10 éves a Villamosmérnöki Kar

1959. december 6-án nagy ünnepre ülnek össze a Budapesti Műszaki Egyetemen. A Villamosnérnöki Kar létrehozásának 10. évfordulóját ünneplik. Az ünnepi egyetemi tanácsülésen részt vesz majd Kiss Árpád, Koloss Richárd vezetésével az állami vezetés számos képviselője, egyetemünk dékánjai, professzorai, az oktatók, dolgozók és a hallgatók képviselői.

A Villamosmérnöki Kar létrejötte óta először áll most a nagy nyilvánosság előtt. A megtett útról dr. Bartha István dékán számol be. Úgy gondoljuk, nem vágunk a dolgok elé, ha néhány sorban ismertetjük a Villamosmérnöki Kar rövid történetét. Szót ejtünk a jelenéről és várható fejlődéséről.

A 1949/50-es tanévben a Gépészmérnöki Karból levált a B tagozat. E tagozat adta alapját a Villamosmérnöki Karnak. A már régebben meglévő erősáramú tanszékeket és az újonnan alakuló híradástechnikai tanszékeket fogták össze, s ezek képezik az újonnan alapított kar gerincét. Kezdetben a kar elég mostoha körülmények között látott munkához. Hisz' a műszaki egyetemek ma ismert épületeinek egy része még nem volt meg. Tehát minden kar számára szűkös volt a hely. Ezért volt az, hogy még a Tudomány Egyetem jogi karának épületében is vendégeskedett a kar egy részlege. A Közgazdasági Egyetem Szerb utcai épületében először vendégként, ma már tulajdonosként székelnek a tanszékeink. Ha a 10 év fejlődését nézzük, megállapítjuk, hogy a kezdeti mostoha körülmények nagyon sokat javultak. Fölépült az Európában egyedül álló hatalmas új villamoskari épület, több mint 40 millió Ft-os költséggel. 4 milliós költséggel építették meg a különleges Villamosgépek Tanszékének laboratóriumát. Természetesen az ipar követelményei ez alatt a 10 év alatt rohamosan fejlődtek. Ezzel a fejlődéssel igen nehéz lépést tartani és a Villamoskar életében ez a nagy ütemű fejlődés okoz sokszor nehézségeket. Egy nálunk szinte napok alatt megtermett hatalmas új iparágat kell mérnökökkel ellátni. És ez óriási feladatot jelent, talán sokkal nagyobbat, mint a már hagyományossá vált iparágaknál, mert a villamosipar sokkal követelőbben lép fel a szakemberekért. Ezt látjuk, ha végigtekintünk az oktatógárdán is. Mert hisz' nagyrészt fiatal, új oktatók végzik itt a munkát. Tehát kisebbek az oktatási tapasztalatok, így az elejéig tornyosuló feladatokkal sokszor szinte ember feletti erő kifejtésével tudnak csak megbirkózni.

A kar vezetői és professzorai tudatában voltak annak, hogy a villamosmérnöki képzés Magyarországon egyedül a Műszaki Egyetemen folyik. Tehát itt kell és másutt nem lehet megoldani az említett feladatokat. Tíz év távlatából most már elmondhatjuk, hogy a feladatok megoldása sikerült. Rövid néhány év alatt 1250 nappali, 470 esti és körülbelül 200 levelező hallgató abszolvált. Tehát a Villamosmérnöki Kar teljesítette a vállalt feladatot: közel 2000 mérnököt adott az iparnak.

Az utóbbi években a villamosipar fontossága, mint az várható is volt, egyre nőtt. Villamosiparunk mérnök igénye a következő öt évben kb 20%-kal magasabb lesz. Ez a tény fokozott terhet ró a Villamosmérnöki Karra. Meg kell tehát néznünk a Budapesti Műszaki Egyetemen belül a kar helyzetét, adottságait, perspektíváját.

Az új épületekkel és az újonnan alakult tanszékekkel a kar megerősödve indul el az új feladatok megoldására. Természetes, hogy vannak még problémák. Ezek közül talán csak az egyik legdöntőbbet említsük meg. A modern technika az egész világon parancsolólag előírja a felsőoktatás gyakorlatibbá tételét. A laboratóriumok, műhelyek segítik a hallgatókat a nagyobb technikai követelmények elsajátításában. Ezen a téren sok még a tennivaló. Az új laboratóriumok mellé a jövőben természtesen újabbak is kellenek. A berendezéseket is ki kell egészíteni. De ezen felül a kar oktató gárdájának is nagy feladata van e kérdés megoldásában. Még szorosabb ipari kapcsolatot kell létesíteni. S az ipari segítséget kérni egyes kérdések megoldásához.

Pártunk és kormányunk ismeri a Budapesti Műszaki Egyetem és a Villamosmérnöki Kar problémáit, minden reményünk megvan tehát arra, hogyha mi is mindent megteszünk, a jövőben még magasabb színvonalú lesz az oktatás, képzetebb, tervezni és konstruálni jobban tudó villamosmérnököket küldhetünk a termelő munkába. Reméljük, hogy a jubileumi ünnepségek előadásain híven tükrözik legkiválóbb üzemi mérnökeink és oktatóink tervező, alkotó munkásságát.

(Jövő Mérnöke, 1959. november 30.)