A Diákhitel kamatáról feketén-fehéren
Őri András, a Diákhitel Rt. kommunikációs igazgatója a napokban más műegyetemi lapokhoz hasonlóan a mi szerkesztőségünket is megkereste, kérve, hogy a Diákhitellel kapcsolatos kételyek eloszlatása érdekében következő lapszámunkban közöljük alábbi tárgyilagos, elemző cikkét. Kérésének szívesen teszünk eleget.
Ez év elején sokan, sokféleképpen kommentálták a Diákhitel kamatának 11,95%-ra emelkedését. Pedig valójában semmi rendkívüli nem történt: a diákhitel – a rendszer 2001. októberi indulása óta – változó kamatozású hitelfajta. A kamat mértéke, amely most éppen felfelé mozdult el, félévente változik. Lesznek tehát olyan időszakok, amikor a kamat emelkedik, és lesznek olyanok is, amikor majd csökken. Mindez természetes folyamat, az állandóan változó pénz- és tőkepiaci mozgások függvénye, vagyis a kamat változása önmagában nem jelenti azt, hogy "rosszabbá", vagy "jobbá" válna maga a rendszer.
Mi van a háttérben?
Sokan úgy hiszik, a diákhitelt az állam finanszírozza költségvetési pénzek felhasználásával. Ez félreértés! Az állam szerepe abban áll, hogy mindenki hozzájuthasson a hitelhez, aki tanulni szeretne, de saját maga vagy családja anyagi helyzete ezt nem teszi lehetővé. Ezért hozták létre és működtetik a diákhitel rendszerét. A diákhitel ugyanakkor mégiscsak egy hitel (nem juttatás vagy adomány), amelynek terheit végső soron annak kell viselnie, aki azt igénybe vette. Nem lenne tehát méltányos, ha az összes adófizetőt – a költségvetésen keresztül – egyformán terhelné a diákhitelezés költsége. Az állam segítsége inkább abban nyilvánul meg, hogy készfizető kezességet vállal a Diákhitel Központ által a hitelek finanszírozása érdekében a pénz- és tőkepiacokról bevont források visszafizetésére, így elérhetővé válnak a mindenkori legolcsóbb pénzek, és a diákhitel kamata alacsonyabb lehet, mint más, szabadon felhasználható, államilag nem támogatott hitelek kamatai.
Aki 2003-ban figyelemmel kísérte a pénzpiaci változásokat, igazolhatja, hogy a mértékadónak tekintett jegybanki alapkamat az elmúlt év második félévében drasztikusan, összesen 6%-kal emelkedett. A diákhitelek finanszírozása érdekében igénybe vehető pénzforrások költsége hasonló mértékben emelkedett, így a Diákhitel Központ egyre drágább és drágább pénzre tudott csak szert tenni, aminek a következménye a most kihirdetett kamat, mely 2004. augusztus 31-ig lesz érvényben. A változó kamat azonban nem csak egyirányú mozgást jelent. A Diákhitel Központ nem nyereségérdekelt szervezet, és amint olcsóbb pénzhez lehet jutni a piacon, a diákhitel kamata is csökkeni fog.
Mi várható?
A diákhitel kötelező törlesztőrészletét az aktuális kamat nem befolyásolja, hiszen az mindig a két évvel korábbi jövedelem, vagy az aktuális minimálbér 6%-a, tehát törleszteni pontosan ugyanannyit kell, függetlenül a kamat mértékétől. A diákhitel törlesztése tehát jövedelemarányos, így a kamat változása kizárólag csak a törlesztési időszak hosszát befolyásolhatja.
2004 tavaszán, Magyarországon a mértékadó jegybanki alapkamat jóval magasabb az Európai Unióban megszokottnál, de még a többi most csatlakozó államhoz viszonyítva is ez a helyzet. Nagy valószínűséggel tehát, előbb vagy utóbb – ebbe az is belefér, hogy még az idén, de az is, hogy csak egy-másfél év múlva – nálunk is csökkenéssel lehet és kell számolni. Abban a pillanatban, ahogy csökken az alapkamat, olcsóbb lesz a piacon a pénz, a következő szemeszterben már kisebb lesz a Diákhitel kamata is. A Diákhitel kamatának további csökkenése valószínűsíthető hazánk euro-zónához történő felzárkózásával.
Nos, ezek azok a reális következtetések, ami alapján kimondható, hogy a mostani 11,95%-os diákhitel kamat 10 éves törlesztési periódusonként legrosszabb esetben is csupán 3–4 hónappal növeli meg a Diákhitel törlesztési idejét.
De közelítsük meg a kérdést a másik oldaláról is! Ha valaki túlzottan pesszimista, nem bízik a fentebb leírtak bekövetkezésében, és meg szeretné becsülni, hogy számára mennyi többletterhet jelent a kamat mostani emelkedése (ha az netán tartósnak bizonyulna), az egyszerű számítással eredményre juthat. Az előző félévben 9,92% volt a kamat, most 11,95%, a különbség 2,03%. Ennek alapján könnyen kiszámítható, hogy minden 100 000 Ft fennálló hiteltartozásra évente csupán 2030 Ft többlet rakódik rá. Akit tehát csak az nyugtat meg, ha bebiztosítja magát minden eshetőségre, és azt szeretné, hogy hitelegyenlege most is csupán a korábbi kamattal nőjön, annak továbbra is rendelkezésére áll az előtörlesztés lehetősége: a többlet egyszeri befizetésével azonnal kivédheti a kamatemelkedés évi hatását.
A Diákhitel Központ 2002. február 1-től működtet Diákhitel-kalkulátort a jól ismert http://www.diakhitel.hu honlapon. A számítás modellje, valamint a magyarázatok ott mindenki számára rendelkezésére állnak.
Azt hiszem, a fentiek is aláhúzzák, hogy a hazai hallgatói hitelrendszer – vagy népszerű nevén a Diákhitel – úgy van megalkotva, hogy a hasonló célra igénybe vehető hitelek közül mindenkor a legolcsóbb forrást biztosítsa a felsőoktatásban résztvevők számára.
Őri András
kommunikációs igazgató
Diákhitel Rt.