Impulzus

 
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hallgatói Képviseletének lapja
Random cikkajánló

Elsős, tanulj!

Jó helyek

"Először csak iszogatni tértünk be."

Lócitromdíj

Király Dénes (Dezsőke)

Vigyétek a parazsat, és építsetek hidakat!

Inkognítóban az Építőmérnöki Kar gólyatáborában

Új KB

Impulzus tagjelölt vagy-e?

Már csak hosszú évek kitartó munkája szükséges ahhoz, hogy csatlakozz hozzánk, de ne csüggedj, hétfőnként továbbképzés a szerkesztőségben.

A Kör – Fikció vagy valóság?

Falconer

A SZIT győztes nótája

"Invertálnám kvadratikus mátrixom, mátrixom, de mátrixom..."

"Mi a legőrültebb álmod?"

A csokoládé jó dolog. Egyrészt finom és energiadús, másrészt a gyártók lépten-nyomon előállnak apró meglepetésekkel, melyekkel igyekszenek még szebbé tenni vásárlóik életét, meghálálva ezzel, hogy az ő terméküket választották. Legalábbis ők naivan ezt gondolhatják...

Leveszem a polcról az itt látható pédányt és a megszokottól eltérő csomagolást kezdik fürkészni szemeim. Elolvasom a szöveget. Ezt elfojtott röhögési roham követi. Ilyen együgyű, trendi(!), álom-template-eket... ááááá! Lassan magamhoz térek, és hirtelen valami nagyon rossz érzés fog el: eszembe jutnak azok a levelek, amikben Galaxy tényleg őrült álmait írta meg az Impi-listára. Ezekből válogatta ő most össze a "javát"! Okuljatok belőle, még mielőtt meggondolatlanul kívánnátok bármit is!

– Blue


(Hát jó. Nézzük csak, milyen álmokról írtam eddig...)

Vazzeg, éjjel súlyosat álmodtam. Mintha valaki behelyezett volna mellém az ágyba egy kb. egyhónapos (az a "kétmaréknyi" kategória) kölyökmacskát. Totál realisztikus volt az álom, ott úgy volt a macska, egyébként totál fehér volt a szőre, csak a szemei voltak elég szokatlanok (akár az a szemcsés bölcsességet hányó macska is lehetett volna, ifjúkorában of coz), szt dörgölődött meg dorombolt. Éreztem, milyen puha szőre volt, meg mekkora kipüffedt hasa; a szagát is éreztem, egészséges kölyökszag. Meg ahogy játszott a kezemmel, szt így harapdálta az ujjamat. Meg dorombolt. Állat hangosan, ahogy ezek a kis puha cuccok szoktak.

Aztán felébredtem. Felállok, a polcon velem szemben naptár ilyen macska-képekkel. Már nem update-eltem hónapok óta, szt mikor odalapoztam a júniushoz... Vazzeg, ott a macska. Hehehe.

(Később...)

Tod, mit álmodtam? Voltam otthon Szegeden, álltam ilyen végtelen mezőn, és a távolból érdekes zajok jöttek, kb. mint ilyen lónyerítés meg disznóvisítás lin. kombinációja. Aztán megláttam, mi okozta a zajt: a távolban pislákolt valami fény. Aztán egyre erősebben, szt lehetett látni, hogy ott valami ég. Egy bazinagy istálló égett.

(Másnap...)

Erre ma reggel bemondják a rádióban, hogy valahol Svédországban valami piszok sok ember bennégett egy diszkóban.

(Na tessék. A valóra válás. Majd ezután...)

Ma reggel megin súlyosat álmodtam. Az történt, hogy jöttek a szerbek bombázni ilyen Star Wars-szerű Y-wing-ekkel. Nagyon mogorván néztek ki, télleg totál űrhajoidok voltak, sztúgy dobálták le a bombákat. Ott úgy voltam a Nyugati környékén, oszt oda jól beszórtak csomó bombát. Megnéztem, mi maradt a Nyugatiból... hát nem sok. Armageddon-látvány, kifordult vonatok, meg vér, meg bél, meg vér is. Meg bél. Váááá. (© Fagzal). Na, ezen úgy felbosszantam (© MCS), hogy fogtam ilyen vállról indítható cuccost, szt elkezdtem leszedni a g#c|ket. Az egyik le is esett, jól.

(Ezt azér ne. De ez még messze nem minden.ppt...)

Ssulyoss. Kicsit megváltozott a város topológiája. A metró le-föl hullámzott, és a Moszkva térnél kijött a felszínre. Aztán ilyen nagy vasbeton akármik így lógtak a semmiben (egyébként már másodszor álmodtam tök konzisztensen ugyanerről a helyszínről), oszt valahonnan szólt a rádió. Bemondták, hogy atomot robbantottak ilyen nagyobb nyugati városokban, és egyre keletebbre kezdenek robbantani, szóval mindenki készüljön fel. A következő pillanatban már nagy hátizsákban vittem tonnaszámra kaját (spamkonzerveket stb.) meg egy 10 literes marmonkannát, amiben a label alapján a saját vércsoportommal kompatibilis vér volt.

(Hm, kezd izgalmas lenni...)

A vizuárd visszatért. Ezúttal egy b@zi vastag csövet mutogatott, ami egy magas terem tetején bejött, az alján meg kiment. Le volt szigetelve, így az elején nem nagyon jött ki belülről hang. A vizuárd először verseket szavalt valami Necronomicon-szerű témakörből, értelemszerű nyelven. Aztán komoran elmerengett, s végül valami totál csontigható, es valamilyen okból szemrehányás-szerű hanghordozással hozzátette:

– Another day, another dollar. Down the drain.

Na, én ettől már kezdtem rosszul lenni. Pedig a java még csak ezután jött. Megkérdeztem ugyanis, mi áramlik a csőben. Erre ő azt mondta, hogy ami benne áramlik, azt zöld ajtókkal kell körbevenni. Ezt meg is mutatta. Volt a csövön egy elhúzható kémlelőnyílás. Ez először elég kicsi volt, és tényleg látni lehetett, amint sötétzöld deszkaajtók zúgnak le a vezétekben, közben néha-néha elakadnak, majd újra megindulnak. Ezalatt olyan hangokat lehetett hallani, amit mondjuk Azathoth-tól, vagy Erich Zann-tól várhat az ember, csak ezek a hangok egy kicsit szintetikusabbak voltak es emlekéztettek valamilyen tömeges jajveszékelésre.

Aztán a vizuárd csumáig feltépte a kémlelőnyílást (vagy négy-öt méter széles és kb. fele ilyen magas volt ekkor). Most már egyértelműen látszott, mi van körbevéve zöld ajtókkal, ugyanis amikor egy ajtó megakadt, egy pillanatra lehetett látni a mögötte levő masszát.

A massza emberek alkatrészeiből állt az enyészet különböző stádiumaiban, de voltak elszenesedett darabok is, meg vér, meg bél. Meg voltak emberek, akik még éltek és az eszeveszett jajveszékelés ezekből az emberekből jött, akikből másodpercenként többezren tűntek el a csatornában. Hogy a hanghatás (ami egyébként messze iszonyatosabb volt, mint a puszta tömeges jajveszékelés) pontosan milyen is volt, azt... hát, HPL hagyományait követve itt most nem szándékozom részletezni; talán elég, ha azt mondom, hogy "leírhatatlan", "nem evilági", "szentségtörő" meg más ilyenek.

És ekkor a vizuárd azt mondta, hogy a világ lakosságát ezentúl egy tesztnek veti alá, és aki nem felel meg, az megy majd "down the drain". Majd megkezdte az én tesztelésemet is.

(Higgye el a tisztelt nagyérdemű, volna tovább is. Minden jóérzésű ember imádkozzon bárkihez, hogy ne váltsa őket senki valóra, még a Dodzsem Viktor se.)

gxz