Impulzus

 
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hallgatói Képviseletének lapja
Random cikkajánló

Sokat éltél vidéken és nem fejlődött ki az agyad!

Elsős kirándulás Doborgazon

A második este is vidámnak ígérkezett, miután megjött az aznapi adag 110 liter bor, ekkor már mindenki sejtette, hogy sokaknak ez az este igencsak csúnya lesz, és milyen igazuk is volt!

Cím nélkül

Britney Spears az orvosi szakértők véleménye szerint még szűz

Fiatalság

Révkomáromi képzés

Tandíj a Műegyetemen – kinek, mennyi...?

Ha államilag finanszírozott vagy...

Sporthírek

Powered by Schönherz DSK

Lapzárta után

Minden út az Agrobankhoz vezet

A teafilter

Nézem, ahogy a bögrémbe töltött forró vízben lebeg a teafilter. Alsó sarkaiból egyszerre teasárga vonulatok indulnak el, lassan kezd átázni. Óvatosan kiemelem a zsinórnál fogva a vízből, és megvárom, amíg a cseppek némán lehullnak, majd visszaengedem. Most a bögre oldalához lapul, de az alja tétován emelkedni kezd: az alsó rész is a felszínre kerül. Nézem a belsejében mocorgó nagy légbuborékot, és a rengeteg aprót, melyek körülölelik azt. Próbálom megigazítani, de közben a mozgatás ütemében benne hullámzó buborékok kötik le figyelmemet. Lassacskán, többszöri próbálkozás után végre sikerül eredeti helyzetébe visszakényszerítenem. A vízen úszó teafiltert nézem újra, miközben orromat kellemes, ínycsiklandó illatok kezdik ostromolni, jelezvén, hogy a tea nemsokára elkészül. Ideje már – gondolom magamban. Közelebb hajlok a bögréhez, és az arcomat megcsapó forró gőzzel nem törődve belenézek abba. Már nem víz van benne, hanem tea. Jobb kezem mutató- és hüvelykujjával megfogom a zsinór végét, aztán óvatosan kiemelem a teafiltert, majd kicsit megrázom, hogy az utolsó csepp ital se vesszen kárba. Nézem, ahogy saját tengelye körül forogva himbálózik a zsinóron. Most másképp fest, mint teafőzés előtt: teljesen összeázott, helyenként elszíneződött, és a magába szívott víztől nehezebb is lett. Végül nem foglalkozom vele tovább, lerakom a tányér szélére, mivel végre hozzálátok szomjam csillapításához. A bögrét megfontolt mozdulattal a számhoz emelem, de nem kortyolok bele azonnal, hanem először finoman megfújom. A forró ital égeti a szám, de elégedettséggel tölt el a kellemes íz. Lassan, ellazulva addig kortyolgatom a még mindig elég meleg teát, ameddig ki nem ürül a bögre. Közben nem gondolok semmire, teljesen kikapcsolok. Mindezek után vidáman végigpillantok az asztalon, de szemem megakad egy nem odaillő dolgon. A tányérból felnyalábolom a kiáztatott teafiltert, és elindulok vele a szemetes felé.

KZ