Impulzus

 
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hallgatói Képviseletének lapja
Random cikkajánló

Hauer-esték sorozat

A stresszfehérjék szerepe a földi élet keletkezésében és fenntartásában.

Újra itt az R-Klub!

Hegyen-völgyön kultúra

BME gyüjtőszámlára való befizetés

Y2K

"...nem február 29."

A csapból is ez folyik!

"Igazából ennek az ügynek nem kéne ilyen undorítónak lennie."

Aranyásó Filmklub

Cím nélkül

Kollégiumi Küldöttgyűlés

"A várban végre megfelelő számú és minőségű rendező található"

Tárgylehúzás

Villanykari TVSz-kiegészítések

17 kreditem van, újabban mennyit ér?

Az idősebbek még emlékezhetnek, hogy másfél évvel ezelőtt hasonló címmel számolt be az Impulzus az éppen aktuálisan legfrissebb TVSz-ről - most megint jelentős változások történtek ezen a téren.

A címben feltett kérdés - azaz a hallgatói jogviszony tekintetében a villanykari előírások mindig is kicsit szigorúbbak voltak az összegyeteminél, legalábbis abban az értelemben, hogy folyamatos teljesítményellenőrzést tartalmaztak. Ez az új KTVSz-ben is így maradt: ezen folyamatosság megkövetelése mellett szólt a színvonal és a villanykaros diploma értékének megőrzése. Sok más kérdésben a KTVSz részletesebb szabályozást ad az egyeteminél, becsukva ezzel néhány kiskaput és önkényesen tág értelmezési lehetőséget (mind oktatói, mind hallgatói részről).

Az új KTVSz szerint a hallgatói jogviszony fenn-tartásának feltétele, hogy az n. aktív félévet követően legalább n*17 megszerzett kreditnek meg kell lennie, továbbá a 120. kreditpont megszerzésének félévében a görgetett átlagnak el kell érnie a 2,5-öt. Az egyéb kacifántos előírások megszűntek. Az alapfokú nyelvvizsga és a szigorlatok most már csak a szakirányba jutáshoz kellenek (ott viszont keményen meg is lesznek követelve), a 4 félévnyi testnevelés pedig a záróvizsgára bocsátás feltétele. A jogbiztonság miatt jó tudni, hogy ha valakit az új KTVSz szerint el kéne bocsátani, de a jelenlegi TVSz szerint nem, akkor az mentesül az elbocsátás alól (ez csak az 1999. szeptembere előtt iratkozottakra vonatkozik).

A tárgyfelvétel tekintetében az egyetemi előírások rendelkeznek arról, hogy a következő félévre meghirdetett tárgyakat a szorgalmi időszak utolsó napjáig kell közzétenni a Neptunon. A kari előírás ezt kiegészíti azzal, hogy a végleges tanrend összeállításához a regisztrációs hét előtti hét első felében tájékoztatást kell nyújtani a nem induló tárgyakról, illetőleg arról, hogy túljelentkezés esetén kik jutottak be a tárgyra. Tájékoztatási késedelem esetén az előzetes, ill. végleges tanrend összeállításának határideje is a késedelem hosszával megegyező időtartammal kitolódik.

Az új TVSz definiálja annak lehetőségét, hogy egy tárgyat csak vizsgával, tehát a kurzus megtartása nélkül hirdessenek meg (ez a lehetőség valamelyest sajnos visszalépés a kreditrendszer eredeti elgondolásához képest, viszont be kell látni, hogy kapacitásgondok miatt még mindig jobb, mintha egyáltalán nem kerülne meg-hirdetésre). Ezt korlátozandó, a KTVSz szerint ebben az esetben is rendszeres konzultációs lehetőséget kell biztosítani, valamint a kari Tanulmányi Bizottság (TB) hatáskörébe kerül egy tárgy ilyen jellegű meghirdetésének engedélyezése.

Sokszor jelentkező vita, hogy ha egy tárgyból több kurzus is indul, akkor mi alapján dőljön el, ki melyik kurzusra kerül. Bár az egyetemi rendelkezések szerint a hallgatók joga a szabad tanárválasztás, de ez a jog "ésszerű" létszámkorlátokkal mesterségesen korlátozható. A kari TVSz az ésszerűség alapján azt írja elő ilyen esetekre, hogy az összegzett kurzuslétszámnak legalább 25%-kal túl kell lépnie a várható jelentkezők számát. A tanárválasztás tekintetében főszabály, hogy a jelentkezési sorrend dönt a helyekről. Kivételt képeznek a több féléves tárgyak, itt előnyt élveznek azok, akik az előző félévben is az adott oktatóhoz jártak.

A számonkérés örök vitapont volt és lesz. Az KTVSz szigorúan megköveteli az oktatóktól, hogy a tárgy meghirdetésekor részletesen írják le a számonkérés módját a tantárgyi követelményrendszerben. A követelményrendszert a TB véleménye alapján a Dékán fogadja el; szabálytalan minden olyan "újonnan kitalált" számonkérési forma, amely itt nem volt rögzítve. Jó tudni, hogy az oktató feladata biztosítani, hogy a tantárgyi követelményrendszer a félév folyamán bármikor elérhető legyen a hallgatók számára.

Az új egyetemi TVSz szerint az aláírás megszerzésének feltétele a tanórákon való részvétel (ezzel az EHK értett egyet). A KTVSz rögzíti, hogy a Villanykaron legfeljebb a tanórák 70%-án való részvétel szabható feltételként, ennek pontos mértékét és ellenőrzésének módját a tantárgyi követelményekben kell rögzíteni. A jelenlét ellenőrzését a félév elején be kell jelenteni, a jelenlétet igazoló iratnak hitelesnek és ellenőrizhetőnek kell lennie.

A félévközi nagyzárthelyik száma az eddigieknek megfelelően 2 órás tárgynál legfeljebb 1, 4 órás tárgynál legfeljebb 2, magasabb óraszámú tárgynál legfeljebb 3 lehet. A meg nem írt vagy sikertelen ZH-k pótlására lehetőséget kell biztosítani és a lehetőséget nem lehet orvosi igazoláshoz kötni. A tantárgyi követelményrendszer megengedheti, hogy ezen a kötelező pótlási lehetőségen túlmenően még egy, ill. két alkalommal, ismételt jelleggel kísérletet lehessen tenni az aláírás megszerzésére.

A vizsgaidőszakban lényeges változás nincs: a vizsgarendet (benne a vizsgák időpontjával, helyével és a vizsgatematikával) a vizsgaidőszak előtt legalább 1 hónappal nyilvánosságra kell hozni. Egy tárgyból a vizsgák száma a TVSz-nek megfelelően legalább 3, de kötelező szóbeli részt tartalmazó vizsgáknál 30 fő hallgatói létszám felett már legalább heti 1. Az elővizsga nem számítható be a kötelező 3, ill. 6 vizsga közé. Második ismétlő vizsgát félévenként 1 tárgyból lehet tenni az oktatási dékánhelyettes engedélyével. Szigorlatot az egyetemi TVSz szerint "a tanszék szorgalmi időszakban és vizsgaidőszakon kívül is tarthat", a KTVSz szerint viszont akár vizsgaidőszakban is. :)

Az ösztöndíjindex meghatározása egy picit változott a jelenlegi előírásokhoz képest. Egyrészt a TVSz eltörölte, hogy 40 felvett kreditpont felett még trükközni kelljen az ösztöndíjindexet. Rögzíti, hogy a szakmai képzéséhez nem tartozó tantárgyak köréből a szabadon választható tantárgyakra engedélyezett kereten felül felvett tárgyak megszerzett kreditpontjaiért továbbra sem jár ösztöndíj (vagyis közismereti tárgyakból csak az első 16 kreditnyi számít), viszont szakmai választható tárgyból az előírt keretnél több is felvehető (az eddigi maximum 10 kreditnyi helyett), úgy, hogy a megszerzett érdemjegy beleszámít az ösztöndíjindexbe (csupán a 330 kredites határra kell odafigyelni).

Végezetül nem árt tudni, hogy KTVSz szerint a Dékáni Hivatalnak biztosítania kell, hogy a hallgatók bármikor hozzáférhessenek az egyetemi tanulmányaik során mérvadó szabályzatokhoz és előírásokhoz, és gondoskodnia kell arról, hogy ezen dokumentumok és az aktuális hirdetmények a Dékáni Hivatal honlapján is elérhetők legyenek.

Csilla, Gergő