Impulzus

 
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hallgatói Képviseletének lapja
Random cikkajánló

MC68000

HK totó

"Mikor van nyitva a Dékáni Hivatal?"

Rövid hírek

Fair

Gólyatanács

Piszkos anyagiak

A Villany Szakest Házirendje

"Mélyen Tisztelt Villamosmérnöki és Informatikus Alapító Szakest, Tisztelt Elnök Úr, Csodálatos Háznagy, Tisztelt Védnök!"

Takarékos webszerver

Az USB egy nagy előrelépés: gyors, tápfeszültséget is ad, többféle adatátvitel közül is választhatunk. 2-3 ezer Ft-ért lehet beszerezni univerzális USB-illesztő IC-t, amely 8 bites buszra vagy i2c-re fordít.

Ismét itt az idő, válasszatok!

Fontos tehát, hogy a Hallgatói Képviselet időben, és megfelelően fel tudjon állni, meg tudja kezdeni működését. Fontos, hogy ebből ti is kivegyétek a magatok részét, azaz gyertek el szavazni, döntsetek arról, hogy ki harcolhat majd egy évig értetek.

Jegesnap 2005

A korcsolyakölcsönző hamar megtelik, bent a hat rendező pihenés nélkül adja ki a korcsolyákat a vendégeknek, minden a várakozások szerint zajlik. Már az elején látszik, hogy jó kis buli lesz ez.

Scriptíz

Na, kellett nekem itt emlegetni, hogy HPL. Fagzal mester minden bizonnyal megelégelte és bekérdezett, hogy a HPL ugye valami scriptnyelv. Mer mostan az a menő. Ghhhaaaaa, igenvaze (fej ellilul), a HPL egy scriptnyelv okkult interfészkek és szertartások programozására. De ha már itt tartunk, a tágabb népezetnek is az orrára köthetem, hogy miről van szó.

***

A gyökerek nyilván még azokba az időkbe nyúlnak vissza, amikor nem f0sták tele az emberek a Föld színét (ld. még Bierce papa megállapítását, de erről majd máskor), sőt, még bizarr ötletként sem merült fel létezésük. Szóval ekkor is volt már scriptnyelv, csak ekkor pnakotikus nyelvnek hívták és PnacOS alatt futó mainframe-eken (nem tévesztendő össze a "Mein Frame"-mel) használták. Igaz, azok még más idők voltak... pontosabban azok voltak még az idők, emlékeznek vissza néha-néha a Nagy Öregek. Akkoriban még a Kinder Ph'nglui volt a programozók kedvenc junk food-ja, a szakképzett informatikusoknak minimum nyolc karja volt és aki adott magára, az 14378 gombos, EKKORA enter-es billentyűzeten gépelt. A Pentium pedig akkoriban még valóban ötszögletű volt és az Antarktiszon nem is kellett bohóckodni külön hűtéssel. Manapság persze... de hát hiába, pusztul a világ.

Na, de ne hümmögjünk ennyit, térjünk vissza a történelemhez. Az első emberek köztudottan valami buta állatból fejlődtek ki. Egyesek valami egygombos egeret emlegetnek, mások meg mókuscickányt; nekem e kettőről a MacOS jut eszembe, de szemét vagyok, hehe. Nos, e fejletlenségnek megfelelően távoli elődeink nemigen mutattak fogékonyságot a scriptnyelv iránt. Ennek a dilettantizmusnak kirívó példája a MamungaScript1.0, mely egyedül a "mamunga" kulcsszóval próbált minden műveletet végrehajtani... érthetően elenyésző sikerrel. Ennek ellenére számos helyen indultak többé-kevésbé reményteljes próbálkozások a scriptnyelv adaptálására, így pl. az ausztrál bennszülöttek körében, ahol még ma is ismeretes a csonttal böködve, vagy álmodva programozás művészete. Mindazonáltal az ilyen fejlett kivételektől eltekintve elmondható, hogy a nyelv legtöbb törzsi mágiára használt változata a FORTRAN színvonalán maradt.

Az ókori Egyiptomból a nyelvnek két verziója is ismert; a Szherte, a Szhíjjel és a Széth, HÁROM verziója; a suméroknál pedig az ottani Tiamatikai Tanszéken folytak intenzívebb fejlesztési munkák. (Na, ha már Egyiptom, nem bírom ki, ezt el kell mondanom. A szerény vélemények istene Imhotep volt, aki annyira szerény volt, hogy még állatfejet se növesztett magának. Értik, ugye, IMHOtep! Háteznagyonjó!)

A teljesség látszatának kedvéért essék szó a görögökről és a rómaiakról is. Természetesen ők is használták alkalmanként a scriptnyelvet, de az OSTor-alapú robotprogramozási nyelvek mellett elenyésző számú említést találunk rá. Igaz, az Abakusz gépeiken egyébként is időt rabló luxus lett volna ilyen scripteket futtatni. Indiában, ahol manapság ismét virágzik az IT iparág, már akkoriban is világszínvonalon használták az emberemlékezet előtti scriptnyelvet. Egyes kultúrtörténeti emlékek arra engednek következtetni, hogy a programozás gyakorlata és szükségszerű velejárója, a választékos káromkodás jelentős mértékben formálta a korabeli irodalmat, a képzőművészetet és a mitológiát; elegendő csak azokra a méretes kőoszlopokra gondolni, melyek Shiva meghatározott testrészét ábrázolják, és amelyet, bár más néven, még ma is gyakran emlegetnek egyes megátalkodott programozók.

Hátra volna még Amerika, de hát az mindig is külön világ volt. Műveltségem nyilvánvaló hézagait csak a Naopok és a Lathhatatlanok nevekkel álcázhatnám, mert ugye Hotzilopochtli, meg Shait-Oshkiftli, az már más tészta, igaz, ez utóbbin még az a papiruszhajós viking ürge is szívesen rágódna. (Tevazzeg. A Pascal, az eredetileg nem Pakal volt? Bár az úgysem scriptnyelv, úgyhogy mindegy.)

Nos, az amerikai kultúrák kapcsán, ha tetszik, ha nem, áttekintésünk elérkezett a középkorhoz, a nagy múltra visszatekintő scriptnyelv pedig a 3-as verzióhoz. 3.2-es verziójához Abdul Alhazred, korának híres hackere írt manpages-t, mely azóta Necronomicon néven nagy népszerűségre tett szert és ugyanúgy alapműnek számít, mint a terrorista kézikönyv... ha már itt tartunk. A XIII. századi Occam2 szerzetesek – visszaélve monopol helyzetükkel – igyekeztek kiirtani ezt a verziót, hogy saját, jóval szegényesebb és inkonzisztensebb változatukat nagyobb piaci esélyekhez juttassák (hmmm, ez ismerős valahonnan). Természetesen a fanatikus hackerek tovább használták a 3.2-es verziót, sőt, vizuális programozói felületet is fejlesztettek hozzá, melyet a legtöb helyen DianaTriForms néven említenek. A Visual C ellen lázadozók kedvéért elmondom, hogy ennek a freeware felületnek a használatáért akkoriban máglyahalál járt, főleg, ha egér helyett (lehetőleg fekete) macskát használtak hozzá (ez volt a számítógéppel integrált ártás).

Tehát ennek fényében tessék hálálkodni, hogy ma már csak M$ és BSA van, akár számítunk a spanyol inkvizícióra, akár nem.

Egyébként, hülyeadat, nagyjából ekkorra tehető a nők első tömeges beszivárgása az IT szakmákba; érdekes módon éppen ezek az új jövevények használták nagy előszeretettel a freeware okkult API-kat. Az ilyenekre persze akkoriban nem azt mondták, hogy hacker, hanem azt, hogy boszorkány, bár majdnem teljességgel kizárható, hogy valóban fából voltak.

Temsztse-N az újkori tudományos-technikai fejlődés, és nem utolsósorban a gyökeres társadalmi átalakulások ismét időszerűvé tették a szabadon programozható démonok és egyéb entitások kérdését, ezért nem csoda, hogy jó pár helyen, egymástól független fejlesztők, vagy fejlesztő-csapatok dolgoztak a nyelv új változatán. Végül a legteljesebb verzióval egy Rhode Island-beli fejlesztő, H. P. Lovecraft állt elő (akkoriban ugye a keleti parton még vadon termett az intellektus). Bár korának nagy sötét cégei (gondoljunk csak az ACME Corporation-re) nem mutattak különösebb érdeklődést a fejlesztése iránt, később a legelfogadottabb okkult scriptnyelvvé vált; kifejlesztőjének tiszteletére HPL-nek nevezik. Bár alapjában véve még mindig az Alhazred-féle tradíciót követi, számos forradalmi újítást is tartalmaz. Így pl. bevezetésre került az igen sokoldalú és hasznos "leírhatatlan" változótípus, valamint univerzális attribútumként használható a "küklopszi" és a "nem-evilági". A nyelv rendkívüli flexibilitását bizonyítja, hogy az általa definiált objektumok eddig soha nem tapasztalt módon lehetnek transzparensek és nem korlátozzák sokféleségüket különféle euklideszi megszorítások. Az élő/élettelen elválasztás megszüntetésével számos programozói bravúr könnyedén, mondhatni elegánsan megvalósítható; így pl. egy leírhatatlan trapezoéder küklopszian forgathatja iszonyatos szemeit, egy rühes, mindamellett egyáltalán nem feltűnő n típusú csatornapatkánynak pedig tetszőleges számú feje és csápja lehet mindenféle bonyolult és időt rabló casting nélkül. És akkor még nem is esett szó a "zhro" és "iä" kulcsszavakról, melyek a nyelvben járatlanok szemszögéből valóságos csodákra képesek.

A későbbi scriptnyelvek mostanában ugyan gyakrabban kerültek a figyelem középpontjába (na, erről is a sok firkász tehet, meg valami Stephen King, vagy kicsoda), de minden tájékozott szakember számára nyilvánvaló, hogy ezek a próbálkozások soha nem tudják kiszorítani a jó öreg HPL-t. Egy "Blair Witch" néven ismertté vált projekt kapcsán a nyelv ismét reneszánszát éli, és ott van ez az UAC nevű cég, ahol egyes egészen megbízható források szerint szintén ez a nyelv a belső specifikációs szabvány, XML ide, vagy oda. De hogy Taylor papát idézzem, erről nem beszélünk.

Na. Ez. Remélem, okkultatok a témából.

gxz, jól