresen öltönyben jelentek meg.
–Igen, az igényes dolgokra próbálunk koncentrálni. Igényes borokra és körülményekre – öltönyben vagyunk, a vendégeink sem papucsban jönnek le; most már üvegpoharaink is vannak és folyamatosan fejlesztjük az infrastruktúrát.
–A borok megismertetésén kívül valami mást is nyújtotok?
–A lényeg a bor, de a hozzá tartozó körítés is nagyon fontos. Nem csak azt szeretnénk, hogy a látogatónk lejöjjön, megkóstoljon egy pohár bort és azt mondja, hogy ez finom volt, hanem hogy tisztában legyen az általános dolgokkal. A BorDalEstre készítettünk egy rövid tájékozatót a borkóstolásról, illetve aki érdeklődött, annak részletesen elmagyaráztuk a lépéseket.
–A bort a BBK rendezvényeire ti magatok hozzátok, borkóstoló utakról. Ezeknek a helyszínét hogyan választjátok ki?
–Úticélunkat két dolog határolja be: egyrészt, hogy hova szeretnénk menni, másrészt hogy még hol nem jártunk. Valaki javasol egy helyszínt – valamelyik kisebb-nagyobb borvidéket, s egy előre megbeszélt időpontban meglátogatjuk. Ezek az utazások nem csak a borkóstolásokról szólnak. Eljuthatsz az ország különböző területeire, megismerkedhetsz az ott élő emberekkel, tudsz velük beszélgetni, hiszen van egy közös témátok.
Van egy érdekes sztorim is, ezt a BorDalEsten sok embernek elmeséltem. Egy hónappal ezelőtt Badacsonyban jártunk és meglátogattuk az egyik családi pincét, amit a TourInform-os hölgy ajánlott. Nagyon vendégszeretően fogadtak minket, kilencfajta bort kóstoltunk meg és egy jót beszélgettünk. Hoztunk bort magunkkal, s tartottunk belőle egy BBK-t. Tegnapelőtt visszamentem abba a pincébe, épp egy 15 fős társaság kóstolta a borokat. A fiú (olyan 30 év körüli lehet) éppen beszélt a borról, de amikor meglátott, odajött hozzám, kinyújtotta a kezét és azt mondta: "Szevasz, hogy vagy?". Egy jó kétórás ismeretség után, ami majd egy hónappal ezelőtt volt, emlékezett rám s barátjaként üdvözölt és érdeklődött a borkóstolásunkról.
–Hogyan értékelitek a rendezvényeiteket?
–Az utolsó előtti alkalom nekem nagyon bejött, mert láttam az embereken, hogy élvezték a borkóstolást, a gyertyafényes hangulatot. Mondjuk tömeg ekkor is volt – 60-70 embert képzeljetek el a klubszobában, a tanulóban és a folyosókon. A BorDalEstet is jónak értékeltük – rengeteg tapasztalatot szereztünk ennek kapcsán. Azt nem tudjuk, hogy lesz-e folytatása, hiszen a nagyteremtől és a sok embertől büfé hangulata lett, elvesztette azt a régi BBK-s hangulatát. Az az igazi, amikor elbeszélgetünk az emberekkel, nincs akkora hajtás. Sokkal lightosabb, sokkal bensőségesebb dolgot lehet csinálni, mintha büfé jelleggel működünk. Mindenesetre a következő nagy kihívás a gólyabál lesz.
–A jövő?
–Próbálunk a hatodik emeleti klubban kisebb BBK-kat tartani, amelyek nem nagyipari jellegű rendezvények lennének, hanem próbálnánk továbbadni a borkultúrát. S igazából ez lenne a cél, hiszen nagy tömegben ez már lehetetlen – ekkor már átmegyünk egy szolgáltató körbe s ezt szeretnénk elkerülni. Hisz ha kis létszámban vagyunk, akkor meg is tudjuk beszélni. Olcsó a bor, gyakorlatilag nem sokkal drágább, mint a kannás bor, és mindenki megtehetné, hogy ilyet igyon.
Ezenkívül szeretnénk segíteni a kirándulóknak, helyszínek ajánlásával. Kicsit mindig is bántotta a csőrünket, hogy a legtöbb Schönherzes bort úgy kell lehúzni, mintha egy felest innál – vagy ha kimosod a vörösboros pólódat és fehér lesz. A szintkirándulások és egyéb kirándulások alkalmával lehetőség nyílna igényes borok megismerésére.
Bacsi, Balázs