Impulzus

 
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hallgatói Képviseletének lapja
Random cikkajánló

Filmszemle

Béke

Megérti majd saját magát, és a múlton már úgysem változtathat, már csak tanulni lehet és kell belőle...

Cím nélkül

SPOT fény-képrejtvény!

Főzősarok

EHK-tükör

Ha sokat tettél Karod vagy az Egyetem hírnevéért, hamarosan érkezik a Kari illetve az Egyetemi BME ösztöndíjkiírás.

Az előző számunkban megjelent helyesírási teszt helyes megoldásai:

a., a., c., a., b., b., b., a., c., a., a., a., a., b., a., b., c.

Vélemények

Azt mondhatjuk, hogy ha a harmadik féléves (Java) labor végén a hallgatók képesek egy nagyházi feladat keretében egy egyszerűbb, háromrétegű, objektum-orientált alkalmazást önállóan megtervezni és elkészíteni, akkor biztosan elérték azt a szintet, amit szerintünk egy gazdasági informatikusnak tudnia kell.

Virgin Steele

"For best result play at maximum volume!"

Elmúlt már 18 éves?

Kis hölgyünknek valószínuleg kimaradt az éjszaka, vagy alapból g*ci nevelést kapott, mert alázni kezd: "Mit gondol, miért vártunk már néhány perce itt maga mögött?"

Az igazi Casanova

Hát kérem, szögezzük le így mindjárt az elején, hogy én szerenádozni nem voltam. Legalábbis nem ott, ahová a rendezők beosztottak. De épp az egyik lánykoleszban jártunk. Vajon miért? Hát csak készültünk a másnap esti Casanovára... Szóval voltunk négyen, bAbA, Dani, Lecsó meg én. Lent meg-megjelent egy-egy qpacsapat, és nyomták a szívhezszóló "Nád a házam teteje" kezdetű meg egyéb hasonló nótákat. A negyedik emelet környékén – vesztükre – találtunk egy nyitott erkélyajtót, meghallgattunk egy strófát, és úgy gondoltuk, elég gyengén tolják ezek. "Majd mi énekelünk egyet!", gondoltuk, külön poén az ellentétes irány, ugye. Mi mást is választhattunk volna dalnak, mint az "Éliás próféta kiment a pusztába" kezdetű művet? Nem mondom, elég jó lehetett a hangerőnk, bár a vége felé már kezdtünk mind viszonylag bizonytalanok lenni a szövegben. Pont ott tartottunk, hogy elakadtunk volna, mikor a szomszéd bérházból egy – hangjából ítélve – idős hölgy kiüvöltött, hogy – Na, most már fogják be! Erre közösen megegyeztünk, hogy ez volt a tökéletes végszó a mi kis jelenetünkhöz, és tovább osztottuk a szórólapot.

Itt be is fejezhetném a cikket, mert ez a fenti olyan "két kis pedofil, gondolom, és továbbmegyek" jellegű befejező mondat, ám a kalandok sorozatának még nincs vége!

Hiszen volt aznap estére még szórólapoznivaló. Na, abba a bizonyos másik koleszba már úgy kellett belógni. Kezünkben egy-egy köteg rikító narancssárga cetlivel el kellett hitetnünk a portással, hogy mi csak látogatóba jöttünk. Azt is megmondtuk, hogy kihez. Na, ezek után gyorsan kellett cselekedni, ugyanis az, akihez jöttünk, nem létezett, a portás néni pedig ügybuzgóságtól hajtva telefonhoz hívta őt. Így aztán hamar kiderült a panama, és ennek megfelelően kipenderítettek minket a koleszból néhány keresetlen szó kíséretében. Mindez nem csüggesztett minket, másnap kíváncsian vártuk a fáradozásaink eredményét.

Megvolt. Jöttek a lányok 237-en, és ez még csak a mi csapatunkhoz. Közben elkupáztam egy húrkészletet, nehogy már megússzam anyagi kár nélkül az egészet, eh.

TCHibo