Kollégiumi Küldöttgyűlés

avagy
The Symphony of Destruction

A közönség döbbent csendben figyel, a nagy karmester pókerarca meg sem rebben, a színpadon a világhírű tenor, csak kevesen tudják, hogy itt valami nagy dolog készül, a kis zenészek vicsorogva játsszák a rájuk osztott szerepet és töprengenek, hogy hol romlott el az egész.

Kollégiumi Küldöttgyűlés, 1992 december 9. Előkészítésében részt vett a KKB 12 tagja, a nevelőtanári gárda, a titkári és az érdekvédelmi reszort.

Nyitány (előjáték)

Az októberi KKB-n felmerül, hogy az egyetemi határozattal összhangban új SZMSZ-t és gazdasági ügyrendet kell készíteni. (Az egyetemi határozat, amelyet Réffy rektorhelyettes neve fémjelez, 18 pontban ellenkezik a hatályos rendelkezésekkel.)

November eleje: az érdekvédelmi reszort kb. 15 fővel a Búbánatvölgyben egy hétvége alatt megalkot egy elvi alapot, amelyet Kollégiumi Stratégiának neveznek. A Stratégia azokat az elveket tartalmazza, amelyeket a kollégium jövője szempontjából fontosnak tartunk.

Egy héttel később: a KKB és a nevelőtanári gárda egy hétvégét szentel az ügynek Balatonfüreden. 30 óra ceruzarágás után megállapodik a Stratégia végleges alakjában és az SZMSZ alapjaiban. SLacival hatalmas viták dúlnak a kollégiumi és a KKB maci szerepéről, a stratégia egyes pontjairól, és néhány részletben Laci egyedül marad. Ennek ellenére a hangulat bizakodó. Dénes Feri néhány keresetlen megjegyzéstől berág és a második napon már nem vesz részt a vitában.

A nagy karmester észreveszi, hogy a zenészek mást muzsikálnak, mint amit ő szeretne hallani. Úgy érzi, tenni kell valamit, beszél a Kar legnagyobb tenorjaival. Meggyőzi őket, hogy az ő muzsikája az igazi, a kis zenészek hamisak.

A KKB három ülésén foglalkozik az SZMSZ tervezettel. Viharfelhők gyülekeznek, de csak néhányan veszik észre. Laci nem vesz részt az üléseken (Dénes Feri is ki-kimarad).

Most már csak vár a hangversenyre.

A KGY előtti este újra együtt a gárda. Dénes Feri is újra a ringben, becsületesen végigelemzi a tervezetet és megállapodunk egy tucatnyi módosító indítványban, az értelmi, nyelvi hibák kiküszöbölésére. Laci egyszer kiböki, hogy a tervezet törvényellenes, de a kérdésre nem mondja meg, hol.

A hangverseny (KGY)

Gyülekeznek a küldöttek, a KKB. Iván figyelmeztet, hogy a Dékán azt fogja javasolni, ne fogadja el a KGY az SZMSZ-t. A Dékán expozét mond a tervezetről. Összetákolt anyag, tartalmilag, stilisztikailag nem egységes, tele van törvényellenes kitételekkel. A legnagyobb gond a kollégiumi önkormányzat egyetértési joga körül van. Jereb László is felszólal, pillanatok alatt leszólja a stratégiánkat. Laci nem nagyon szól.

A közönség és a zenészek együtt hallgatják a nagy tenorok hangját, a kifinomult vibrálást, a hatalmas technikai tudást. Az egyetlen zavaró momentum, hogy a közönség nem erre a darabra fizetett be. A nagy karmester a háttérben marad.

Intermezzo

A briliáns dallamsorba kis fals hang csúszik. "A demokratikus intézmények a vétójogot általában nem ismerik", szól a tenor. Ez azért furcsa. Az lenne a demokrácia, hogy a dékán az önkormányzat ellenére is kinevezhet kollégium-igazgatót? Nem lehetne inkább a kommunizmust?

Megpróbáljuk menteni a menthetőt. Javítsuk ki a törvényellenes kitételeket, szavazzunk a módosításokról, csináljunk SZMSZ-t.

A kis trombitások hangja elvész a mesteri tenor mellett, már nem is nagyon bizonygatják, hogy amit ők írtak, az a mi dallamunk. A nagy karmester hallgat.

A Küldöttgyűlés meghajlik a tények előtt, leveszi az SZMSZ-t a napirendről. Jutalmazunk egyet. Vége.

A függöny legördül, a zenészek fáradtan csomagolnak, az énekesek és a karmester megbeszélik a történteket a színház irodájában.

A fenti sorokat, majdnem ebben a formában a küldöttgyűlés utáni estén vetettem papírra. Azóta volt egy KKB ülés a dékán és SLaci részvételével. Most már egy kicsit másképp, optimistábban látom az eseményeket. Ennek ellenére a cikket nem írtam át, mert nagyon jól tükrözi az est hangulatát.

Radnóti Tibor