Impulzus

 
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hallgatói Képviseletének lapja
Random cikkajánló

MMMK

Gellért-hegy

... akkor mi értelme az egésznek?

Koncz Gábor

Japán, egy első benyomás

A méretek érzékeltetésére néhány adat: a vonalon csúcsidőben 2-3 percenként követik egymást a dugig tömött szerelvények, melyek egyenként is persze hosszabbak a pesti metrónál, a vonalon 29 megálló van, egymástól átlag 10-15 perc tempós sétányira, a nem túl lassú és egyébként halál pontosan közlekedő vonatoknak kb. 50 perc megtenni egy kört.

Aktuális ZOH!

"Ez jó."

Kedves Olvasó!

DUE Sajtófesztivál 2003

"Spagetti Xabi-módra"

Hozzávalók – A szósz – A tészta – Magyarázatok

DSK őszi féléves rendezvénynaptár

A Kollégium Stratégiája

A mi Kockánk: elnök úr

FEKOSZ Küldöttgyűlés a Schönherzben

1999. május 7-én, pénteken kollégiumunk adott helyet a FEKOSZ (Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetsége) szokásos tavaszi küldöttgyűlésének. Ám az esemény nemcsak a színhelyet tekintve volt fontos a Schönherz számára! A részletekkel kapcsolatban próbáltam kérdésekkel bombázni a témában legilletékesebbnek mondható kollégát, Koncz Gábort.

– Mesélnél arról, hogy milyen nagyobb jelentőségű dolgok történtek a pénteki FEKOSZ küldöttgyűlésen?

– Elsőként megemlíteném az egyik legfontosabb eseményt: most került kihirdetésre, hogy idén a Schönherz nyerte el az "Év kollégiuma" címet a nagy kollégiumok kategóriájában.

– Ezt a címet idén másodszor osztották ki. Mi tavaly is pályáztunk, ám akkor eredménytelenül. Mi a véleményed erről, most ennyivel jobbak voltunk?

– Tavaly egy viszonylag gyenge pályázattal indultunk, és a hozzánk látogató bizottságot hiába kápráztattuk el, a döntést főképp a beadott anyag alapján hozták, így eléggé lemaradtunk a rangsorolásban... Idén tanultunk az esetből, és egy igazán kimerítő, színes és tartalmas anyaggal álltunk elő, ennek meg is lett a hatása. Hiába, pályázni tudni kell. Az más kérdés, hogy úgy érzem, maga a kollégium tavaly jobban állt mindenféle szempontból, de nem szabad elfelejtenünk, hogy azért pillanatnyilag is sok értékünk van, amit a régi hagyományaink, köreink képviselnek. Ezek, ha egy kicsit "megkoptak is" az elmúlt egy év alatt, de megvannak, és remélem, innentől csak felfelé fogunk haladni. Mindemellett biztató, hogy a koleszhoz kívülről is ilyen pozitívan állnak hozzá, látszik, hogy a Schönherznek azért van még híre. Persze azon kell lennünk, hogy ennek alapját meg is tartsuk.

– A gyűlésen még egy örvendetes dolog történt. Szeretném, ha szerénységedet félretéve erről is mondanál pár szót, hiszen annak egészen konkrét oka van, hogy éppen téged faggatlak.

– Hát igen. A mostani közgyűlésen tisztújítás is volt. Én az elnöki posztra jelöltettem magam. A Küldöttgyűlés pedig nekem szavazta meg a bizalmat.

– Ehhez szívből gratulálok! Azt hiszem, ezzel elég nagy munkát és felelősséget vállaltál fel. Mi indított arra, hogy ilyen hatalmas dologba vágd a fejszédet, mennyi közöd volt neked ezt megelőzően a FEKOSZ-hoz?

– 1998. novemberében lettem választmányi tag a Budapesti Régió képviseletében. Ezt megelőzően csak távolról kísértem figyelemmel a szervezet munkáját. Most, hogy komolyabban belemélyedtem a dologba, úgy látom, rengeteg kihasználatlan lehetőség rejlik még a FEKOSZ-ban. Márciustól nem vagyok tagja a KKB-nak, és így, hogy a kollégiumi közéleti munkámat eléggé lecsökkentettem, elérkezettnek láttam a lehetőséget, hogy egy magasabb fórumon próbáljak meg alkotni valamit.

– Mondanál pár szót magáról a FEKOSZ-ról? Tartok tőle, hogy sok koleszosnak pillanatnyilag ez nem jelent többet egy szóvirágnál... Kik alkotják, mi a célja? Hol helyezkedik el országos viszonylatban?

– A FEKOSZ 1989-ben alakult meg 8 kollégium részvételével, köztük nem kis súllyal a Schönherz is ott volt.

A FEKOSZ a felsőoktatási kollégiumok országos érdekképviseleti szövetsége, a tagok maguk a kollégiumok. Céljául azt tűzte ki, hogy hozzájáruljon a felsőoktatási intézményekben kollégistaként tanulók értelmiségivé válásához. A kollégiumokat olyan rangra szeretné emelni, amely méltó ahhoz a szerephez, amit az értelmiségivé válás folyamatában betölthetnek.

Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy ha valamelyik kollégiumnak valamilyen érdekérvényesítési problémája van, annak segítünk. Megpróbálunk egységes stratégiát kidolgozni a kollégiumok jövőjével kapcsolatban, és próbálunk a kollégiumokat és a kollégistákat érintő országos szintű döntésekbe is beleszólni. Régebben elég nagy befolyással bírtunk. Ez mára talán egy kicsit gyengült, de most sem lehet okunk panaszra.

– Szervezetileg hogyan épül fel a FEKOSZ? Mi hol vagyunk benne?

– Felépítését tekintve, a koleszok régiókba tömörülnek, mi pl. a Budapesti Régióba tartozunk. Minden régió 3 tagot delegálhat a Választmányba, amely a stratégiailag fontos kérdésekben dönt két küldöttgyűlés között, valamint ellenőrzi az elnökség munkáját. Az elnököt és az elnökséget a küldöttgyűlés választja egy évre, ők végzik az operatív teendőket.

– A Schönherz milyen szinten szerepelt a szervezet munkájában?

– Mi elég erőteljesen kivettük a részünket a FEKOSZ életéből egészen a megalakulástól kezdve. Az első FEKOSZ elnök Nagy Lajos (Luigi) volt (schönherzes, volt KKB-titkár, nevelőtanár), az ő 3 évi elnöksége után Vetési Iván következett 2 évig (szintén volt KKB-titkár, nevtanár), de mindenképpen megemlítendő még a Schönherz háza tájáról Dénes Ferenc és Sándor László neve is. Az Ivánt követő 2 ciklusban csökkent a schönherzes aktivitás (ekkor Bacsó Péter és Tóta Gábor voltak az elnökök), aztán most itt vagyok én. Nagy kihívás így beállni a sorba a "nagyok" után, hiszen nagyok az elvárások – folytatni az elődök színvonalát –, de minden erőmmel azon leszek, hogy ne okozzak csalódást.

– Neked, mint ifjú elnöknek mik a célkitűzéseid, mit szeretnél elérni a FEKOSZ-ban?

– Szeretném megerősíteni a FEKOSZ-t mind kívül, mind belül. Szeretném javítani az információáramlást a kollégiumok felé, egyik nagy tervem egy tanácsadó iroda létrehozása. Ez egy adok-kapok elven működő tudásbázis lenne: a kollégiumok ezen keresztül tudnák hatékonyan megosztani egymással a legkülönbözőbb területeken összeszedett tapasztalataikat (pl. alapítvány létrehozás, felvételi rendszer, lakhatási támogatás stb.), így a tanácstalan helyzetben lévők is tudnának hova fordulni. Ezt már csak azért is nagyon fontosnak tartom, mert így a kollégiumok a gyakorlatban is éreznék, milyen előnyökkel jár a tagság. Ez elindíthatna egy olyan folyamatot, amely a taglétszám emelkedését eredményezné. A Budapesti Régióban pl. feltétlenül javítani kellene a "lefedettségen".

A külkapcsolatok terén szeretném felvenni illetve erősíteni a kapcsolatot a különböző társadalmi szervezetekkel, melyeknek hasonlók az érdekeik, mint a miénk. Ezzel azt a célt szolgálnám, hogy erősítsem a FEKOSZ befolyását országos szinten. Az országgyűlési képviselőkkel és a minisztériumokkal (OM, ISM) is szeretném szorosabbra fűzni a kapcsolatot. Nem utolsó sorban nagy hangsúlyt szeretnék fektetni a HÖOK-kal való kapcsolatra, hiszen pillanatnyilag ez az a hallgatói szervezet, amely elfogadottan a felsőoktatási hallgatók érdekeit képviseli.

– Ezek azt hiszem, fontos és komoly célok. Te mit vársz a Schönherztől, a schönherzesektől?

– Mindenképpen szeretném, ha a Schönherz, az a hely, ahonnan indultam és az első tapasztalataimat szereztem a közéleti munka terén, mindig is megmaradna "háttérbázis" gyanánt számomra. Szeretnék napi kapcsolatban maradni az itteni önkormányzattal, és mindenképpen számítok sok ember személyes segítségére, tapasztalatára. Egy biztos: a Schönherzhez sosem leszek hűtlen.

Csilla