Sajtófesztivál
A Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesülete (DUE) immár nyolcadik alkalommal rendezte meg az Országos Ifjúsági Sajtófesztivált. Idén április 27-én Gödöllőn, a Petőfi Sándor Művelődési Központban került sor a rendezvényre. A diákújságírók és diákrádiósok évi legnagyobb seregszemléje egész napos elfoglaltságot jelent: számtalan szakmai, kulturális és szórakoztató program várja a résztvevőket, valamint itt hirdetik ki a DUE országos diákújságíró és diákrádiós pályázatának eredményét...
A fenti szöveg a hivatalos sajtóanyag ollózásából született... Lássuk, hogyan fest igazából egy ilyen fesztivál. Megjegyezném, hogy egész nap jegyzeteltem a diákok és előadók különböző beszólásait, ezeket zárójelekben megtalálhatjátok...
Reggel háromnegyed 10-kor érkeztünk Gödöllőre. A művelődési központ előtt hatalmas tömeg ácsorgott, a kapunyitásra várakozva. Rutinosan leültünk egy padra és vártunk; a HSzK nagyságú sor lassan fogyni kezdett. Fél órával később sikeresen vettük az első akadályt – bejutottunk az épületbe. A fesztiválnyitó gálaműsor 10:30-kor kezdődött, Auth Csilla koncertjével – már ha három szám eléneklését koncertnek lehet nevezni. ("Ne búsuljatok! Ugye örültök? Naaa, mosolyogjatok! Van ma suli? Nincs, ugye? Ne búsuljatok! Éneklünk egyet együtt, jó?") Jutalomsorsolás, az egyik nyertes egy "Debrecenhez nem túl messze" lévő településről érkezett. Ezt követte a DUE országos pályázatának eredményhirdetése: a Vegyészmérnöki Kar Kémlelő című újságja első díjat nyert a felsőoktatás kategóriában. Közben fellépett Maksa Zoltán, aki igazi dolgozatokból idézett: "Az ember a fejlődésben legelőször a növényeket érte utol", de nekem a kicsivel később következő Kengugrók nevű csoport sokkal jobban bejött. A Szombathelyről érkezett ugrálókötelező lányok fantasztikus show-t mutattak be, elvezetve minket az ugrálás legmélyebb rejtelmeibe – ráadásul számos tagjuk Európa- illetve világbajnok. Kán-kán valamint sztriptízszerűség – mindez ugrálás közben.
A kajálás körülményei a szigetes krisna-sátoros ételosztásra emlékeztettek: "Milyen hülyeség. Villával levest enni. Miért csak villát meg 3 centi kenyeret adnak ehhez a löttyhöz?"
Délután kettő körül érkezett három rendőrautó és két fekete Mercedes – valamint Orbán Viktor miniszterelnök, aki ifjúsági sajtótájékoztatót tartott. Azért a diákoknak sem kell szégyenkezniük: A miniszterelnök úr szereti a Danone-termékeket? Mi a véleménye a Frei-ügyről? Mikorra várható az Uniós csatlakozás? Nézi a Heti Hetest? A fenti kérdések mellett persze még sok más téma is szóba került: tudja, hogy mi az az Internet, a normál leveleit három ember olvassa, a neki címzett e-mail-ek közül pedig azok jutnak el hozzá, amelyekről a titkár (aki átolvassa) azt gondolja, hogy – pozitívan vagy negatívan – stimulálja a miniszterelnököt. Ezenkívül számos tanáccsal is ellátott minket: hogyan érdemes naplót írni, mire ügyeljünk a hiteles újságírásnál (pl. arra, hogy ha írunk valamiről, ne a negatív véleményünket hangoztassuk, mert ezzel befolyásoljuk az ország közvéleményét). Miközben a biztonsági emberek kíséretében átvonult a zártkörű sajtótájékoztatóra, még dedikált néhány papírt, válaszolt egy-két újságírói kérdésre. Fél órával később láttuk elhajtani az öt autót...
Szünethangulat: "– Képzeld, a Világi Péterrel csináltunk egy riportot! – Az meg ki a franc?" "Este hattól nincs semmi jó program... Figyi, van egy tuti ötletem: bemegyünk Budapestre a Westend-be és elleszünk, mert az király hely."
A fiatalok jövője az Európai Unióban elnevezésű fórum után közönségtalálkozók zajlottak – eljött Vágó István, Acél Réka, Farkasházy Réka, Erdélyi Tímea, Bombera Krisztina, Demcsák Zsuzsa valamint a United együttes. Kíváncsi voltam a "Legyen Ön is Milliomos!" kulisszatitkaira, így közel 150 társammal együtt faggattuk Vágót. Azért a fiatalok mernek kérdezni: a Friderikusz Sándor féle sértegetés és Frei Tamás neve egyaránt felmerült. Majd autogramkérés ("Próbáljuk meg rendezetten, jó? Mondjuk gyertek bal oldalról libasorban"): az asztalt minden irányból ellepték a diákok és a tanárok.
Hat órától tombolasorsolás majd divatbemutató zajlott – végül a gála zárásaként a közönség legnagyobb örömére ("Tankcsapda! Tankcsapda!") V-Tech koncert következett. ("Ezek pléjbekről nyomják, mint állatok"... "Taps! Taps! Taps! Kezeket fel! Kezeket fel! Taps! Taps! Taps!") Az első két számot még kibírtuk, aztán léptünk tovább. Szerencsétlenségünkre a színpad hátsó bejáratához ültünk le beszélgetni, így szemtanúi lehettünk annak, amint húsz perccel később kétszáz diák rohant ide, hogy megcsodálja kedvencei távozását. ("Megérintettem a Kefir vállát! Megérintettem a Kefir vállát!"... "Elmentek és még aláírásom sincs, brühüüüü" – zokogott egy általános iskolás csaj.) Végül választhattunk: Meseautó című film vagy diszkó. Mivel Schinemában már láttam márciusban, ezért maradt a szórakozás... ("Arató diszkó, ahol csak a zene kábít!") Nem kell valami nagy durranásra gondolni, a kajás terem adott otthont a dizsinek, és a DJ igencsak a szállítómunkások közé tartozott – na és a keverés sem ment neki. Tisztára, mintha benyomott volna egy random módú Winamp-ot... Közben már leszedték kint a díszítést, így a lufikat is – ezeket pedig a popperek két tücc-tücc szám alatt széttaposták a "diszkóban". Léptünk le. HÉV.
Bacsi – nessie