Impulzus

 
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hallgatói Képviseletének lapja
Random cikkajánló

Játék

Érdeklődésünkre azt a választ kaptuk a Fizika Tanszékről, hogy a zh-t a hallgatóság 78%-a abszolválta.

E!

Szakmai reszort

Kedves Hallgató Kolléga!

Csillagtúra

"Na, szépen énekelnek a fiúk?"

Inzultus nyereményjáték

Megkérjük a 2003/2004-es tanév elsőseit, hogy a kiküldött szóróanyagot az Impulzus cimére küldjék vissza.

Hogyan (ne) írjunk e-mailt?

"...azonnal írd meg a listára!"

Sporthírek

Nézőpont

Örökzöld rántotthús

Pénz, rendszer, ilyesmi

Az elmúlt években rendszeresen nagy vihart kavartak a Hallgatói Képviselet ösztöndíjelvei. A jelekből úgy tűnik, idén sincs ez másképp.

Jelen pillanatban egy ötödéves informatikus szakirányos hallgató 5,0-ás átlagra (amely naivan szemlélve azt jelenti, hogy az aktuális félévre előírt 30 kreditet jeles eredménnyel teljesítette) 16700 forintot kap, a villamosmérnök pedig 15000 forintot. (Ugyanez az összeg alapképzésen 19700 illetve 22800 forint.) A 2002/2003-as tanév tavaszi félévében még ugyanerre az átlagra 23200 forint járt mindenkinek, szakiránytól és szaktól függetlenül. A kiosztható pénzmennyiség nem sokat változott, 2002-ben havonta 26,9 millió jutott 2162 hallgatónak, míg 2004 őszén 26 millió forintot osztottak szét a havi ösztöndíjra. A kiosztható pénz a hallgatói normatíva kari keretre utalt részének minimum 75%-a, félévente 150 millió forint körül van. Vagyis a keretösszeg közel változatlan. Hova tűnt a különbözet? A kérdésre választ kaphatunk, ha megnézzük az alapképzéses hallgatók ösztöndíjának változását, de a változás nem ennyire egyszerű.

Elindultam a vásárba félpénzzel

Dr. Kollár István a 70-es évek közepén járt a Villanykarra. Elmondása szerint akkoriban a tanulmányi ösztöndíj összege 300-500Ft között mozgott, a Népköztársasági ösztöndíj pedig 1200Ft volt. Összehasonlításképpen 1977-ben a kezdő tanári fizetés 2400Ft volt, egy kg kenyér pedig 3Ft 60 fillérbe került. "Nem hiszem, hogy bárkit is az ösztöndíj motivált volna, de jó érzés volt az a kis anyagi segítség, amit jelentett. Ráadásul mi egy speciális, úgynevezett "B" tagozatra jártunk, amelyre a legjobb eredményű jelentkezőket válogatták össze, emelt szintű tanterv szerint haladtunk, neves oktatók tanításával, s négy év alatt végeztük el az egyetemet. Kihívást jelentettünk az oktatóknak, és közöttünk egyfajta »megtudom én is oldani« típusú versenyszellem alakult ki." Akkoriban volt ugyan KISZ, de a tanulmányi ösztöndíj intézése – sávos rendszer szerint – a Dékáni Hivatal hatásköre volt. A Népköztársasági Ösztöndíj igénylése is egyszerűbb volt, csak be kellett adni egy formanyomtatványt, és ha megfelelő volt az átlag, akkor rangsorolás nélkül elnyerte a hallgató.

Dr. Kollár István meglátása szerint jó a Hallgatói Képviselet munkája, nagyon sok olyan dolgot elintéznek, amit a más nem, vagy nehezebben tenne meg. A tavalyi változtatás talán egy kicsit gyors volt, de véleménye szerint érdemes kitartani a jelenlegi rendszer szerint. "A legjobb persze az lenne, ha figyelembe lehetne venni, hogy a hallgató önmagához képest mennyit teljesít az adott félévben."

"Jó kérdés, hogy vajon össze lehet-e hasonlítani a mostani viszonyokkal. Egészen más világ volt akkoriban. Kevesebbe került a megélhetés, és kevesebb volt a rendelkezésre álló eszköz. Az első PC-met 1990-ben vettem, és ezzel a tanszéken az első voltam az AT-tulajdonosok körében. Ma pedig már mindenki vállalja, hogy géppel készíti el a beadandó házi feladatokat."

Az 1990-es évek eleje a nagy váltások ideje volt. Egy 1987-tól 1992-ig karunkra járó egyetemista elmondása szerint ez alatt az öt év alatt sokat változtak az összegek (90-91-ben 35% körül volt az infláció). Szerinte évfolyamok és szakirányok szerint nem volt megkülönböztetés. Az ösztöndíj mértéke egy, a Dékáni Hivatal által félévente publikált táblázat szerint függött az előző félévi átlagtól, úgy 2000-8000 forint körül volt havonta. "4,2-4,6 átlag körül elég meredek volt a görbe, emlékszem, egyszer 2-est kaptam egy vizsgán, és kizárólag anyagi megfontolásokból elmentem másodszor is vizsgázni. Az az egy jegy több száz forintot jelentett havonta pluszban." Akkoriban még nem a bankszámlára jött a pénz, hanem azt a tankörvezető nevű hallgató vette fel a K épület pénztárában, és osztotta szét szünetben. A Népköztársasági/Köztársasági ösztöndíj ekkoriban havi 5000–10000 között mozgott. Lehetett szociális segélyt is igényelni, aminek a bizonyítását elég lazán vették, és az összege elérhette akár a 4000Ft-ot is.

"Valami megváltozott. Érzem."

Ösztöndíjosztási elvek és gyakorlat

A cikk ezen része mindössze arra hivatott, hogy bemutassa az előző két évben alkalmazott ösztöndíjosztási elveket és azok alkalmazási lehetőségét, következményeit. Egy ilyen rendszer változásánál szükségszerűen van olyan hallgatói csoport, mely úgy "érzi", hogy a változás következtében jobban járt, vagy éppen úgy gondolja, hogy az új rendszer a legtöbb hallgatónak rosszabb lesz, mint a korábbi. A Hallgatói Képviselet a legtöbb esetben előre tudta/tudja, hogy kik lesznek azok, akik ezeket szová fogják tenni (mely csoportok), de mégis vállaltuk, hogy változtatunk az eddig megszokott módszerén, mert azt láttuk, hogy a kar hallgatóinak összessége szempontjából esetleg egy jobb megoldás születhet.

A változás bevezetése előtt megpróbáltunk minden lehetőséget számba venni, az összes előforduló hibát kiküszöbölni. A következőkben tehát megpróbálom egyszerűen bemutatni a rendszerek tulajdonságait.

2003/2004-es tanév őszi félév

"Régi" rendszer

A karon megszokott volt, hogy az ösztöndíjosztás arról szól, hogy a HK a félév elején valamikor nyilvánosságra hoz egy táblázatot, melyben minden átlaghoz (tizedenként) tartozik egy meghatározott ösztöndíjösszeg. Az akkor is létező homogén hallgatói csoportok azóta sem változtak, szakonként (villany, infó) és alapképzés/szakirány felosztásban négy csoport volt (illetve ebben a félévben jutottak el az egészségügyimérnök-képzésre járó hallgatók, hogy először a képzés indulása óta ők is ösztöndíjat kapjanak).

A megadott táblázatban tehát csoportonként mindössze az ösztöndíj eléréséhez szükséges minimális átlag különbözött. Az 5,0 feletti eredmény elért hallgatók ösztöndíja 5,0-tól kezdve tizedenként 200 forinttal nőtt.

A változtatás iránti akarat akkor bukkant fel először a HK körében, amikor különböző statisztikák készültek a félévenként kiosztott kb. 150 millió forinttal kapcsolatban. Feltűnő volt ugyanis a csoportokban elért átlag tanulmányi teljesítmény, és az átlagok eloszlása a minimum és az elért maximum között. Feltűnően magasabb átlagok voltak ugyanis mindkét szakirányos csoportban. Ennek, és annak az elvnek, hogy adott átlagra ugyanaz az összeg jár a következménye tehát az, hogy a két szakirányos csoportba a hallgatói normatíva ösztöndíjra fordítható keretének jóval nagyobb hányada kerül, mint amennyit a csoportok létszámának aránya indokolna. Ennek a problémának lehetne egyszerűen az a megoldása, hogy a minimális átlagot emeljük addig, hogy arányos legyen a létszám és az összeg, azonban ez az eloszlások következményeként nagyon nagy valtozást okozott volna. Ennek az eltolódásnak a következménye volt az is, hogy az alapképzéseken a csoporton belül a hallgatók jóval kevesebb, mint 50%-a jutott ösztöndíjhoz. Ez azt jelenti, hogy a csoportján belül egy hallgató köny-
nyebben szerzett ösztöndíjat, ha már szakirányon volt. (Több hallgató a változás utáni levelézesek során azt a fura elvet emlegette, hogy ha valaki szakirányra kerül, akkor hadd lógassa a lábát, hiszen már annyi mindent teljesített, megérdemli, hogy kiemeljük őt a "tömegből", és igenis maradjon meg az a rendszer, hogy "könnyebb" legyen ösztöndíjhoz jutni.)

A változás szükségesse tehát az eloszlás nagyon nagy mertekű különbségéből, a változás iránya pedig abból az elvből indul ki, hogy mindenkinek ugyanakkora esélye lehessen ösztöndíjat szerezni.

2003/2004-es tanév tavaszi félév

A változások bevezetése sajnos nem volt elégge kihírdetve, pedig ekkor már egy fél éve folyt az előkészítése. A HK lelkes csapata ugy érezte, hogy sikerült minden lehetséges problémát a megfelelő mértékben kezelni.

Az "új" rendszer első féléve

Ahhoz, hogy minden csoport létszámarányosan részesüljön a keretből, arra van szükség, hogy minden csoportban a hallgatók 50% kapjon ösztöndíjat, és a minimum és maximum összegek megegyezzenek. A csoportokon belüli elosztás egy egyenes alapján történt, melynek a meredekségét az 50% alsó határa és a felső 5% alsó határa határoz meg. Így a kiemelkedően jó átlagot szerző hallgatók által nem lesz túl meredek az egyenes. A hirtelen változás miatt a szakirányos hallgatókra jóval kevesebb keret jutott, mint a korábbi rendszerben, ezért egy kompenzációt vezettünk be, ami azt eredményezte, hogy négy féléven keresztük még nem fog megegyezni a minimum és maximum összeg a szakirányos és az alapképzéses csoportban. Így emiatt még nem lett teljesen létszámarányos felosztás, de jóval közelebb kerültek egymáshoz a számok.

Az új rendszer miatt, mint az várható volt, a szakirányos hallgatók felháborodtak, de sajnos a változás nem vezethető be lépcsőzetesen az évente állandó keret miatt (nem lehet megcsinálni azt, hogy egy-két félévben több pénzt osztunk, a következőkben kevesebbet).

2004/2005-ös őszi félév

A gyakorlati megvalósítás minimális eltérést mutat az előző félévhez képest. Mindössze apró finomításokat vittünk be a rendszerbe, méghozzá azt, hogy nem sávokban határoztuk meg az összegeket, hanem minden átlaghoz pontosan az érte járó (100Ft-ra kerekített) ösztöndíj jár, illetve nem a felső 5% alsó határa határozta meg az egyenest, hanem a felső 1% határa. Ebben a félévben a kompenzáció az eltervezett mértékkel csökkent, így a létszámarányos felosztás még jobban közelítette az optimális mértéket.

A mostani és a következő féléves elvek

A 2004/2005-ös tanév tavaszi félévében az előző félév regisztrációs hete előtt elfogadott elvek alapján kell, hogy menjen az ösztöndíjosztás, így a mostani félév semmi változást nem hoz az előzőhöz képest. Azonban a három félévnyi tapasztalat alapján a következő félévre (2005/2006-os tanév őszi félév) már egy újabb, tovább finomított rendszerben fog működni. A csoporton belüli elosztás nem egy egyenes alapján fog megtörténni. Két külöm esetet kell figyelni. Ha a hallgatók legjobb 5%-ának alsó határa 5,0 alatt van, akkor ez az 5% fogja meghatározni a töréspontot. A töréspont alatt a megszokott egyenes lesz a meghatározó, felette pedig egy logaritmikus görbe alapján egyre nagyobb teljesítményre egyre kisebb növekmény fog járni. Ha a felső 5% alsó határa 5,0 felett van, akkor a töréspont 5,0-nál lesz.

Ez a gyakorlati megvalósítás az alapján az elv alapján alakult ki, hogy az ösztöndíjjal próbáljuk arra ösztönözni a hallgatókat, hogy teljesítsenek jól, azonban nem akarjuk, hogy a jó ösztöndíj eléréséhez az előírt tanulményi rendtől el kelljen térni. Tehát nem "teljesítménybér" lesz az ösztöndíj, hanem a mintatanterv alapján haladó hallgató jutalmazása lesz az egyenes mentén, a kiugróan jól teljesítő hallgatók között azonban már nem lesz akkora különbség.

Ügyfélszolgálat

A HK hozzáállása érzékelhetően megváltozott az ösztöndíjkérdéshez. Míg egyes információk szerint a nagy átalakításnál nem véletlen volt az, hogy a hallgatók megkésve értesültek az új elvekről, addig a 2004-es tavaszi reklamációk óta külön levelezőlistán foglalkoznak az ösztöndíjrendszerrel kapcsolatos problémákkal. Sőt, tavaly és idén is tartottak külön olyan nyilvános megbeszéléseket, amelyen az ösztöndíjrendszer problémáiról volt szó. De a hallgatók érdeklődése a téma iránt nem állandó. Ezt jól tükrözi a 2003-as Hallgatói Fórum, amelyen Kéri András, a HK akkori szociális referense ismertette az új elképzeléseket. Ez a következő Impulzusban is megjelent (Az ösztöndíosztás új elveiről címmel – Impulzus, XXXI/3., 2003. december). A Hallgatói Fórumon azonban mindösszesen 30 fő vett részt. A 2004-es Hallgatói Fórum részvételi aránya még ennél is családiasabb volt. E-mailekben viszont érkeznek a többnyire felháborodott hangvételű vélemények: évfolyamlistákra, a HK-listára, a szociális referensnek. Persze a legtöbb ember csak akkor foglalkozik a HK-val, ha a saját bőrén érzi a változást.

Legrosszabbul a 2000-ben kezdett évfolyam járt. Ugyanis őket a teljes szakirány időtartama alatt érintette a megváltozott ösztöndíjrenszer. Az utánuk jövő évfolyamok már az új elvek alapján kaptak ösztöndíjat az alapképzésen, s amikor azt látták, hogy nő az ösztöndíjuk, sokuknak egy szava sem volt.

Az mindenesetre elgondolkodtató, hogy miért ilyen magas a szakirányos hallgatók átlaga. Sokan a bankinformatikus képzést is végzik az alapoktatás mellett, s nekik ezek a tantárgyak is beleszámítanak a villanykaros átlagba. (Ráadásul ezekből a tárgyakból legalább négyest érdemes szerezni, ami majdnem egy egész átlagjegynyi növekedést is eredményezhet.) Mások más karok könnyű tárgyait veszik fel, így szerezve könnyen elérhető ötösöket. Egyelőre nem látni, hol a vége.

Bacsi, Bálint


Az ösztöndíjjal kapcsolatos kérdések, észrevételek Balatoni Emese, a Hallgatói Képviselet szociális referense hatáskörébe tartoznak, őt a fogadóórájában a HK-irodában, egyébként pedig a szocref@vik-hk.bme.hu címen lehet elérni.

Az ösztöndíjrendszerrel kapcsolatos fórumot az Impulzus üzemelteti, erre a levelezőlistára bárki feliratkozhat. A címe: osztondij@impulzus.com.

A cikkel kapcsolatos észrevételeket – a többi cikkünkhöz hasonlóan – szerkesztőségünk címére várjuk.