Megújuló energia Ma(gyarországon)

Megújuló energiaforrásaink olyan módon aknázzák ki az erőforrásokat, hogy a természet körültekintő tervezés esetén nem sérül jelentősen. Emberi léptékben állandóan újratermelődő forrásokról van szó, sosem fogynak el teljesen. További előnyük, hogy az országon belül állnak rendelkezésre, ezzel az importfüggőséget csökkentik. Végső soron ez a versenyképességet is növeli, feltéve, hogy a költségek a korábbiaknál nem magasabbak.

Prognózisok szerint 2050-re a világ villamosenergia-fogyasztása a mostaninak mintegy 450%-ára nő. Eme energiaigény kielégítésének lehetőségei: fosszilis, nukleáris és megújuló energiaforrások.

Az EU előírások szerint 2010-re EU-s szinten a mai 6%-ról 12%-ra kell növelni a megújuló energiaforrások részarányát a teljes felhasználáson belül. Magyarországon ez az arány jelenleg 3%, amiből 2,5%-ot a fatüzelés jelent. A villamos energiában ezt az arányt az EU-ban 13,9%-ról 22,1%-ra szeretnék növelni. Magyarországon becslések szerint 0,5%-ról 5%-ra lehet megnövelni az adott idő alatt. A szabályozás országonként más-más arányt ír elő, figyelembe véve az adott ország természeti jellemzőit.

Növényzettel nem, vagy csak csekély mértékben borított meredek hegyeken létesített vízerőművel akár egy egész ország villamosenergia-ellátása biztosítható. Norvégiában így a víz 95% felett, Svájcban 60%-ban részesedik a villamos energiából. Laposabb vidéken a vízerőmű építése legalábbis megkérdőjelezhető. Fel kell mérni, hogy az energetikai előny megéri-e a természet átalakítását. Magyarországon ez a lehetőség tehát kilőve.

A geotermikus energia nem túl elterjedt jelenleg. Éllovasaiként Izland-ot, Japán-t, Olaszország-ot említhetjük meg. Habár elvileg mindenki számára egyenlő mértékben rendelkezésre áll, a fúrások költsége nagyobb lesz kisebb termikus gradiens esetén, azaz, ha a kőzet hőmérséklete kevesebbet emelkedik 1km alatt, mint máshol. Figyelembe kell venni még, hogy a feljövő víz vagy gőz oldott sókban gazdag, ez bakteriológiai kérdéseket is felvet. Ami a víz kezelésének igényét vonja maga után, ha ki akarjuk ereszteni valahová. Erre lehet megoldás a cirkuláció, ami újabban már kötelező is, mivel a folyamatos kiszivattyúzás a hőforrás kiszáradását eredményezné. Erre nyújtott válasz a H(ot) D(ry) R(ock) technológia. Ez az előzőtől annyiban különbözik, hogy a vizet külső forrásból juttatja a kőzetbe.

Trükkös németek találták ki, hogy két lyuk helyett egyet fúrnak, és koncentrikusan elhelyezett csövekben juttatják le és fel a vizet.

Jelenlegi tapasztalatok alapján a geotermikus erőműveket 20 évente el kell költöztetni. Ez az erőművek élettartamából és a kőzetek kihűléséből ered.

A hőforrások alkalmazásának problémája, hogy osztozkodni kell a lakossági és mezőgazdasági, valamint a termálfürdős felhasználással.

A napenergia állítólag a "legtisztább" energiaforrás. Magyarország éves villamosenergia-igénye 35milliárdkWh. Figyelembe véve a földpályánál a fény által hordozott energiaáramsűrűséget (1,4kW/m2), hazánk területét, a légkör és a napelemek eredő hatásfokát (0,1), azt kapjuk, hogy ideális esetben minden napenergiát felhasználva a mai technikai feltételek mellett az éves energiaigény 750-szeresét hasznosíthatnánk. Ehhez az ország ennyied részét kellene lefedni napelemekkel. Nem is olyan lehetetlen ez a gondolat. Feltéve, hogy a 10millió ember átlag négy fős háztartásokban él 100m2-es lakásokban, azaz ekkora terület esik ki bármiféle mezőgazdasági termelés alól, a szükséges 124km2 helyett 250km2-t kapunk. Persze ezt a becslést rengeteg minden torzítja, de ha hozzávesszük az irodaépületeket, ipartelepeket, mezőgazdasági épületeket, sokat javítunk a becslésen. Azonban még így is ki kell küszöbölni az egyenetlenségeket. A nyári hőség alatti fénybőséget követi az őszi ínség, és a villamos energia ekkora mennyiségben még nem tárolható.

Egy 40m2-es tető lefedése napelemekkel a szükséges akkumulátorokkal kb. 3,5millióforint. Feltéve, hogy a napelemek egy év alatt összesen 3550kWh-t termelnek, azt 25,70Ft/kWh-val számolva 39éves megtérülést kapunk, holott a napelemek élettartama 30év. A napelemek elterjedését segíti ugyanakkor, hogy állami támogatás nyerhető el a fotovoltaikus és a fototermális eszközök beruházásához, valamint, hogy csúcs- vagy völgyidőszakról van szó a fogyasztásban, köteles a szolgáltató a napelemes "zöld" áramot átvenni esetenként 20Ft/kWh-ért. Ez jóval több az atomerőműben termelt energia 8Ft-os és a gáztüzelésű erőművekben termelt energia 10Ft-os kWh-nkénti előállítási költségénél. Nem teremt igazi versenyképességet a napenergia részére, ugyanakkor ezt a költséget a szolgáltató beépíti az árba. Végső soron mi fizetjük meg.

A napelemek CO2-kibocsátása nem teljesen tisztázott. Előállításuk során energiát kell felhasználni, amit gyakran nem naperőművekben állítanak elő. Az árban megfizetjük az előállítást. Az ártalmatlanítást is vajon? Némely ember fejében megfordult, hogy akkor miért nem állítunk geostacioner pályára naperőműveket. Hát, én nem szeretnék azon vadlibák helyében lenni, amelyek rajába a leküldött mikrohullám vagy lézer beletarol. Ha azonban megoldható a biztonság, akkor legyen. Itt azért megjegyzendő, hogy 1kg hasznos teher felküldése a világűrbe 20000dollár. Ennyi pénzből már jobban megérné, ha a meglévő erőművek hatékonyságát növelnénk.

A napenergia földi alkalmazásainak nagy fejlődésen kell átmenniük, hogy mindennapjaink részévé váljanak.

Örvendetes, hogy egyre jobban elterjednek a szélkerekek. Az áramátvételi támogatás itt is megvan. Magyarországon jelenleg hat kerék működik, együttes teljesítményük 3,5MW. Németországban most következik be egy szélerőműparki generációváltás. Lecserélik a kerekeket. Az acéltornyok teljes egészében újrahasználhatóak, ellenben a lapátok, amelyek üvegszálas kompozitok, már nem. Az ötlet: eladják őket Közép-Európában. Így megszabadulnak a hulladékkezelés költségétől, a közép-európai országok pedig beinduló szélerőmű iparukhoz kapnak relatíve olcsó gépparkot. De akárhonnan nézzük is a dolgot, a végeredmény az elavult technológia exportja a "hátsó udvar"-ba. Remélhetőleg mi is jól jövünk ki belőle. Megemlíteném, hogy az Őrségben épült volna nemrégiben egy lignit alapú erőmű. Ez lakossági nyomásra nem jött létre. Ugyanakkor megkezdődött a terület felmérése a szélenergia szempontjából.

A telepítéseknél figyelembe kell venni nemcsak a szélerősséget és a szél egyenletességét, hanem a természetvédelmi szempontokat (pl.: madárvonulási útvonalak), a lakosság közelségét. A zaj ellen megfelelő távolság tartásával lehet védekezni. Ugyanez a távolság elégségesnek bizonyult az árnyékok és az infrahang ellen. A villogásokat matt festékkel lehet kiküszöbölni. Igazán nagy probléma itt az esetleges lakossági ellenállás lehet a nem természetvédelmi jellegű területek tájképrombolása ellen, valamint a nem megfelelő kapacitású villamosenergia-hálózat.

Magyarország nagy mezőgazdasági termelésre alkalmas területekkel, kisebb mértékben erdőkkel rendelkezik. Mint ilyen, a biomassza lehet az egyik legfontosabb célterület, amit a legjobban fejleszteni lehet és érdemes. Habár az erdők aránya nem haladja meg az ország területének 18,5%-át, már tettünk egy lépést a biomasszára alapozott erőművek felé. A Kazincbarcikai Hőerőműben megkezdődött az átállás a faaprítékkal történő fűtésre. Ehhez Holland támogatást is kaptak.

A szarvasi Öntözési Kutató Intézetben is folynak biomasszával kapcsolatos kutatások. Az ún. energiafűről szerzett tapasztalatok szerint papír és brikett állítható elő belőle. A brikett fűtőértéke pedig a fenyőfáéval egyezik.

Ide sorolnám a biogázt is. Az állattartás rengeteg trágya keletkezésével jár. Az intenzív istállózós állattartás sok hígtrágyát állít elő, amelynek kezelése költséges. Ezen segít egy magyar szabadalom, amely révén a hígtrágyát szalmával keverve biogáz fejleszthető. A szilárdabb végtermék pedig trágyázásra alkalmazható. Hasonló módszer alkalmazható a szilárd trágyára is. Ekkor a tápértéknek egyharmada marad meg. A Tapolcai-medencében indítottak egy ilyen beruházást, azonban az megakadt hivatali okok miatt. A polgármesteri hivatal arra hivatkozott, hogy az iratok elvesztek.

Nem reménytelen tehát a tisztább és fenntarthatóbb jövőért folytatott küzdelem idehaza sem.

Csuvi