Túlélési útmutató

Szóval felvettek? Na, ez már valami. De ez csak egy kis lépés ahhoz, hogy mérnök legyen belőled. Előtted áll még legalább öt egyetemi év, a maga trükkjeivel, buktatóival együtt.

Neked egyelőre az a fontos, hogy túléld az első évet, ezalatt szerzel annyi tapasztalatot, hogy később tudd, mit hogyan kell csinálni. Ha mégsem, akkor elgondolkodhatsz azon, hogy nem kellett volna-e mégis a Közgázra menni...

A diplomához 300 megszerzett kredit kell. A második aktív félév végére 30, a negyedik aktív félév végére pedig 60 megszerzett kredit szükséges ahhoz, hogy továbbra is az Egyetem tiszteletre méltó polgára maradhass. Ez igazán nem sok, de ennek megszerzése nem csak tudás kérdése, hanem olyan dolgoké, amit nem lehet könyvből megtanulni. Ebben a cikkben megpróbálunk néhány ilyen dolgot leírni, remélem segít.

Az egyetemet maximum 20 félév alatt kell elvégezni. Ha normál tempóban szeretnél haladni (és optimista vagy), célozd meg a 10 félévet, próbálj minden félévben legalább 30 kreditet összeszedni. Ez már csak azért is hasznos, mert a 13. félév után az államilag finanszírozottról átkerülsz költségtérítéses képzésre – ezt pedig nem érdemes kivárni. Ha mégsem tudsz ilyen tempóban haladni (dolgoznod kell közben, vagy szőke lány vagy), akkor sincs semmi baj, vegyél fel valamivel kevesebb kreditet. A lényeg, hogy azt a tárgyat, amit felveszel, végezd is el, mert a nem teljesített krediteknek hátrányos következményei vannak (lásd: Piszkos anyagiak c. cikk).

Egészen mostanáig volt a Villanykaron egy sokkal szigorúbb szabály a hallgatói jogviszony folytonosságára vonatkozóan: ahányadik félév végére értél, annyiszor 17 megszerzett kredit kellett (tehát első félév végén 17 kredit, második végén 34 és így tovább), de ezt eltörölték, úgyhogy nektek ebből a szempontból köny-
nyebb dolgotok lesz.

Az előtanulmányi rend tartalmazza, hogy egy tárgy felvételéhez melyik tárgy előkövetelmény. Ha nincs meg az Analízis I-ed, ne akard felvenni az Analízis II-t. Ezek nem túl szigorú feltételek, általában nem is lenne érdemes az előkövetelményként előírt tárgy elsajátítása nélkül felvenni valamit, mert úgysem értenéd. Az előtanulmányi rendet beiratkozáskor fogod megkapni.

A szakmához tartozó tárgyakon kívül vannak még szabadon választható tárgyak. A BME-n belül bármely karon meghirdetett tárgyat fel lehet venned a meghirdetett kreditpontért, más intézmények tárgyai közül pedig azokat, amelyeket a kari Tantárgybefogadó Bizottság elfogad. (Választható tárgyat csak azután vehetsz fel, ha teljesítettél 100 kreditpontot.)

Ahhoz, hogy egy tantárgyból sikeresen megcsinálj egy félévet, először is aláírást kell szerezned az adott tárgyból. Szorgalmi időszakban szépen meg kell írni a ZH-kat, kisZH-kat, megcsinálni a nagyházikat, és meg is van az aláírás. (Esetleg még be kell járni gyakorlatokra, bár ez inkább hasznos, mint muszáj.) Vizsgázni csak akkor mehetsz, ha az aláírást megkaptad. Általában a félévközi követelményeket a vizsgaidőszak első két hetében még pótolhatod, de ez nagyon macerás, könnyen összetorlódnak a dolgok. Ha úgy érzed, nem tudsz semmit, akkor is menj be ZH-ra! Ki tudja, mi történhet? Lehet, hogy abból az anyagából kérdeznek, amin pont bent voltál, esetleg az évfolyamelső mellé kerülsz... Vizsgákra ez nem mindig igaz – nem érdemes elpuskázni egy vizsgaalkalmat. Egy rontott vizsga után még egyszer próbálkozhatsz, de ha azon is meghúznak, akkor már csak dékáni engedéllyel mehetsz harmadszorra is. Ilyen engedélyt egy félévben csak egy tárgyból kaphatsz. Ha nem tetszik a jegy, amit kaptál, javításra is van lehetőség. Ezt szintén csak egyszer lehet egy félévben, de veszélyes, mert akármilyen is lesz a "javított" jegy, az lesz az érvényes. Ha valamiből már totál meghúztak, még mindig nincs nagy baj, a következő félévben újra felveheted, viszont, ha arra a tantárgyra épül egy másik, akkor sajnos az is csúszik. A 8 kredites tárgyak nagyon le tudják húzni az átlagot. Ezekkel vigyázz, főleg ha valami miatt (pl. kollégiumi felvételi) szükséged van a jó átlagra!

A TVSZ-t megéri minél hamarabb áttanulmányozni, jó tisztában lenni azzal, miért érdemes egyáltalán reklamálni. Akkor is próbálkozhatsz, ha elvileg nincs is lehetőség, vagy szabály az adott dologra. Lehet bízni a tanárok jóindulatában. De soha ne csodálkozz, főleg ne borulj ki semmilyen igazságtalanságon! Lehet, hogy sok ilyennel fogsz találkozni, de mindig van megoldás: ilyenkor fordulj a HK-hoz vagy a seniorjaidhoz, ők tudnak segíteni.

Mivel gyakorlatilag senki nem kötelez arra, hogy bejárj előadásokra, meg kell tanulnod beosztani az idődet. Ez sokaknak nehéz, hiszen eddig ezt általában mások megtették helyetted, így viszont bővülnek a lehetőségeid. Vannak olyan előadások, amelyekre nem nagyon érdemes bejárni, mert úgyis az a vége, hogy könyvből, vagy gyakorlaton kell megtanulnod az anyag lényegét. Hogy melyek ezek, az nagyon függ az előadótól, ezért érdeklődj felsőbbévesektől, akik már ismerik a fazont. Az ilyen előadások helyett csinálj valami értelmeset (pl. aludj).

El kell döntened, hogy miként akarsz jegyzetelni. Ha gyorsan csak rendetlenül tudsz írni, vagy figyelni is szeretnél az előadásokon, keress valakit, aki szépen jegyzetel, lehetőleg ellenkező nemű (és szimpatikus vagy neki), és alkalmanként kérd el az anyagot lemásolni. Vigyázz! A vizsgaidőszak előtt és elején nagyon megtelnek a fénymásoló szalonok, könnyen ott tölthetsz pár órát.

Pár hely, ahol lehet fénymásolni: a K épületben és a könyvtárban vannak fénymásolók; ezek viszonylag olcsók, és fiatalok segítenek neked. Érdemes a K épülettel szemben a 86-os busz megállójánál levő fénymásolót is megismerni, mert olcsó, és jó minőségben dolgoznak (még a ceruza is látszik). Továbbá a Tigrában is vannak fénymásológépek, amelyek önkiszolgálóak, vagy ott is hagyhatod, amit le szeretnél fénymásoltatni, csak így drágább. Az E épületben az írószer boltban is van fénymásolás, de ez drága, nem túl szép – ellenben könnyen lemásolhatod a haverod jegyzetét akár két előadás között is.

Ha szépen és gyorsan jegyzetelsz, és majdnem mindig bejársz, érdemes füzetbe írni. Ha nem nagyon jársz be, akkor lapokra, és azt egy dossziéba tenni. Rendes jegyzetből sokkal könnyebben megy majd a tanulás. A lapokra jegyzetelés jó egyetemista szokás, mappa a hónod alatt, meg minden – ha viszont olyan igénytelen vagy, mint a kecske, akkor pár héten belül minden szanaszét lesz, gyűrötten és hiányosan. Ha már muszáj így, legalább lásd el sorszámmal és dátummal az össszes A4-est [...és a legszebb az, amikor az egészet leöntöd narancslével...].

Ha valaki segítséget kér, ne tagadd meg, és ha gondban vagy, te se félj kérni valamit! De azt mindig jegyezd meg, mit kinek adtál kölcsön, a könyveidbe pedig írd bele a neved! (Ne adj kölcsön jegyzetet ismeretlennek, vagy legalább a nevét és az e-mail címét szerezd meg, hogy legkésőbb a vizsgád előtt nyaggathasd, ha nem hozza vissza.) Ha te kérsz kölcsön valakitől, akkor pedig tudd azt, hogy hova kell visszavinned; ne annak kelljen utánad mászkálnia, aki szívességet tett neked!

Sokat segít még a tanulmányi anyagok beszerzésében az Info Site, a tipikus infós megoldás a problémára, erről külön cikkben olvashatsz részletesen.

Félév elején kapsz egy listát, milyen könyvek kellenek majd a félév során. Ezeknek gyorsan nézz utána! Először keress a koleszban eladó könyveket, esetleg kérj kölcsön, ha csak arra a félévre kell. De ha később is szükséged lehet rá, mindenképpen véglegesítsd magadnál a tulajdonjogát. Év elején nagy a tumultus a jegyzetboltban, de ha valami elfogy, és nem rendelnek már belőle abban a félévben, akkor ciki... Azt viszont nagyon érdemes meggondolni, melyik könyv éri meg a pénzt. Van olyan tárgy, amiből például bőven elég egy jó órai jegyzet.

A hatalmas tudás megszerzése mellett persze rengeteg jó oldala van még az Egyetemnek. Ha eddig még nem tetted, most minél előbb tanuld meg használni az Internetet, mert hasznos, szórakozásnak sem utolsó, és szinte létkérdés a Villanykaron! Kapcsolódj be valamelyik koleszos kör életébe, ha külsős vagy, akkor is (karunkon a közösségi élet központja a kollégium)! A buli, a jó társaság legalább annyira fontos a sikeres egyetemi évekhez, mint a tanulás, ezért keress az érdeklődésednek megfelelő szórakozási lehetőséget. Ha végigolvasod ezt a Gólyaimpit, biztos egyetértesz velünk: van választék.

Végül néhány ömlesztett tanács:

Próbáld meg minél többször rávenni magad, hogy felkelj reggel, és bemenj az egyetemre. Ha másért nem, legalább hogy lásd, mennyire nem tudsz semmit: ez majd megijeszt, és elkezdesz tanulni – vagy pánikolni.

Az első félévben legalább az elején feltétlenül járj be minden előadásra! Fontos, hogy legyen tapasztalatod, milyen az előadás, melyikre érdemes bejárni és melyikre nem stb.

Ne fecséreld el az idődet! Tanulni úgysem fogsz eleget, akkor legalább ne Quake-ezzél, IRC-eljél és igyál, hanem valami hasznosat is tegyél. Építs erősítőt, írj újságot, programozz, konfigurálj Linux-ot, készíts filmet, csinálj valami újat és érdekeset – ki tudja, lehet, hogy egy ilyen apróság egész új irányba tereli majd az életedet.

Ne csak azzal törődj, hogy átmenj! Csupa kettes-hármassal könnyen kivágnak a koliból, és ami még rosszabb: nem választhatsz olyan szakirányt, amit akarsz. Évekig itt szenvedni, aztán két évig valami számodra érdektelen dolgot tanulni, később abból megélni – brrr!

Érdeklődj több felsőbbévesnél is, hogy melyik előadóhoz érdemes járni. Ne csak annyit kérdezz, hogy valaki jó-e vagy nem, hanem azt is, hogy miért! Ha valaki dicsér egy tanárt, mert "érdekesek az előadásai", az neked nem biztos, hogy jó – mondjuk például akkor, ha nem jársz be.

Legjobb lesz, ha hozzászoksz ahhoz, hogy hatalmas dolgok dőlhetnek el apróságokon: egy ki nem puskázott szón egy pont, azon egy jegy, azon pedig az átlag és a szakirányválasztás.

Ne hidd, hogy bejárni, jó jegyeket és a diplomát megszerezni elég! Járj nyitott szemmel, szerezz meg minden tudást és információt, hallgasd meg mások véleményét, és ha van még rá energiád, próbálj meg egy kis pénzt is keresni! Nemcsak azért, hogy valami új göncöt vegyél magadnak vagy a barátodnak/barátnődnek, hanem azért is, hogy lásd, "milyen az élet". Ha ügyes vagy, az egyetem után egyből valami menő állásban találhatod magad.