Impulzus

 
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hallgatói Képviseletének lapja
Random cikkajánló

Napfelkelte

B-terv

Mennyi lesz a tandíjad?

"Minden egyéb hír vagy számítási mód hamis!"

VBK – könyv minden mennyiségben

Pályázat külföldi szakmai gyakorlatra

Egyetemi nagyszótár

Tudniillik tudni illik...

"Mostani témánk: a találkozás és minden, ami ezzel kapcsolatos"

Shaolin Kung Fu Magyar Bajnokság – Amit eddig csak filmen láttál

"A Házban a múltban, a Házért most is"

Az a tapasztalatom, hogy sajnos a kollégistákat nem igazán érdekli a kultúra, de ezen szerintem még lehet változtatni. Ebben a korban alakulnak ki az olyan szokások, hogy elmegy-e az ember egyszer-egyszer színházba, kiállításra, vagy csak otthon ül, és kizárólag bulizni megy el.

Hmm...

Tudni kell...

...TDK-t írni

Itt van az ősz, itt van újra a TDK-zás időszaka. Aki TDK-t készít, nemcsak saját önbecsülésének tesz eleget, hogy egy témában többet tud másoknál, de bizonyíthatja kifelé is képességeit. Egy eredményes TDK-munka később komoly előnyt jelenthet különböző pályázatoknál és a doktoranduszi felvételinél is.

Miről is kell szólnia egy TDK-nak? A téma lehet egy szakterület újszerű megközelítése, egy probléma ötletes megoldása, egy kurrens módszer vagy technológia alkalmazása vagy bármi hasonló: a lényeg, hogy a szakma fejlődéséhez kell valami újat hozzátenni. Példaként egy klasszikus szövegszerkesztő elkészítésével manapság valószínűleg már nehéz lenne komolyabb eredményt elérni, nem így viszont egy beszédfeldolgozáson alapuló szövegszerkesztővel. Saját tudományos szintű eredmény felmutatása természetesen nem elvárás, viszont egy TDK annál értékesebb, minél több benne a saját ötlet. Az újszerűség mellett fontos követelmény a tárgyi tudás is: a témába vágó szakirodalmat nemcsak ismerni kell, de a dolgozatban fel is kell dolgozni. Fontos az is, hogy a jó TDK nemcsak "odavágja" a saját eredményeket, hanem megpróbálja értékelni is azokat.

Gyakorlott TDK-zók tudják, hogy nem elég a tartalom, tudni kell azt eladni is. Ebbe beleértendő már a dolgozat szerkesztése, stílusa is (ezt is pontozzák!), de ennél is fontosabb a TDK-előadás ügyes összeállítása; ebben sokat segíthetnek az önálló laborokban szerzett tapasztalatok. Tipikus hiba, ha túl sok mindent vagy túl részletesen próbálunk elmondani: ekkor általában pont a lényeg veszik el. Törekedni kell, hogy a közönség megértse a vizsgált problémát, lássa az alkalmazott módszer lényegét és a kapott eredmények mibenlétét. A TDK pontozásán sokat dobhat, ha a bírálók érzik, hogy az előadó "profi" a témában. A szemléltető eszköz(ök) használata is sokat lendíthet: ügyes előadó nemcsak megismétli a kivetítőn az előadás szövegét, de felhasználja azt vizuális információk átadására is. Persze a szemléltetéssel csínján kell bánni, percenkénti többszöri fóliacsere már nagyon zavaró tud lenni.

A formai követelményekről annyit, hogy a tipikus TDK-dolgozat 20-40 oldal közötti, bár láttunk már 15 oldalas OTDK-helyezést elért beadványt is. A legtöbben az egyik közismert szoftvercég irodai szoftverkészletének szövegszerkesztőjét használják, bár sokak szerint a terjedelmesebb és különösen a sok matematikai jelölést tartalmazó dolgozatok esetén megéri TeX-re áttérni. A dolgozatot 2 példányban kell leadni, az egyik példány a konferencia után visszakérhető. A bíráltatást a szervezők intézik. Az előadást 15 percre célszerű méretezni.

Végül megemlítendő, van olyan is, hogy Országos Tudományos Diákkonferencia (OTDK). Ide a helyi TDK-k legjobbjai mehetnek. Az OTDK-t kétévente rendezik, szekciónként és konferenciánként eltérő helyszínen, legközelebb majd 2001. tavaszán. Egy OTDK helyezés már komoly presztízsértékkel bír, ráadásul az OTDK maga is jó buli, különösen, ha vidéki városokban rendezik - márcsak ezért is érdemes megpróbálni eljutni.

Gergő