Impulzus

 
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hallgatói Képviseletének lapja
Random cikkajánló

Új KB

Ösztöndíjosztás és Modulválasztás GTK módra

A modulválasztás talán az egyik legfontosabb és legrizikósabb téma, illetve esemény az öt év folyamán! Ha nem sikerül ezt az akadályt meglépni, akkor minimum egy évet csúszik az ember.

Sziget 2004

Huber Krisztián

Kálmán György (Gyuri), III. Info.

Levél bácsikámnak az Ájtatos Manóhoz címzett fogadóból

Sch Kórus

A német nyelvű képzés

Németes tanárok, tárgyak.

Villamos Elosztó

EHK-tükör

Mottónk: "...Már hó takará be a bérci tetőt."

10 éves a Villamosmérnöki Kar

1959. december 6-án nagy ünnepre ülnek össze a Budapesti Műszaki Egyetemen. A Villamosnérnöki Kar létrehozásának 10. évfordulóját ünneplik. Az ünnepi egyetemi tanácsülésen részt vesz majd Kiss Árpád, Koloss Richárd vezetésével az állami vezetés számos képviselője, egyetemünk dékánjai, professzorai, az oktatók, dolgozók és a hallgatók képviselői.

A Villamosmérnöki Kar létrejötte óta először áll most a nagy nyilvánosság előtt. A megtett útról dr. Bartha István dékán számol be. Úgy gondoljuk, nem vágunk a dolgok elé, ha néhány sorban ismertetjük a Villamosmérnöki Kar rövid történetét. Szót ejtünk a jelenéről és várható fejlődéséről.

A 1949/50-es tanévben a Gépészmérnöki Karból levált a B tagozat. E tagozat adta alapját a Villamosmérnöki Karnak. A már régebben meglévő erősáramú tanszékeket és az újonnan alakuló híradástechnikai tanszékeket fogták össze, s ezek képezik az újonnan alapított kar gerincét. Kezdetben a kar elég mostoha körülmények között látott munkához. Hisz' a műszaki egyetemek ma ismert épületeinek egy része még nem volt meg. Tehát minden kar számára szűkös volt a hely. Ezért volt az, hogy még a Tudomány Egyetem jogi karának épületében is vendégeskedett a kar egy részlege. A Közgazdasági Egyetem Szerb utcai épületében először vendégként, ma már tulajdonosként székelnek a tanszékeink. Ha a 10 év fejlődését nézzük, megállapítjuk, hogy a kezdeti mostoha körülmények nagyon sokat javultak. Fölépült az Európában egyedül álló hatalmas új villamoskari épület, több mint 40 millió Ft-os költséggel. 4 milliós költséggel építették meg a különleges Villamosgépek Tanszékének laboratóriumát. Természetesen az ipar követelményei ez alatt a 10 év alatt rohamosan fejlődtek. Ezzel a fejlődéssel igen nehéz lépést tartani és a Villamoskar életében ez a nagy ütemű fejlődés okoz sokszor nehézségeket. Egy nálunk szinte napok alatt megtermett hatalmas új iparágat kell mérnökökkel ellátni. És ez óriási feladatot jelent, talán sokkal nagyobbat, mint a már hagyományossá vált iparágaknál, mert a villamosipar sokkal követelőbben lép fel a szakemberekért. Ezt látjuk, ha végigtekintünk az oktatógárdán is. Mert hisz' nagyrészt fiatal, új oktatók végzik itt a munkát. Tehát kisebbek az oktatási tapasztalatok, így az elejéig tornyosuló feladatokkal sokszor szinte ember feletti erő kifejtésével tudnak csak megbirkózni.

A kar vezetői és professzorai tudatában voltak annak, hogy a villamosmérnöki képzés Magyarországon egyedül a Műszaki Egyetemen folyik. Tehát itt kell és másutt nem lehet megoldani az említett feladatokat. Tíz év távlatából most már elmondhatjuk, hogy a feladatok megoldása sikerült. Rövid néhány év alatt 1250 nappali, 470 esti és körülbelül 200 levelező hallgató abszolvált. Tehát a Villamosmérnöki Kar teljesítette a vállalt feladatot: közel 2000 mérnököt adott az iparnak.

Az utóbbi években a villamosipar fontossága, mint az várható is volt, egyre nőtt. Villamosiparunk mérnök igénye a következő öt évben kb 20%-kal magasabb lesz. Ez a tény fokozott terhet ró a Villamosmérnöki Karra. Meg kell tehát néznünk a Budapesti Műszaki Egyetemen belül a kar helyzetét, adottságait, perspektíváját.

Az új épületekkel és az újonnan alakult tanszékekkel a kar megerősödve indul el az új feladatok megoldására. Természetes, hogy vannak még problémák. Ezek közül talán csak az egyik legdöntőbbet említsük meg. A modern technika az egész világon parancsolólag előírja a felsőoktatás gyakorlatibbá tételét. A laboratóriumok, műhelyek segítik a hallgatókat a nagyobb technikai követelmények elsajátításában. Ezen a téren sok még a tennivaló. Az új laboratóriumok mellé a jövőben természtesen újabbak is kellenek. A berendezéseket is ki kell egészíteni. De ezen felül a kar oktató gárdájának is nagy feladata van e kérdés megoldásában. Még szorosabb ipari kapcsolatot kell létesíteni. S az ipari segítséget kérni egyes kérdések megoldásához.

Pártunk és kormányunk ismeri a Budapesti Műszaki Egyetem és a Villamosmérnöki Kar problémáit, minden reményünk megvan tehát arra, hogyha mi is mindent megteszünk, a jövőben még magasabb színvonalú lesz az oktatás, képzetebb, tervezni és konstruálni jobban tudó villamosmérnököket küldhetünk a termelő munkába. Reméljük, hogy a jubileumi ünnepségek előadásain híven tükrözik legkiválóbb üzemi mérnökeink és oktatóink tervező, alkotó munkásságát.

(Jövő Mérnöke, 1959. november 30.)