Ismerkedj meg hóhéraiddal!
Serény György (Matematika)
Dr. Serény György, villamosmérnök, matematikus és filozófus, szóval egy őrült. Nálunk azzal kezdte, hogy bebiciklizett a K.I.40 előadóterembe, mi meg csak néztünk. Következő órán már az útjába pakoltunk pár széket. Nagyon energikusan tart előadást, nem kell megijedni, ha első pár héten csak a kötőszavakat fogod fel, kell egy félév, amíg megszokod a stílusát. Amúgy remek előadásokat tart, a szórakozás garantált, csak lógni nem érdemes nála, egy kihagyása után a következőn fogalmad sincs, hogy miről beszél. Általában sikerül megfognia a lényeget, nem szokott sz*rozni a bizonyításokkal, a kimondott tételeket kell tudni nála használni. A ZH-i első ránézésre kellemetlen kérdésekből állnak, de ezek szerencsére tipuspéldák, amiket előadásokon megbeszélnek (már akik bent voltak). Lusta, sokszor ugyanazt a feladatot adja fel, amit egyszer előadáson már megcsinált, és lusta a feladatmegoldásokban is. Ha valamit már több mint fél oldalon át számolsz, és 10-nél nagyobb számok is előfordulnak, akkor valószínűleg elcseszted - pillants át a szomszédodra, hátha ő emlékszik rá, hogyan csinálta annak idején Serény.
Az anyag nagyobb részét előadáson, kisebb részét gyakorlaton adják le. Jegyzet nincs, legalább is az én időmben nem volt, lehet, hogy azóta már írt Serény egyet. (Persze a kiírásban szerepel valami, de úgy emlékszem, nem igazán jó.) Két évközi ZH volt, leosztályozzák, igaz, hogy lényeg a kettes, de vizsgán a ZH-jegy is beleszámít a pofafaktorba. Általában a gyakvezérednél szóbelizel, tehát érdemes évközben is villogni gyakorlaton, hidd el, az a könnyebb.
Szabados Tamás (Mathematics)
Kifejezetten korrekt ember, de nem arról híres, hogy könnyen ad jó jegyet. Ha túl nehéz egy feladatsor, csökkenti a pontszám-határokat. Nem szívbajos, ha ki kell vágni valakit. Eszméletlen gyorsan ír a táblára, nehéz egyszerre figyelni és jegyzetelni, mindamellett nagyjából le szokta adni, amit visszakér. Év közben, ha csinálod a házi feladatokat (nem másolod!), akkor még át is mehetsz nála. Valszámot is tart, ott kicsit rendesebb, mint Vetier, bár állítólag rosszabbul ad elő. Sok súlyt helyez a definíciókra és egyéb fogalmi dolgokra. Feladatokból neked magadnak kell készülnöd. Ő tarja a gyakorlatokat is. Ja: az angol analízis könyv (Calculus) messze jobb, mint akármelyik magyar.
Arató Péter (Digitális technika)
Dr. Arató Péter és a Folyszab tanszék (ma már Irányítástechnika és Informatika Tanszék). Hmm, ez azért már fogalom, bár az idők során kisült, ők jelentik a kisebb rosszat. Az előadóról: bonyolult, ezzel tökéletesen jellemeztem, úgy érzem. Jómagam, szak-közepes révén, többévnyi digit tanulás után csak röhögtem az egészen, de aki itt hallotta ezeket először, és így, annak rendesen betett. Nyugi, nem annyira durva, mint elsőre látszik, a gyakorlaton úgyis tisztázzák valamennyire, ha szerencséd van. Ja, és fiatal sorstársaim, akiket szakközépből vetett ide a pech, el ne bízzátok magatokat, hogy ezt már tudjátok, a vizsgán nagyon meg lehet szívni...
Na sorjában. Az előadás bonyolult, tömény elméletgyártás. Kissé unalmas is, így könnyű más elfoglaltságot találni. Pl. passzív szórakozás röhögni az előadón, mert a táblát sosem tudja kezelni. Egy aktív pedig, Arató professzor állandóan fel-alá járkál előadás közben. Próbáljátok meg összezavarni, hogy miután válaszolt, ne ugyanabba az irányba folytassa az útját, amiben megszakítottátok. Nekünk nem jött össze, és állítólag senkinek sem, iszonyú szisztematikus ebben is.
A ZH-t hagyjuk, akinek nem sikerül az az egy digit ZH, az igazán gondolkozzon el, hova keveredett, és gyakoroljon önkritikát, vizsgán úgyis kivágják, sokakkal együtt. Egyetlen dolog, amiért érdemesebb hozzájuk menni, hogy lehet náluk reklamálni. Ezt ők is nagyon jól tudják, ezért a dolgozatokat igencsak kilóra javítják, és néha jelentősen alápontoznak.
Tehát módszer a következő: piszkosul megjegyzed az összes kérdést, majd írásbeli után a haverokkal átnézed az idevágó anyagot. Tudnod kell, hogy mit csesztél el, és ezekbe hogyan lehet belemagyarázni, hogy azok mégis jók. Általában nem vonnak le pontot, ha nekiállsz reklamálni (ez ritka jó tulajdonságnak számít), és 4-5 pontot össze lehet szedni. Nos, ez a digit szóbeli.
Gefferth László (Haladó programozás)
Haladó programozást tart (ez a Programtervezés egyik kurzusa) a villanyosoknak. Az előadások elég elvontak. Többnyire elméleti fejtegetés folyik arról, hogy mitől lesz egy programból termék, valamint, hogy milyen fontos a tervezés és a dokumentálás. A Pascalról nem sok szó esik, úgyis csak azok jelentkeznek hozzá, akik már "tudnak programozni". (Na jó, ezt még én sem hiszem el...) Ha te is az előbbiek közé tartozol, könnyen tudsz jó jegyet szerezni nála. Félév végén jön a legnehezebb rész, meg kell találnod, hogy beírja a jegyet, ami egy csöppet sem egyszerű.
A gyakorlati órákat minden évben egy másik doktorandusz tartja, akinek nagy tervei vannak a csapattal. A lelkesedése viszont az idő előrehaladtával egyre csökken. Nála írsz egy ZH-t és megcsinálod a házit, jól.
Füstöss László (Fizika)
Előadásmódja első nekifutásra igen szokatlan, és "mérsékelten" érthető (egy ideig engedi abban az illúzióban ringani az embereket, hogy esetleg végül még meg is érthetik az anyagot, aztán hirtelen feldob a táblára pár diffegyenletet és körintegrált - amiket viszont egy fél év múlva már egész jól meg lehet majd érteni -, és innentől kezdve K.O.). De ha belejön az ember, egész érdekes dolgokat hallhat, és látványos kísérleteket láthat. Látszik, hogy nagyon ért ahhoz, amiről beszél, de sajnos mérsékelten tudja átadni. Valami jó vastag könyvből érdemes tanulni, az órai jegyzet és az ő könyve nem igazán használható, legfeljebb arra jó, hogy megtudd, nagyjából mit fog kérni a vizsgán. A kidolgozott tételsorokat, fénymásolt rövidített anyagokat felejtsétek el, ugyanis, bár kiválóan lehet puskázni, észreveszik, ha túl sok az egyezés néhány dolgozat esetében. Különösen ajánlott amatőr csillagászoknak, mániája a kozmológia.
Kónya Ilona (Analízis)
Gyorsabban ír a táblára, mint ahogy a legtöbb ember beszél. Az órát az utolsó pillanatig kihasználja ("Van még egy perc, levezetek még két példát"), de az időt soha nem lépi túl, ezért allergiás az előadás vége előtt öt perccel csipogó órákra ("Mondtam már, hogy dobják ki azokat az órákat a szemétbe!"). Iszonyatos mennyiségű anyagot ad le igen rövid időn belül, azt viszont olyan sok példával illusztrálva, hogy csak a jegyzetből meg lehet érteni szinte mindent. Szeret írásvetítős órákat tartani, ez mindenkinek kényelmesebb, mert csak figyelni kell, a kivetített anyagot ugyanis kiadja fénymásolva.
Ő lesz az elsős infósok évfolyamfelelős oktatója [mázlisták!], és ezt nagyon komolyan is veszi. Nemcsak azzal törődik, hogy jó órarendetek és ZH-beosztásotok legyen, hanem még a vizsgaidőpontok elrendezését is elintézi helyettetek. Ráadásul egyike a kevés olyan oktatónak az Egyetemen, aki a lelketekkel is törődik. Becsüljétek meg nagyon!
Fritz Józsefné (Analízis)
Az analízis "kommandó" másik oszlopos tagja. Legfőbb jellemzője, hogy jóindulatú, de ez az analízis tanszékre globálisan jellemző - ők nem élvezik, ha kivághatnak vizsgáról. A táblára egy hangyányival lassabban ír, mint kolléganője, de még így is igyekezni kell, ha valaki követni akarja. Vigyázni kell vele, néha túltartja az órákat.
Selényi Endre (Digitális technika)
Ha akarja, egész jól és érthetően el tudja mondani a dolgokat, azonban sokszor eltér a tárgytól, és akár egy teljes órán keresztül is képes a digitális technikához kevéssé kapcsolódó dolgokról beszélni. Persze ezek a dolgok is érdekesek, sok mindent meg lehet tőle tudni. Vizsgán hozzá érdemes menni, ha pontokra van szükséged. Az egy előadáson megtett kilométerek számát tekintve verhetetlen.
Pongor György (Programozás)
A híres-nevezetes Pongor-féle Pascal könyv írója. 200 Ft-ot ad annak, aki eddig ismeretlen hibát talál a könyvében. Viszonylag nehéz nála megcsinálni a programozást, mert hihetetlenül precíz, és minden apróságot számonkér. Jó előadásokat tart, aki még nem tud programozni, az nála megtanulhat. Aki tud, az majd rájön, hogy nem is ért annyira a dologhoz, ezért mindenképpen érdemes bejárni az előadásokra. Ajánlatos átmenni az első ZH-n, mert "a pótZH nem lehet könnyebb, mint a rendes ZH, de két egyforma nehézségű példasor nincsen...". Ugyanez igaz a vizsgákra is. Villanyosoknál elnézőbb.
Poppe András (Számítógép labor)
Első félévben Pascal-t, a másodikban C-t oktat, igencsak felkészült, bár néha nem igazán tudja magával ragadni a hallgatóságot. Hajlamos átsiklani apró tévedések fölött, de nem ragaszkodik makacsul hozzájuk. Ilyen apró tévedés például az, hogy kettest ad... vagy azt sem. Tessék csak nyugodtan helyesbíteni.
Bokor Nándor (Physics)
A Fizika Tanszék környékén ő az egyik legrendesebb, jó nála vizsgázni. Idén ő tartja angolul a fizikát. A többi fizikát tanító előadóval szemben ő teljesen érthető előadásokat tart, érdemes bejárni hozzá (és nem csak a katalógus miatt), a nehezebb részeket magyarul is elmagyarázza. [Mellesleg valaha impulzusos volt...] Ne próbáljatok nála jól ismert szóvicceket elsütni - azokat ő találta ki.
Friedl Katalin (Bevezetés a számításelméletbe)
Érthető, jól követhető előadásokat tart, ha rendszeresen bejársz és normálisan jegyzetelsz (vagy lemasolod valakitől, aki jól jegyzetel J), akkor a kezedben van a kidolgozott tételsor. Az írásbelin csak feladatmegoldás van, az ehhez szükséges tudást gyakorlaton lehet megszerezni. Szóbelin korrekt, de az általa leadott anyagot részletesen visszakéri. Ráérez, ha valamiben nem vagy biztos, és rákérdez.
Szeberényi Imre (Programozás)
Gyakorlatvezetőnek jó, elmagyarázza, ha valamit nem értesz. A kiadott feladatokat tanácsos megcsinálni. Katalógust vezet, ezért célszerű gyakran villantani az arcodat laboron, különben bajban leszel. (Általánosságban igaz, hogy célszerű a laborokra bejárni.) Általában elég rendes.
Hidasi Béla (Anyagtudomány)
Kissé halkan beszél, de ezt ellensúlyozza, hogy mindent felír a táblára, amit elmond. A vizsgában csak az általa leadott anyag szerepel (a sárga anyagtudomány könyvet nem igazán érdemes megvenni, mert nem túl jó). Szóbelin hajlamos a jobb jegyet megadni, ha látja, hogy a tudásod a tárgyából nem konvergál a nullához.
Tevesz Gábor (Programozás)
Mind az előadó, mind a számonkérések korrektek. A ZH-n bármilyen papíron lévő segédeszköz használható (ne örülj előre, ez nem mindig jelent jót...).
Gyimesi Ferenc (Fizika)
Amerika-mániás, ott tanított néhany évig. A tárgyat végül is tudja, de az előadásai nem feltétlenül érdekesek. Az Amerika-mánia főleg a számonkérés tesztes jellegében tűnik elő - ami nem rossz dolog, jó lehetőség az összjátékra. Aki tanul nála, még jó jegyet is szerezhet. Nem veszélyes. Egész emberszerű, bár az orra kicsit Cyranora emlékeztet.
Ginsztler János, Dévényi László (Anyagtudomány)
Ők ketten együtt tartják a tárgyat, Ginsztler igyekszik a tárgyat érdekessé tenni, de csak az órakat teszi azzá néhány - évek óta állandó - történettel. Miután Ginsztler elmondja a magáét, Dévényi tartja az órákat, ezekre a dögunalom jellemző. Mindezek mellett jólelkű tanárok. Még év közben egyéni vizsgára is adnak alkalmat a kereszteseknek. Az anyagtudományt náluk érdemes hallgatni: a könyvet kell megtanulni, és máris megvan az egyetemen az első jeles.
Németh Pál (Programozás)
Aki nem tudott előtte programozni, aztán sem fog. Viszont nagy eséllyel lesz egy sikeres tárgya, bár ezt a választott gyakvezér nagyban befolyásolja, ugyanis ő javítja a ZH-t, és a nagyházit is ő nézi meg.
Kóczy T. László (Digitális technika)
Jó előadó, rendesen elmondja a digitet, meg lehet tanulni. Sőt meg is kell. A hozzá tartozó gyakvezérek: Szittya, Flesh, Adamis. Itt annak van sikere, aki nem sajnál egy-egy délutánt a digitre szánni. A többieknek rossz. Szeretnek a vizsgán a tanulók idegeivel játszani, éreztetni akarják, hogy ott ők az urak, és sikerülni is szokott nekik. Nálunk 115 emberből az első két vizsgán 16 ment át. A puskazást teljesen lehetetlenné teszik. Elég rövid idő alatt kell megoldani az egyénenként kiadott feladatokat. Mindenesetre nem azért buknak sokan, mert a feladatok megoldhatatlanok, csak mert annak látszanak. J
Vígh László (Közgazdaságtan)
Elég jók az előadásai, bár az anyaga miatt sokan csak pofavizitre járnak be hozzá. A ZH előtti órán mindig elmondja a ZH anyagát, régi feladatsorokat oszt ki, illetve a ZH-hoz hasonló feladatokat mutat be, melyeket meg is old (ezek a feladatok egyébként is meglehetősen sablonosak). Erre kifejezetten érdemes bemenni. Szünetekben a kérdésekre szívesen válaszol. ZH-n kicsit pattog, ha nagy a zaj, de nem nagyon törödik a puskázással, viszont vizsgán elég kemény szokott lenni. Hajlamos csak a számértékek alapján ellenőrizni a feladat helyességét, ezért ha valamit csak elszámoltál, akkor nyugodtan menj reklamálni.