Impulzus

 
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hallgatói Képviseletének lapja
Random cikkajánló

Egy újabb érzés...

A zebrán átmenet izgalmában elfelejtett körülnézni, amire csak akkor jött rá, mikor a hangos fékcsikorgással megálló autó fényei a szemébe világítottak, és hallotta a sofőr káromkodását.

Bosnyák Tamás (Rémusz)

Tudniillik tudni illik...

"Igyekeztem olyan témákat összeszedni, ami talán hasznos lehet a mindennapi életben..."

Bizonygató

Cím nélkül

Választható tárgyak...

Heltai Jenő: Altató mese egy ébresztőóráról

Budavári Schönherz Stúdió

Kéri András (nessie), II. Info.

Ösztöndíj

Jön! Jön! Jön!

A Kreditrendszer

Az Egyetemi Tanács egy korábbi határozata alapján 1993 szeptemberétől a Budapesti Műszaki Egyetemen felmenő rendszerben bevezetésre kerül a kreditrendszer, amelyet Nyugat-Európában széles körben alkalmaznak, s amely lehetővé teszi az egyetemi tanulmányok rugalmasabb elvégzését.

A kreditrendszer lényege, hogy az oktatás nem egy szigorúan megszabott tanterv szerint folyik. A hallgatónak lehetősége van bizonyos határok között megválogatni, hogy milyen tantárgyakat és azokat milyen sorrendben kívánja hallgatni, valamint azt is, hogy egy félévben hány tárgyat tud megtanulni.

A tehetségesebbek gyorsabban elvégezhetik az egyetemet, a gyengébbek pedig lazábbra foghatják a tempót. Nem kell évet ismételni amiatt, ha valakinek nem sikerül valamelyik vizsgája. S nem kell emiatt újra tanulnia azokat a tárgyakat, amelyekből sikeresen teljesítette a félévi követelményeket. A hallgatók tanulmányainak alakulását egy pontrendszerrel követik. A diploma megszerzéséhez megadott témakörökből megfelelő pontszámot kell összegyűjteni.

A kreditrendszert már több felsőoktatási intézmény bevezette, s jelenleg folyik a BME-n is a szabályok kidolgozása. Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy a gondok lesznek abból, hogy a rendszer túl feszes, hogy a tantervi kötöttségeket nehezen lehet oldani.

Az sem egészen tisztázott, hogy miként lesz a kreditrendszerben a tanulmányi ügyek szabályozása. Amíg ugyanis nincs felsőoktatási törvény, addig a jelenlegi miniszteri rendelet (21/1986. /VIII.31/MM) alapján az évismétlésektől eltekinteni nem lehet – hogy csak egy problémát ragadjak ki a sok közül. A felsőoktatási törvény pedig csak annyit említ, hogy a törvény keretei között az oktatási intézmények maguk alkotják meg a szabályokat. Félő, hogy ha minden egyetem, sőt minden kar egyénileg szabályoz mindent, akkor a kreditrendszerből adódó átjárhatóság a különböző intézmények, karok és szakok között pusztán elvi lehetőség marad.

K. Zs.