Impulzus

 
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hallgatói Képviseletének lapja
Random cikkajánló

Mi lenne...

Számítógépes grafika és képfeldolgozás ZH feeling

Kék Osztriga

Ironman, a verseny

ARTulcsapás

A (haza)Küldött( )gyűlés

MusicMania levlista

Minden kultúrált, nem-periódikus zenéről is szó eshet, ahogy azt a tagok szeretnék.

Sziget

Mérnökgyár

"Most mire kiváncsiak, hogy lexikon vagyok-e, vagy hogy értem-e a szakma összefüggéseit?"

Egy hét Madridban a MAVE-val

Házi feladat 4500 forintért!

Dél volt, meleg május. A nap forrón sütött. Egy fiatalember álldogált az egyik telefonfülke előtt. Egyik kezében fehér papírlapot tartott, és keresőn tekintgetett körbe. Egyszer csak egy másik fiú lépett oda hozzá, üdvözölte, majd átvett tőle néhány ezrest. Pár szót beszélgettek, majd szétváltak. Ekkor hirtelen három civil ruhás lépett oda, igazoltatták a fiút, aki a pénzt átvette, majd felszólították, hogy menjen velük, s együtt eltűntek a háttérben.

Nem, ez nem a legújabb krimi bevezetője a könyvesboltból, hanem igaz történet, méghozzá itt történt a Műegyetemen, 2000 tavaszán.

Karunkon már fogalomnak számít a "Hálózatok és Rendszerek" nevű tárgy. A vizsga feltétele a sok munkával járó, személyre szabott házi feladat megoldása. Aki ezt önállóan megcsinálja, az a vizsgán is eséllyel indul.

Ezzel a tárggyal minden villamosmérnök-hallgató keményen megküzd. Mendemondák terjengnek, mennyi munkával jár, hányszor dobják vissza... és van, aki segítséget keres évfolyamtársainál, vagy a felsőbb éveseknél. Ebben semmi kivetnivaló nincs: amíg valaki maga készíti a feladatot, addig nem baj, ha konzultál, kérdezősködik. De nyilvánvaló, hogy ez is más dolog, meg az is, ha valakiben felmerül, hogy megcsináltassa mással... Erre nézve még kari szabályzat is van – nehogy bárki félreértésre hivatkozhasson –, amely tiltja a mással való elkészíttetést.

(Lásd http://www.vdk.bme.hu/vik_hitelesseg.html)

Valamikor május elején az egyik kollégám egy falról letépett hirdetést tett az asztalra: "Nézd csak, mik vannak!" A szöveg így szólt: HR 2 DISZKRÉT NAGYHÁZI AZONNAL, alatta telefon és email-cím: hare@doctor.com. A hirdetés olyan, mintha egy hirdetési újságból vágták volna ki: színvonalas szolgáltatást ígér, nyilván nem ingyen...

A hirdető – nevezzük Robnak, a levelezésben is ezt használta – később egy házi feladat árának átvételekor bukott le. Ekkor jött a meglepetés. A legjobb tanulók egyike volt, köztársasági ösztöndíjas, ötödéves, már csak a záróvizsgája hiányzott, doktorandusznak jelentkezett. Az egyetem egyik büszkesége... Ma beszélünk arról, kell-e etikai kódex az Egyetemen – az eset fegyelmi részén túl erkölcsileg is megrázó az eset. A tetejében még külön ösztöndíjat is kapott a HÁRE-t tanító tanszéken, tehát még "rászorultnak" sem éppen nevezhető. Azt mesélte, hogy eredetileg a tanszéken dolgozva kíváncsiságból írta meg a programot, és ha már megvolt, akkor hasznosítani is akarta.

Hosszan elbeszélgettünk. Az egész egyetemi fegyelminek az egyik fő értelme az, hogy az érintett személy érezze annak a súlyát, amit csinált. Számomra megrázó volt az, hogy hosszú beszélgetések után is az maradt Rob számára a fő kérdés: miért akarjuk egyáltalán megbüntetni? Kimondta: "megbántam", hát akkor mit akar még az Egyetem? Pedig a szabályzat egyértelműen fogalmaz: "Házi feladat, diplomaterv elkészíttetése mással: elégtelen minden érintettnek + fegyelmi eljárás indítása, minimálisan 2 passzív félév büntetéssel."

Eljött a fegyelmi tárgyalás. A bizottság kínban volt: nem világos, hogy a szabályzat ebben az esetben mit ír elő: egy ötödévest tavasz végén fizikailag nem lehet passzív félévre utasítani. Az egyetlen, a szabályzat szellemével összhangban lévő megoldás az volt, hogy a záróvizsgát kell elhalasztani egy évvel.

Úgy tűnt, ezzel az ügy le is van zárva... de nem. Rob fellebbezett. Ma sem egészen értem, miért, hiszen a bizottság a szabályzat szerint adható legenyhébb büntetést szabta ki, ezen enyhíteni csak a szabályzat felrúgásával lehetett volna. A fellebbezés a rektorhoz került... és akkor robbant egy újabb bomba. Rob a fellebbezéssel párhuzamosan bejelentést tett az Oktatási Minisztériumban is, hogy az Egyetem jogtalan módon nem akarja az eredetileg kitűzött időben záróvizsgáztatni. Az Oktatási Minisztérium – válaszul Rob beadványára – egy nap alatt megküldött faxában állást foglalt, hogy mivel a fellebbezés halasztó hatályú, amíg a fellebbezés folyamatban van, Rob nem tiltható el a záróvizsgától.

Rob tehát megpróbálta kihasználni az utolsó jogi kiskaput, de szerencsére a fellebbezést elbíráló rektori határozat időben megszületett, a halasztó hatály jogilag megszűnt. Rob jövőre fog záróvizsgázni. Akkor is, ha ezt most is igazságtalannak tartja.

Utóirat: Rob 2001-ben a záróvizsga után elvben jelentkezhet doktorandusznak, az Egyetem felveheti, és ha így történik majd, akkor részt is fog venni nappali hallgatóink oktatásában. Semmi sem tiltja... csak az etika. Amit nem lehet törvénnyel betartatni.

Kollár István

(A Jövő Mérnökében megjelent cikk
átszerkesztett változata.)