Néhány adalék...

...a villamosmérnöki és informatikai tudományok poétikai előzményeihez Füstöss László tanár úr tollából.

Minden nyelvben vannak szép szavak, amelyek nem feltétlenül tartoznak magasztos fogalmakhoz. Ismert az anekdota, amely szerint a szerelem nyelvi megjelenítésére kiírt nemzetközi versenyt némi furfanggal magyar szó nyerte, a hajolaj – a három e betűvel terhelt szerelem szóval élelmes versenyzőink nem próbálkoztak.

Számos szó inkább tartozik a költészethez, mint a köznyelvhez. Az illan, csillan, villan szavaink is ilyenek – az igekötős elillan, felcsillan, kivillan póri változatokat tekintsük érvénytelennek. Ráadásul ők hárman századokon át voltak sorvégi helyzetben egymásra utalva, legjobb költőink ritkán próbálkoztak mással.

Egy példa Kisfaludytól:

De ah! sietve tündérképe illan,

Midőn a déli nap halmára villan...

Egy Arany Jánostól:

Mint könnyü sas árnyéka, illan,

Ezüst patkója néha villan;

Egy további Arany Lászlótól:

Nyílt tükre lágy széltől fodrozva csillan,

Másolva lenn a bárány-felleget;

Az úton át egy ürge játszva illan,

Babits egy korai versében:

"Elfáradt az a kapa, lelkem, el?" -

kérdi egy legény, ki utánuk illan.

"El ám, mert, lássa, vinni kell" - felel

a lány és sötét szeme visszavillan.

Kosztolányi ragozással enyhíti kiszolgáltatottságát:

De szilvafáim illatát,

bár szirmait a szél lefujja,

még őrzi a ruhámnak ujja

és lelkemen, mint álom illan át.

Tóth Árpád egyik alkalmazása:

A szíven át most kósza vágy lágy hulláma illan,

Míg az árnyban kocsik lámpás-csillaga csillan.

József Attila külvárosi változata:

s aranyszőre, mikor illan,

gyári füstön általcsillan.

Már Lenin megmondta, hogy szovjethatalom + elektromosság = kommunizmus. Szóhármasunk rímbeli egymásrautaltságát is a villany szó megjelenése szüntette meg.

Babits már így írhat 1909-ben:

de - bár nehányban - megmaradt

a régi bútor s burkolat,

melyekre ha kigyúl a villany,

otthontalan vendégül villan.

1916-ban ugyancsak Babits:

Körülcukrozza fénnyel őt a villany

s ő mosolya cukrával visszavillan.

Nem csoda, hogy ugyanő 1925-ben szinte villany-himnuszt ír:

Idelenn a város

villanya villog,

de fenn a nagy ég

száz csillaga csillog:

a villany a földi,

a csillag az égi,

a villany az új,

a csillag a régi.

Kosztolányinál egymás mellé kerül az elektrodinamika, a termodinamika és egy régi igazság a nemek számarányáról:

fenn a plafondon ég a villany,

a borfiú sürögve illan;

a füst, a hő, a lárma nő,

a férfi sok, de több a nő,

Tóth Árpád is a hagyományos módon használja az elektromosságot a sorvégi összecsengés érdekében:

Falon az inga lassú fénye villan,

Oly tétován jár, szinte arra vár,

Hogy ágyam mellett kattanjon a villany,

S a sötétben majd boldogan megáll.

A villany leggyakrabban csillan s villan, de azért jó másra is. Dsida Jenő szerint még elég titokzatos ahhoz, hogy kuruzsoljunk vele:

Félévet élt. A színe barna.

Kitépte gyilkos végzet karma,

nem használt kenőcs, villany, éther...

Szegény, alig öt centiméter

Serkentő hatásában Komjáthy is hisz:

Petőfi villamos dala,

Arany kesergő bánata,

Merengő álom, bús rege,

Próféták gyújtó éneke,

Kosztolányi szakszerűen jellemzi a vezetőt:

egy villamos fonál, melyen

eggyé cikáz két érzelem.

József Attila az áram hatásait is leírja:

Nézem a lámpám. Villamos lámpa.

Fűti egy titkos, rejtett erő.

Tompa árnyékból csillogó élet lesz,

Ahogy belőle fény tör elő.

A legnagyobb irodalmi népszerűségre az alkalmazás, a sárga pesti villamos tett szert. Juhász Gyula már 1908-ban az unalmat ábrázolja vele:

amíg a villamos riadva csöngeti

Az únt melódiát, mely mindig visszajár itt,

Húsz évvel később jobb kedvében van:

Májusban, fényben, boldog virulásban

Oly szépek itt a paloták, a fák,

A kis kocsmáknak zöldernyős magánya,

A sárga villamos, játszó babák.

Ady gólyameséjében korrupció gyanús a villamos:

Mérsékelt égövnek lakója,

Te boldogabb vagy, mint a gólya

Vagy mint Budapest sikkasztója.

Neked nem kell repülnöd délre,

Hitvány békáknak örömére

Vagy detektívek szégyenére.

Te itt maradhatsz játszva végig,

A végitélet idejéig,

A villamos elkészültéig...

Kosztolányi leltárában szerepel a villamos megálló:

Sokszor megállok most, hol ő lakott rég

s alázatosan és magamba szálló

lélekkel kérdem, mi maradt belőle?

Egy kis küszöb s egy villamos-megálló.

Karinthy a villamos személyzetével foglalkozik:

Tehát a vezetővel

A villamos perronján

Eszmét cserélni illik

A jegyszedő azonban

Előírt versikével

Kell kérje a bilétát

József Attilánál már gyerekkori emlék:

A villamos is aluszik,

- s mig szendereg a robogás -

álmában csönget egy picit -

aludj el szépen, kis Balázs

Az informatika gyökereit a klasszikus irodalomban elég a bájt szó előfordulásain keresztül bemutatni. Kazinczy már mint barátot szólítja meg:

Kínt, bájt ki tudjon együtt elviselni?

Kisfaludy Himfyje számára is a bájt a megbízható társ:

Lehetnék bár oly éles szem,

Mely, ha bájit érezem,

Irigy leplén által hatna

S minden bájt s kínt láthatna!

Berzsenyinél bájtunk már a virág fodrával matat:

Nézd, a napnak derülő sugára

Mint ébreszti a természetet,

Mint önt új bájt a virág fodrára,

S mint zendíti a zöld ligetet.

Madách szerint a bájtot ki kell érdemelni:

Nem remegsz-é, hogy megbánja, ennyi

Bájt hiába mért pazarla rád ? –

Karinthy már a nagy összefüggésekre figyel, és programot ír:

Teljes a lánc még nem akadt meg van remény feltámadás ujjászületés

Mert ez a Reform gyerekek nem a program és nem a becsvágy

Az a reform hogy résen légy "figyelj és jól érezd magadat"

Füstöss László