Impulzus

 
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hallgatói Képviseletének lapja
Random cikkajánló

A végeredmény – I. BME 24 órás programozási verseny

Bolt++

"A "Hogyan legyünk gazdagok?", a "Sikeres élet titkai" és a "Hogyan érveljünk gyorsan és hatásosan?" című munkák bestsellerek lettek, íróik pedig egycsapásra meggazdagodtak. Az Impulzus sem maradhat ki ebből az üzletből, így egy tanulmányt készítettünk..."

Alkony

"...a természet alapjában véve unalmas."

Villanykari Szakestélyek

A Műegyetemen pár évvel ezelőtt kezdtek szakesteket tartani. A Közlekedésmérnöki Kar hallgatóinak egy lelkes csapata vállalta fel az úttörő szerepet, de hamarosan a többi karon is kezdett meghonosodni a diákéletnek ez az üde színfoltja.

Ultimate levlista-guide

Impresszum

ISO

Soós István

HKNews

December 3-án megkezdte munkáját a Központi Tanulmányi Hivatal az R épület földszintjén. Vizsgaidőszak végén, illetve a regisztrációs héten az indexek leadása már ott történt, bár ezt valószínűleg mindenki tapasztalta.

Fesztivál 7

Diákhitel II.

A legutóbbi megjelenés óta a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által tervezett diákhitel rendszere számos módosításon esett át. A jelenlegi álláspont szerint a hitelt nem felmenő rendszerben vezetnék be, így a mostani egyetemisták is részesülhetnének belőle. A hitel mértéke körülbelül 21-35 ezer forint lenne havonta, a kamat pedig a piacinál alacsonyabb. A hivatalos álláspont szerint a diákhitel a hallgatók családjuk szociális helyzetétől való függetlenítését tenné lehetővé. Az persze kérdéses, hogy ez az összeg egyáltalán elegendő lenne-e erre a célra.

A visszafizetés a szociális helyzetnek megfelelő mértékben történne, a mindenkori jövedelem 5%-át kellene a hitel törlesztésére fordítani. Mivel a kamat nem fix, hanem a mindenkori banki kamat függvénye, így a visszafizetés időtartama is változna. 5 év alatt havi 25.000 forinttal számolva a felvett hitel összege 1,8 millió forintot tenne ki, melynek visszafizetése nem egy egyszerű feladat. Egy jól kereső közgazdásznak ez mindössze 10 évig tartana, de egy általános iskolai matematika tanár például nem is biztos, hogy nyugdíjazásáig teljes mértékben vissza tudná majd fizetni. Ezért aztán nem árt megfontolni, hogy belefogjon-e az ember.

Mivel a hitelt a bankok saját pénzükből finanszíroznák, ezért az állam garanciát vállal arra, hogy azt nem veszítik el. Erre a célra az eredetileg a hallgatói normatíva növelésére szánt pénzt használják fel, melynek következtében a normatíva csak csökkenni fog. Pedig már így is jelentősen kevesebb, mint az optimális érték. A bevezetésekor (1992-ben) meghatározott összeg mai értéke a jelenlegi valós értéknek kb. 10-szerese. Úgy tűnik, az állam nagyon át szeretné ruházni a felsőoktatás finanszírozásának terhét. A fenti problémák mellett adódnak más jellegű gondok is. A hitel havi összege például kevés ahhoz, hogy azt megfelelően differenciálni lehessen. Ráadásul a rendszer nyilvántartása is komoly feladat: jelenleg már a felsőoktatásban tanulók intézmények közötti mozgását is nehéz nyomon követni, a diákhitel pedig egy sokkal több résztvevőből álló rendszer lenne. Természetesen a jelenlegi koncepció sem végleges, a felállás napról napra változik.

Kristóf