Impulzus

 
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hallgatói Képviseletének lapja
Random cikkajánló

Februártól: Új, kötelező tantárgy

Egy felmérés tanulságai

Milyen állást szeretne egy infós?

Tudniillik tudni illik...

"Mai témánk a társas élet..."

Szponzorok

"...itt van a hátamon!"

EHK-Tükör

35. Magyar Filmszemle

Amelyik film üzleti szempontból indítja el és zárja le önmagát, azzal nem tudunk mit kezdeni. Nekünk az a dolgunk, hogy olyan filmeket találjunk, ahol művészi értékekről tudnánk beszélni.

Létezhet-e jósgép?

Postaládánkból

Karlsruhe, Wintersemester 2001/2002

Kiküldött tudósítónk jelenti

Nekem ez magas...

Az utolsó első tollvonás

"Ez a levél tul. képpen az Impulzus szerkesztőségének szól, v. valamelyik impulzusosnak." 2001. december 16-án, vasárnap este 22 óra 26 perckor érkezett hozzánk egy, a fenti mondattal kezdődő e-mail "2 kérdés az Impulzushoz" tárggyal. Az első kérdés arra vonatkozott, hol lehet hozzájutni az újsághoz ("...láttam, hogy néhányan színes fedőlapos Impulzust olvasnak, de ez se volt kitéve sehol. Gondolom, nem kell rá előfizetni."), a másodikban pedig megkérdezte, leközölnénk-e a novelláját ("Nem titkolt szándékom az, hogy ha lehet akkor megjelenjen a lapban."). Most elolvastam újra az írását, hát, remélem, hogy nem jelentettük meg akkor...

Azóta több mint három év telt el. Sokat tett azért, hogy az Impulzus minél több emberhez eljusson. Számtalan cikket írt, s lett olyan sorozat is, amelyet az ő neve fémjelez – több mint két éve minden lapszámunkban található tanárinterjú.

Jelenleg negyedéves infós, második ciklusát tölti a Hallgatói Képviseletben, a PR-csoport vezetője. Tavaly elnyerte a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtóegyesület "Év írása 2003" díját Füstöss Lászlóval készített interjújával. Az Impulzusnál másfél évig volt főszerkesztő-helyettes, rengeteg munkában vett részt, távollétemben kitartóan helyettesített, s habár élesen ellenezte a tavalyi költözésünket, azért szó nélkül segített benne. Az Impulzus már most sokat köszönhet neki.

Mit is mondhatnék búcsúzóul? Megmaradnak emlékeimben a lapszámok, a szerkesztési feladatok, a sok-sok arc, amelytől pozitív vagy negatív kritikát kaptunk. Előttem van a Téköbkával közös számunk sok kínlódása, és az a vidámság is, amellyel a bulváros "Impy"-t készítettük, az elmúlt két év talán legsikeresebb Impulzusát. De nem erre szeretnék visszaemlékezni, hanem az együtt töltött pillanatokra, arra a sok szerkesztőséggel kapcsolatos közös emlékre, amelyről az olvasók csak nagyon keveset tudhatnak. Nagyon jó volt az elmúlt két esztendő, egy lelkes csapat és egy nagyszerű vezetőség állt mögöttem. Nem csak szakmai kérdésekben voltunk együtt, hanem más területeken is. Bennem van például egy márciusi nap, amikor egy elveszett pillanatban beszélgettek velem és elvittek fát ölelni. Vagy amikor most ősszel kérdezgették, hogy "Na, mi újság veletek?". Egyetemi éveim legszebb pillanatai valamilyen módon hozzájuk is kötődnek. S most, a végzés kapujához közeledve csak egy halk köszönetet tudok mondani mindezért.

Fájó szívvel ugyan, de örömmel adom tovább a főszerkesztői csontot, mert tudom, hogy benne egy olyan alkalmas személyt találtunk a szerkesztőség élére, aki lelkes és nagyszerű ötletei vannak. Látja a lap körüli problémákat, és tudom, hogy mindent meg fog tenni azért, hogy ezeket orvosolja. Ezzel a személycserével egyben befejeződik az Impulzus szerkesztőségének belső átalakulása. Úgy érzem, megvannak a kellő alapok arra, hogy a következő időszakban az Impulzus ismét felmutassa pörgős és színes arcát. Kívánjunk együtt sok sikert és kitartást, hogy a szerkesztőség az új főszerkesztővel sikeresen haladjon ezen az úton.

Ő pedig, három év várakozás után, február 14-e óta büszkén mondhatja mindenkinek:

Balázs. Kereskényi Balázs. Az Impulzus főszerkesztője.

Bacsárdi László