Szép kilátások

Közeledik a vizsgaidőszak: pótzh, IV, vizsga reggel, vizsga este. Az a legszebb, amikor ugyanazon a napon van két vizsgád esetleg mindez napokon keresztül tetézve... nem egyszerű ez, remélem csak én vagyok ilyen szerencsés, akinek már volt része ilyesmiben. Nem kívánom senkinek. Fáradtság, vitaminhiány, hangulatváltozások, depressziós tünetek, idegi kimerültség. Persze nem lenne mindez, ha a kedves elmés elsős diák, okulva az eddigi ZH-k tapasztalataiból, még a szorgalmi időszakban nekiállna olvasgatni X mennyiségű könyvet (átlagban vizsgák számának a 2,5-szeresét.) és mindemellett harmonikus, kiegyensúlyozott szerelmi kapcsolatban élne. Ha valakinek folyton csak a suli jár az eszében, illetve az, amit tanul, könnyen elveszítheti a fonalat, még mielőtt másnap újra megtalálná, a tanultak gyakorlati hasznából és az életből pedig vajmi keveset fog fel. A szellemi tevékenység mellé kell az is, hogy az ember fizikailag is kifáradjon, az pedig különösen jót tesz a szívünknek, ha olyasvalakivel szeretkezünk, akit szeretünk. Ez minden másnál többet ér.

Sajnos, közeledik a vizsgaidőszak. Tapasztalom magamon reggel, amikor nem esik jól kibújni az ágyból. Érzem napközben, amikor felbuzdulva (vagy nagyon félve?!?) könyvvel és kávéval a kezemben minden erőfeszítésemmel tanulok.

Ismert az a diák, aki a vizsga előtti napra hagyja a készülést, már a ZH-nál is ugyanígy volt, sikerült, lehet, hogy jó módszer, hátha beválik. De még ugyanazon a napon ráébred arra, hogy ez a készülés bizony nem elég, hiszen a tanulnivaló a többszörösére nőtt azóta. Ahelyett, hogy ezerrel belevetné magát a tanulásba, a következő lehetőségek fordulnak meg a fejében:

1) még van 24 órám, lejelentkezek a Neptunon és későbbre iratkozom fel: