Hálólehúzás pro és kontra

November 15-től a KSzK beindította a kollégiumban azt a programot, amely az elsős szinteken szabályozza, meghatározott időszakokban letiltja/engedélyezi a hálózat használatát. A rendszert már év elején be szerették volna vezetni, de a KSzK hivatalosan csak most kapott a kollégiumi bizottságtól felkérést a bevezetésre, valamint hiányoztak azok a technikai eszközök, amelyek lehetővé tették a rendszer működését.

A hálólehúzás előzményei már az elmúlt félévekre is visszanyúlnak. A Szent Schönherz Senior Lovagrendnek és a nevelőtanári gárdának már hosszú ideje dilemmája az, hogy hogyan lehetne aktivizálni az elsősöket a közösségi életre, illetve arra, hogy a tanulmányaikkal is többet törődjenek. Hosszas beszélgetések után a társaság arra a következtetésre jutott, hogy a Net az, ami rendszeresen kivonja az embereket a forgalomból, közösségileg és tanulmányilag is inaktívvá teszi őket. Nagyon sok elsőéves igazán "korlátlanul" itt kerül kapcsolatba először az Internettel, és ennek a nagy találkozásnak minden percét ki is akarják használni, még akaratlanul is. Itt arra gondolok, hogy amikor Fű Béla leül a gép mellé, hogy csak netezik egy kicsit, legközelebb akkor eszmél fel, amikor a szemközti tízemeletes tetején a kakas kukorékolni kezd. Észre sem veszi, vagy nem is akarja észre venni a környezetét, hogy mi zajlik körülötte; hogy esetleg szintvacsi van a liftközben, vagy éppen valaki bejött a szobába és hozzá mert szólni. Az idő pillanatok alatt elszáll, reggel be kellene menni előadásra, és persze Fű Béla elsőéves hallgató még egy szemernyit sem aludt. Reggel hétkor lefekszik, a délelőtti előadások ugrottak. És a történetet még folytathatnám.

A rendszer bevezetésével kapcsolatban azonban felmerül néhány kérdés, amelyen érdemes elgondolkodni.

Érdemes-e bevezetni a hálólehúzást így későn, már túl a félév felén? Milyen alapon fizetnek akkor az elsőévesek is teljes "hálózathasználati" díjat?

Az első kérdésre az igen azzal indokolható, hogy akit már elkapott a gépszíj, annak talán most még nem késő. Ha nincs net, az emberek kénytelenek lesznek más elfoglaltságot találni maguknak, elkezd beszélgetni a szobatársakkal, jobb híján leül tanulni, de még elmenni kocsmázni is jobb egy beszűkült monitorbámulásnál, mert azt legalább a haverokkal közösségben tesszük. Ha éjjel nincs háló, kollégista barátunk lefeszik aludni, és reggel be fog tudni menni előadásra is (és nem fogja átaludni).

A nemet azzal lehetne indokolni, hogy mostanra viszonylag elég jól működnek a tanulmányi levelezési listák, ahol tényleg szakmai és tanulmányi információk pörögnek. Nagyon sok külsős a levlistákon keresztül tudja a kapcsolatot tartani az évfolyammal.

Persze ezen is el lehet filozofálni, hogy tulajdonképpen a levlista is a monitor elé ülteti az embereket, ahelyett, hogy átmennénk a szomszéd vagy kettővel-hárommal arrébb levő szobába. Sőt talán a külsősök is könnyebben szerezhetnének kapcsolatokat itt a kollégiumban, ha bejárnának ide a tanulmányi kérdéseikkel.

A második kérdést már könnyebb megválaszolni. Először is téves az a meghatározás, hogy "hálózathasználati díj", ez egész pontosan "hálózatfejlesztési hozzájárulás". Ezt most még csak egyedi alapon (aki hálót akar használni, az ezt fizesse ki) szedi a Ház. Én emlékszem, hogy egy időben kulturális hozzájárulást szedtek mindenkitől belépő-készítéskor, annak ellenére, hogy valaki esetleg soha mégcsak közelébe se ment egy kultúrkörnek. És mindenki szó nélkül kifizette, hiszen tudta mindenki, hogy mire fordítják a beszedett pénzt. Ugyanúgy év elején mindenki befizette a konyhafelújítási hozzájárulást, pedig lehet, hogy soha nem fogja használni, mert kényelmesebb neki mindennap a büfében vagy a mekiben kajálni.

A hálózatfejlesztési hozzájárulás pedig, mint a neve is mutatja a hálózat fejlesztésére, jelenleg az UTP építésre, a szerverek fejlesztésére fordítódik. Jelen pillanatban a kollégium az egyetemi (akadémiai) hálózatra csatlakozik, de fennáll annak a lehetősége is, hogy a hálózati forgalom után díjat szednek. Ha majd egyszer tényleg a hálózat-használatért leszünk kénytelenek fizetni, akkor majd jogos lesz a reklamáció, hogy ha kevesebbet használja valaki a hálót, akkor kevesebbet is fizessen.

Ha valakinek netán valamilyen üzletében okozna fennakadást a netletiltás, az jobb ha csöndben marad, és meghúzza magát, mert az akadémiai hálózatot oktatási célra kell használni, nem pedig üzletire.

Mindenesetre egyelőre meg kell nézni, hogy a felhördülésen kívül milyen egyéb hatása lesz a rendszernek. És persze ha nem fog működni az elképzelés, amiért a hálólehúzást bevezették, azaz nem lesz képes növelni a közösségi életet, vagy a kollégisták ugyanúgy kihullanak félévkor vagy évvégén, akkor természetesen le kell vonni a konzekvenciákat és módosítani. Addig is meg kell próbálni ezzel együtt élni, elsőben tanulni, közösségi életet élni, szintközösséget építeni... Viszont ha nem megy – szerintem – nem szabad majd tovább erőltetni.

Ts.