Hogy is van ez?
pár szó a Kármán kollégiumról
Manapság elég gyakran előfordul, hogy az emberek nem, vagy rosszul informáltak bizonyos kérdésekben a kollégiumukkal kapcsolatban, szeretnének többet megtudni hajlékuk háza tájáról. Ezen segítendő kértük meg Szabó Gábort, a Kármán Tódor Kollégium igazgatóhelyettesét, hogy válaszoljon néhány kérdésünkre.
Először is a kollégium állapotára vonatkozó kérdésekre szeretnénk választ kapni. Milyen statikai állapotban van most az épület, készült-e erről valamilyen felmérés a közelmúltban?
– Tudomásom szerint nem készült semmiféle hivatalos felmérés, attól az esettől eltekintve, amikor az első emeleten elég komolyan elkezdett repedni a fal. Ekkor állapították meg, hogy az épület meg van csavarodva. A helyzet hasonló a K-épületéhez, itt is az ártéri építkezés miatt süllyed az épület. A helyzet annyira súlyos, hogy ha lehelyeznénk a folyosóra valahol egy csapágygolyót, akkor az biztosan elindulna valamelyik irányba. Ezen kívül problémát okoz a vakolat állapota a kollégiumban, valószínűleg az sem bírja már sokáig. Többször is volt rá példa, hogy nagyobb darabok váltak le a plafonról, személyi sérülést eddig szerencsére nem okozva. Nagy gondot jelent még a zuhanyzók helyzete. Teljesen korszerűtlenné váltak, nem megoldott a szellőzés, ezért gyakran penészedik a fal, eldugulnak a lefolyók, minimális számú zuhanyt lehet használni. A penészedés illetve átned-vesedés már olyan szintű, hogy a frissen felújított wc-k is kezdenek tönkremenni, ott is válik le a vakolat a falakról, rohadnak el a fa szerkezeti elemek és egyéb berendezések. Szintén nagy probléma, hogy a tető szigetelése elavult, a felső emeleti szobák beáznak.
Milyen felújítások voltak és mik várhatók a közeljövőben?
– Nemrég fejeződött be az emeleti wc-k felújítása, kivéve a földszintet és az alagsort, melyekre talán az év második felében lesz lehetőség. A legégetőbb probléma a zuhanyzók rendbetétele, remélhetően erre is sor fog kerülni a közeljövőben. De természetesen nagyon nagy szükség lenne további felújításokra is, mint például a bejárati ajtó cseréje, a linóleum ill. a járólapok újrafektetése. A hátsó lépcsőfordulós teraszok életveszélyessé váltak, ezért azoknak az ajtaját be kellett zárni (más kérdés, hogy nyitva vannak – a szerk.). Problémát jelent továbbá a szemétledobó kérdése és a nyílászárók szigetelése. Ez utóbbi megoldására voltak próbálkozások, de anyagilag sajnos nem sikerült megoldani a dolgot, ezért most a kollégisták saját maguk kénytelenek valahogy eldugaszolni a réseket.
Kinek a felelőssége, illetve kinek a feladata a kollégium állapotának javítása?
– A Kármán Tódor Kollégium ezen a téren teljesen a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság (GMF) alá van rendelve, amely az A-épületben található. Ők látják el a gazdasági irányítást, tehát az infrastruktúra szempontjából a két épület egy egységet alkot, melynek vezetése az A-épülethez tartozik igazán. Ők döntik el, hogy lesz-e felújítás, van-e rá pénz és mennyi. Természetesen a kollégium felelőssége, hogy felhívja a figyelmet a problémákra, de azok orvoslását már a másik épület végzi. Ők írják ki a pályázatot, ők döntik el, hogy melyik időpontban kezdik meg a munkálatokat.
Az elvégzett felújítások elég látványosak, azonban nem mindig korszerűek. Gondolok itt a wc-k felújítására, ahol már most nem működnek a tartályok, az ülőkék sem bírják ezt az igénybevételt stb.
– Igen, nagy probléma, hogy a tartályok, melyeket felszereltek, már most felújításra szorulnak a rossz szellőzés miatt, a piszoárok vízöblítésével is probléma mutatkozik, ám alkatrészt már nem tudunk beszerezni hozzájuk. De ismétlem, ez teljesen az GMF üzlete volt, ebbe a kollégium nem igazán tudott beleszólni.
Milyen bevételi forrásai vannak a kollégiumnak az állami pénzen kívül?
– A pénz elsősorban a kollégiumi és kiegészítő szolgáltatási díjakból folyik be. Ilyenek a bulik, az itt működő vállalkozások stb. Ezekből próbáljuk nullszaldósra hozni a költségvetést.
Van-e valami remény arra, hogy a keletkező amortizációt pótolja a kollégium.
– Itt megint csak az előzőkre tudnék visszautalni. Adott egy költségvetés, abból kell gazdálkodnunk. Az esetleges többletkiadások fedezetére pedig sajnos jelenleg nincs mód. Ilyen kiadások lennének a szobákban található bútorok cseréje, egyéb berendezések felújítása, az esztétikusabb kinézetre fordított pénz stb. Vannak olyan szobák, ahol még az eredeti ágyak (33 éves), illetve asztalok vannak, de legalább ezek még megvannak. Sajnos széket, lámpát és a többi alapfelszerelést már nem bírjuk mindenhol biztosítani, holott erre egy szabály, a BME kollégiumaiban rendelkezésre álló szolgáltatások és igénybevételük módja kötelezi a kollégiumot, illetve az annak gazdasági ügyeiért felelős szervet.
Tervez-e a kollégium valamiféle szigorításokat az illegális benntartózkodások, magyarul csövezések elkerülése érdekében?
– Ez egy nagyon kényes kérdés volt mindig, sajnos elég nehéz orvosolni a problémát. Tervezzük a jövő félévben a kollégiumi kártyák kiadásának szigorítását, esetleg egy kevésbé könnyen előállítható kártya bevezetését. Nagyobb gond ennek ellenőrzése. Egy beléptető rendszer kiépítése több százezer forint, az utóbbi időkben történt leépítések miatt pedig túl kevés a kollégium személyzete ahhoz, hogy ezt a feladatkört is el tudják végezni. Jelenleg öt portásunk van, akik így is nehezen tudják elvégezni feladatukat.
Mi a véleménye a vezetésnek a folyosókon található közösségi tárgyakról, mint például asztal, székek stb. (mert ez ugye tűzvédelmi előírásokba ütközik) ?
– Valóban ütközik az előírásokkal bármilyen tárgy elhelyezése illetve tárolása a folyosókon. A kollégium eredetileg diákszállónak épült, hiányoznak belőle a közösségi helységek. A szobák méretéből fakadóan nem várhatja el az ember, hogy bent étkezzenek a diákok, pláne ha esetleg valakinek beszélgetni támad kedve az ismerőseivel, akkor többen bepréselődjenek a helységbe. Ezért az emberek kénytelenek a folyosóra vonulni. Azonban ez továbbra sem legális, hiszen él az a tűzvédelmi szabály, hogy a menekülési útvonalat biztosítani kell. Ehhez persze nem hivatalosan hozzátenném, hogy az épület maga egy időzített bomba tűz esetén. Hivatalosan három tűzszakaszra kellene osztani a szinteket, melyet az üvegajtók a legnagyobb jóindulattal sem látnak el.
Abban az esetben, ha mégis kint lennének ezek a tárgyak a folyosókon, akkor ki és mennyit fizet büntetésként egy esetleges ellenőrzéskor?
– A gondnokok ezután is szólni fognak a tárgyak miatt, azonban innentől ez már a szobák tulajdonosainak felelőssége. Adott esetben akár 20 000 forintot is fizethetnek a környékbeli lakók...
Következő kérdésem a nyárra vonatkozik. Idén is ki lesznek-e adva egyes szobák, valamint a jelenleg is itt lakó kollégisták hogyan juthatnak nyáron szobához?
– Már több éve bevált szokás, hogy minden nyáron kiadjuk a szobák egy részét, melyből a kollégiumnak természetesen bevétele származik. Erre már meg is kötöttük a szerződést egy céggel, amely egy előzetesen kikalkulált ár alapján vesz bérbe szobákat júliusban illetve augusztusban. A diákok nyári lakhatása idén is előzetes jelentkezés alapján történik, melyet május 31-ig kellett jelezni a Kollégiumi Bizottság felé. Három kategóriát különböztetünk meg a diákok részéről, az első a nyári szakmai gyakorlaton résztvevő hallgatók csoportja, második a jelenleg kollégista és nyáron maradni szándékozó diákoké, a harmadik pedig a nem kollégista, de műegyetemi hallgatók köre. A fizetés is természetesen ezen kritériumok alapján fog differenciálódni. A jelenleg is bentlakók és nyáron maradni szándékozók természet szerűen szeretnék megtartani szobájukat a szünetre. Nos ez nem minden esetben lesz lehetséges, hiszen a második, harmadik illetve a negyedik emelet kerül átadásra szállodáztatás céljából. Ez azt jelenti, hogy emeletenként legalább száz férőhelyet biztosítanunk kell. Hogy mégis ki kapja meg a fennmaradó szobákat, azt az év folyamán végzett közösségi munka alapján fogjuk elbírálni, a HK és a KB segítségével.
Ki látja el a kollégium ellenőrzését egészségügyileg? Az ÁNTSZ, vagy a helyi orvos, vagy egyáltalán ellátja-e ezt valaki?
– Az ÁNTSZ nem foglalkozik a szobák ellenőrzésével, inkább csak az alapvető rendszabályok betartására ügyel, mint pl. a szennyes ágynemű el legyen választva a többitől stb. A szobák az ott lakó diákokra tartoznak, ezeket a helyi orvos, a gondnok és a Kollégiumi Bizottság együttesen ellenőrzi, ha esetleg problémák merülnének fel.
Végezetül egy személyes jellegű kérdés: megéri jelen pillanatban a Kármán Tódor Kollégium igazgatóhelyettesének lenni?
– Nagyon jó érzés, hogy az ember együtt tud dolgozni az itteni hallgatói csapattal, tud nekik valami olyat adni közösségi szinten, ami manapság kezd kihalni az emberekből – holott ez tradicionálisan benne van a magyar emberekben, ellentétben az amerikai ideállal, amit most megpróbálnak mindenre ráerőltetni – mindenféleképpen megéri. Az viszont már kevésbé hálás feladat, hogy az embernek adott esetekben meg van kötve a keze, nem tudja azt nyújtani, amit igazán szeretne... Ez bizonyos szinten sikertelenség, és ki szeret sikertelen lenni? Siker az lenne, ha minden rendben menne a kollégiumban, mindenki széles mosollyal járkálna, komfortérzete elérne egy minimálisan elvárható szintet. Azt is érzem benne, hogy lehetne talán még többet tenni, cégeknél kilincselni stb., de hát hogyan menedzseljen az ember egy olyan kollégiumot, amely nem az ő kezében van, az esetlegesen szerzett támogatások nem feltétlenül ide folynának be, igazából nem lehet látni az út végét...
vick