Amit a nyelvvizsgáról tudni kell

Az újjászerveződött Nyelvvizsgaközpontról tudhatunk meg részleteket a következő cikkben, amelyet a Kémlelő újságíróitól kaptunk. A kérdésekre Sziklainé dr. Gombos Zsuzsanna, a Nyelvi Intézet igazgatóhelyettese és Deák Katalin, a Nyelvvizsgaközpont irodavezetője válaszolt.

A nyelvvizsga-akkreditáció 2000 nyarán történt. Hasonló akkreditáció az ország számos intézményében megtörtént már, vagy folyamatban van. A Műegyetemen 1993-tól a jó és a jeles minősítésű nyelvi szigorlat az állami középfokkal egyenértékű. Mivel az államvizsgára – mai nevén záróvizsgára – bocsáthatóság egyik feltétele egy középfokú nyelvvizsga megléte, a saját intézményben letehető nyelvi szigorlat, azaz középfokú nyelvvizsga a hallgatók számára előnyös szolgáltatás volt eddig is az egyetem részéről.

2000 júliusa óta a helyzet annyiban változott, hogy a Nyelvi Intézet, illetve a Nyelvvizsgaközpont jogosult államilag elismert kétnyelvű nyelvvizsga bizonyítványt kiadni azoknak, akik itt számolnak be sikeresen idegen nyelvi tudásukról. Csakhogy ettől az időponttól kezdve már nemcsak a BME hallgatói, dolgozói, hanem bárki, aki a 14. életévét betöltötte, jöhet ide nyelvvizsgázni. Csakúgy, mint eddig a Rigó utcába.

Ezelőtt nem volt lehetőség felsőfokú nyelvvizsga letételére, csak felkészítő kurzusokon lehetett részt venni. Nyár óta nyitva áll az út ezen szint teljesítése előtt is. Miért bővítette ki a "kínálatát" a Nyelvvizsgaközpont? Ennek gyakorlati okai voltak. Egyrészt komplex vizsgarendszert lehetett akkreditáltatni, és ebbe beletartozott a felsőfokra való felkészítés, valamint a vizsgáztatás is. Másrészt egyre nagyobb jelentősége van a munkaerőpiacon. Ráadásul számos hallgató úgy érkezik egyetemünkre, hogy magasabb szintű nyelvi tudással bír, amit még szeretne továbbfejleszteni. A GTK (Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar) 2001-től egy felsőfokú és egy középfokú nyelvvizsgához köti a diplomát a legfrissebb szakon, a közgazdászoknak.

Az Intézet által előterjesztett és az illetékes bizottságok által elfogadott vizsgarendszer az Európa Tanács alapján megalkotott skálához illeszkedik. Hazánkban hét akkreditált nyelvvizsgaközpont működik, ezek közül kettőben zajlik általános, kétnyelvű vizsgáztatás. A mi Nyelvvizsgaközpontukban és a Rigó utcában. Nemrég beadták a szándéknyilatkozatot, a honosítási eljárások lebonyolításának jogát kívánják megszerezni.

A kidolgozott oktatási program szerint a hallgatók minél hamarabb elérhetnek egy olyan szintet, hogy tudásukat a szakmai oktatás során fel tudják használni. Ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy egy hallgató általában harmadéves korában kezd komolyabban foglalkozni a tudomány speciális területeivel (lásd TDK-munka, laborok, diplomamunka), ennek az elgondolásnak az igazolását, hasznosságát láthatjuk.

Az oktatás során a négy készséget és a közvetítőkészséget fejlesztjük. Ezért a tanórákon valós nyelvi szituációkon keresztül készítik fel a hallgatókat. A vizsgán az így kapott tudást mérik fel. Alapelv, hogy az oktatási és a vizsgakoncepció nem válik el egymástól, egymással összhangban van.

Mit jelent a kétnyelvű vizsga? Az idegen nyelv és az anyanyelv közti váltás zökkenőmentességének mérését. Ha az anyanyelvedről kell a választott nyelvre, avagy fordított irányba átültetned egy szöveget, mennyire felel meg az érthetőség, használhatóság, életszerűség stb. szempontjából. A különböző szinteken más és más módon kell erről számot adni. Például a középfokú nyelvvizsgákon ez a fordítási feladatokkal mérhető.

Mi vonatkozik egyetemünk hallgatóságára? Amikor előkészítették a Nyelvvizsgaközpont működési tervezetét, a legfontosabb szempont az volt, hogy a műegyetemisták intézményen belül megoldhassák a nyelvi tanulmányaik befejeztével a tudásuk felmérését, és erről bizonyítványt kaphassanak. Ezt a célt támogatta az egyetem vezetősége is, ami abban nyilvánul meg, hogy a nappali tagozatos hallgatók első nyelvvizsgájának költségeit átvállalja a BME. Az első próbálkozás sikertelensége esetén még két alkalommal kedvezményekkel élhetünk. Ha az a célod, hogy minél több nyelven tudj és erről papírod is legyen, akkor a vizsgaköltségeknek a 90 %-át kell kifizetned. Ezzel a kedvezménnyel is megpróbálják ösztönözni a diákságot arra, hogy "többnyelvűvé váljon", színvonalasabb tudást szerezzen meg.

A nyelvvizsga letétele nem kötött az óralátogatáshoz. A félévközi jegy csak a hallgatónak és az oktatónak nyújt felvilágosítást a félévi teljesítményről. Az igazi értékelést, a tudás igazolását a nyelvvizsga-bizonyítvány nyújtja.

Hogyan lehet jól felkészülni a megmérettetésre? Az órák látogatása nagy segítséget nyújt. Segédanyagként megjelentek mintafüzetek, gyakorló feladatgyűjtemények, melyeket beszerezhettek a tanszéken, az E épület IX. em. 6-os szobában, fogadóidőben.

A végére maradtak a legfontosabb információk és tanácsok. Az ötödévesek minél hamarabb jelentkezzenek az államvizsgánál korábbi időpontokra! A többieknek jó tanács, hogy ne hagyják az utolsó évre ezt a próbatételt!

A jelentkezési időszak november 6-ától december 11-éig tart. A néhány sorral fentebb említett okok miatt javasoljuk, hogy minél hamarabb szerezzétek be a jelentkezési lapot és intézzétek el a formaságokat a tanszéki adminisztrációkon. Az ott dolgozók munkáját segíti, valamint számos kellemetlenségtől kímélhetitek meg magatokat is, ha betartjátok a "szabályokat" és a fogadási időben mentek.

Félfogadás: hétfő, szerda: 8–12 h

kedd, csütörtök: 14–18 h

További információt a Nyelvvizsgaközpont Koordinációs Irodájában kaphattok:

1111 Budapest, Egry J. u. 1. E épület IX. emelet 6.

Telefonon a 463-3132 számon, faxon a 463-3193 számon, valamint interneten a http://www.nyi.bme.hu honlapon is lehetőséged van a felmerülő kérdések tisztázására.

Amennyiben sokadik nyelvvizsgádat készülsz letenni, íme pár adat a "piszkos anyagiakról". A táblázatban szereplő összegeket 10% BME kedvezménnyel redukáljátok. Ezek a viszonyok a 2000. évre vonatkoznak.

Köszönjük a Nyelvvizsgaközpont munkatársainak segítségét! Jó nyelvvizsgát!

-b.-

A = Alapfok K = Középfok F = Felsőfok

*Konkrét időpontok a későbbiek során