Impulzus

 
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hallgatói Képviseletének lapja
Random cikkajánló

Majoros Zoltán

Választások, új HK

Médiakonferencia?! Csak mese...

Jól megkaptuk a MESE elnökétől (aki egykor BME-s hallgató volt, és egyébként minden tiszteletem az övé), hogy mennyire nem tiszteljük a Katikát... izé, Editkét... ja, megvan, az etikát!

A búcsúzó KB

Egy hétig tartó szerelem

Műegyetemi Ajándékbolt

HK news

Halasztott vizsgák – Közvélemény-kutatás – Következő tanév

Impresszum

Az érthető PC magazin

Teszteltük, jól: Computer Akt!v

Dirac-delta

"...előbbre nem fogsz jutni"

A Szigeten fellépők között böngészve az egyik legeredetibb mai magyar művész neve is a szemünkbe tűnhetett. Nem, nem zenészre gondolok, hanem Cakó Ferenc, homokanimátorra. Vele beszélgettem, és ezúton is elnézést kérek, hogy vacsora közben zavartam.

–Lényegében ön az egyetlen, aki homokanimációt készít. Hogy indult a pályája, milyen úton került kapcsolatba ezzel a szokatlan anyaggal?

–Mint akkoriban szinte mindenki, én is a Pannónia stúdióban kezdtem dolgozni, még 73-ban. Először a Mirr-murr című bábsorozaton, később gyurma következett, majd egyszerre elérkezett a homok, amivel 88-ban Arany Pálmát nyertem (Ab ovo/ Homoknyomok –legjobb rövidfilm). Ekkoriban még nem élőképes megoldást használtunk, hanem hagyományos 24 kép/másodperccel dolgoztunk. A projektor jóval később jött, akkor már saját stúdióm volt, amire egyébként mindenki rákényszerült a Pannónia tönkremenetele miatt. Azóta természetesen sokat alakult és fejlődött az előadás, egyre jobbak a projektorok és vásznak is. A fertőrákosi kőfejtőben a Wagner-fesztiválon például már nagyzenekari kísérettel mutattam be homokanimációt. De felléptem már Japánban, Szöulban, Párizsban, New Yorkban is, és gyakran hívnak céges eseményekre is.

–Hányadik fellépése ez a Szigeten?

–Itt az első, de már léptem fel kisebb léptékű alternatív fesztiválokon.

–A fiatalok ma vevők efféle művészetre? Vagy egyáltalán a klasszikus értelemben vett művészetre?

–Nem csak tucc-tuccot lehet eladni a fiataloknak, eladható a klasszikus zene, csak megfelelő köntös kell neki. Ezzel nem szokott probléma lenni.

–Apropó, fiatalok. Van utánpótlás ma a magyar animációs filmekben?

–Sajnos a magyar animáció nagyon lecsúszott, ez a Kecskeméten tartott Animációs Fesztiválon is érződik. Minden évben jönnek ki az Iparművészetiről fiatalok, ők tanulnak rajzot, bábot és gyurmát, de csak belecsipegetnek, később alakul ki, mivel foglalkoznak. Aki tud, az külföldön próbál munkát találni, de ott sem egyszerű. Aki pedig marad... Fogalmam sincs, miből élnek.

–A filmtörvény, illetve az egyre inkább sikeresség fele tendáló magyar film nem nyújt segítséget ebben?

–Az a baj, hogy nem erős a rajzfilmes lobbi, pedig arányaiban több díjat kapunk. A filmtörvény inkább mentőövként szolgál sokak számára. Még azt sem tudjuk elmondani, hogy olyan sok külföldi megrendelés lenne, a piac keletebbre mozdul, már koreai és kínai stúdiókat keresnek külföldi cégek. Szerencsére a homokanimáció különleges, szokatlan dolog, így ezzel még sokfelé el lehet menni, februárban például Indiában, Ázsia legnagyobb technológiai fesztiválján léptem fel, 15 ezer ember előtt.

–Egy technikai fesztivál kapcsán óhatatlanul felvetődik a kérdés: Milyen hatással volt – illetve van – a számítógép megjelenése az animációra? Okoz-e problémát?

–A rajzfilm sokemberes műfaj, a számítógép egy emberes. Hatalmas problémája, hogy számítógépen egyféle tárháza létezik csak az eszközöknek. Egyféle tűz, egyféle füst. Ezt ellensúlyozza a világítás, minden egyformán, szépen kap fényt, ám szépsége ellenére sem egyedi, sorozatfilmekre lenne ideális. A kézi animációt sajnos teljesen tönkrevágta a számítógép, rajzolók váltak állástalanná, pizzafutárrá. Ami régen rajzban nagyon nehéz volt, az számítógépen leegyszerűsödött, ezt használják ki az olyan cégek, mint a Pixar illetve a Dreamworks. Van persze egy ipari ok is, miért "kell" a váltás: a Disney régen 4 évente hozott ki egy filmet, most évente van egy új. Üzlet lett, és sajnos ez a minőség rovására megy. Természetesen számítógépen is túl lehet lépni az adott kereteket, új eszközöket létrehozni, ám akkor ismét csak nem egy év alatt készül el egy film.

Kokas