Impulzus

 
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hallgatói Képviseletének lapja
Random cikkajánló

Egyetemi nagyszótár

Első félév első(s) szemmel

"...avagy télapó, szauna, réjndír meg más ilyenek"

Diktatúra

"Mondom dobd el!"

Sajtból van a gond

13 éve írtuk

Tóth András (Tata), III. Info.

A harmincadik parancsolat: Csillagtúra

"... legtöbben nem a feladatokra koncentráltak..."

Impresszum

Sporthírek

Mi is az a kétlépcsős képzés?

A bolognai folyamat és következményei.

Kreditrendszer rulez

"Remek."

Behind the tree and under the snow

... avagy télapó, szauna, réjndír meg másilyenek

Ütött a hideg. Pillanatra mozdulni sem tudtunk. Körös-körül hó és jég mindenütt. Fő, hogy elég hosszú volt a csúszós leszállópálya. Gyönyörű fehér és száraz hideg. Welcome to Oulu. Oulu körülbelül 100000 lakosú finn város, 600 kilométerre északra Helsinkitől. (Mint tudjuk, Helsinki momentán még nyugat. De már komp jár át Leningrádba.) Érkezésünkkor -15 fok alatt időzött a hőmérő, ami errefelé egyáltalán nem ritka dolog. Főleg télen. Ennek ellenére megjegyzem, hogy tíz nap alatt ekkor fáztam utoljára Finnországban. Persze, tudom, más is mondta. Ott ilyenkor hideg van és sötét, akkor meg minek odamenni? Ez igaz is volt, de legkevésbé sem zavart minket. Jó finn szokás szerint a hideg ellen ott a szauna, a hó pedig egész jól összejátszott a teliholddal a sötét ellen. A kettő együtt, a sarkkörnél, egy isten háta mögötti faházban és a hozzá tartozó szaunában pedig egész életre szóló élmény. Ha lefekszem a hóba melléd..., ahogy a nóta is mondja. De erről még később.

Most írnék néhány szót arról, hogyan jutottam Ouluba. 1, kettő darab nagy kék-fehér izével, amit okos emberek repülőgépnek neveznek. 2, Az EESTEC magyarországi szervezetének segítségével. Ne aggódj, leírom, mi az. Az EESTEC a Villamosmérnök Hallgatók (meglepő, ugye?) Európai Egyesülete, magyar tagszervezete pedig a MAVE, azaz a Magyar Villamosmérnök-hallgatók Egyesülete. Céljuk, hogy összehozzák Európa különböző sarkaiból a hallgatókat közös ismerkedések, bulik, és nem utolsó sorban szakmai bemutatók, tapasztalatcserék céljából. Évente jónéhány ilyen eseményt szerveznek, mint ez a mostani finn dolog volt. Már önmagában érdekessé tette a dolgot, hogy 8 ország 11 egyeteméről érkeztek emberek. Nem kezdenék hosszas közhelyekbe arról, hogy milyen jó megismerni mások kultúráját, gondolkodását, de azt hiszem a dolog egyik fő célja mindenképpen ez. Ilyen utakra az év során bárki pályázhat. De Te csak akkor tedd meg, ha a fentiek mellett még egy nagyon jó bulira is vágysz! Egyszóval egy pályázat és néhány ímél (meg a kissé borsos árú jegy a fent említett kék izékre) és máris indulhat bárki.

Finnország. Csoda. Első ottani napunkon sétáltunk valami tavon és láttuk elképzelhetetlenül alacsonyan delelni a napot. (Behind the trees, of course.) Megismerkedtünk az Oului egyetemmel is. 5 karból áll, ezek egyike a Faculty of Technology névre keresztelt műszakis izé. Van pl. orvos- és tanárképzés meg bölcsészkar is, úgyhogy nőkben nincs hiány. Mitöbb. Meglepően csinosak is. Mégiscsak rokonnépek vagyunk. :)

Másnap Finnish bowling és sífutkározás. Az előbbinek igen sok vállfaja van. Szánkóval a völgyben lévők becserkészése, jégen megállás a zebra előtt, satöbbi. Amúgy a finnek igen nyugis nép, és bár visszafelé beszélnek, eme fogyatékosságuk ellenére nagyon kedvesek és sok kaját adnak (krumpli hegyek), valamint egy iszonyú löttyöt kávé címén. Ennél már csak a házisörük rosszabb, úgyhogy ha valami jót ittunk végre, arról előbb utóbb kiderült, hogy vagy magyar bor, vagy csak a sokadik... A programokat a legtöbb este a saunadrinkandparty nevű hármas zárta. Az elsőről annyit, hogy Finnországban azért kicsit másképp működik, mint itthon. Az igazi persze fafűtéses és a zuhany helyett a hó jelenti a felfrissülést :), ami messze nem olyan hideg, mint elsőre gondoltuk volna. Azt máig sem tudom, hogy marad hideg a sör a szaunában, de az marad.

Találkoztunk a Télapóval is az északi sarkköri lakásában. Nagy biznisz persze, de azért aranyos, ahogy sok nyelven köszöngetni próbál. Láttunk élő rénszarvast is, és meg is ettük egy kevésbé szerencsés társát, úgyhogy jövőre az öreg már lehet, hogy tényleg a cocacola kocsiján jön. Nem láttam, hogy volt-e mobiltelefonja, de ha volt, biztosan N**** volt. Ebben az országban (és főleg Ouluban) bűn is mással rendelkezni. Nagyon érdekes volt az említett cég előadása, aminek fő célja a reklámszlogenjükből is kiderült: Nokia collecting people. Itt láthattunk például egy kb. 6 centis telefont is, aminek ugye fele még mindig az aksi volt. Talán még ennél is érdekesebb volt a VTT-nél tett látogatásunk, amelynek során igazolványkép méretű PC-t (kis túlzással, a monitorvezérlővel együtt már kétszer akkora monstrum) és internetről kapcsolgatható kávéfőzőt is mutattak nekünk. Persze mindkettőn linux futott, megcáfolva, hogy a pingvinek csak a déli sarkon...

A többi dologról most nem írnék, de aki arra járna, annak csak annyit, mindent behind the trees and under the snow kell keresni, mert mindkettőből nagyon sok van.

Salamon Gábor