Impulzus

 
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hallgatói Képviseletének lapja
Random cikkajánló

Kereskényi Balázs

Kalandra fel!

A HA5KFU kollégiumi rádióklub

Schönherz kolesz

Ötödéves...

Villanykari nóták

Folk rock a ködös Albionból

Csak gondolatok

Nylonzacskó-pukkasztás az Interneten

Aki kicsit is ért a Flash-hez, tudja, hogy egy ilyen játékot összerakni maximum félnapi munka, egy kis animáció meg néhány hang, hogy azért kicsit változatos legyen, plusz minimális programozás ActionScript-ben.

Hálózati hírek

Műegyetemi Antirasszista Charta

Alagút

Zuhant a sötétben. Úgy tűnt, időtlen idők óta tart az útja. Egyenesen a Pokol felé. Pedig másodpercekkel (vagy évszázadokkal) ezelőtt boldogan élt a családjával. Aztán jött a hír: elkezdődött. Egy rés nyílt a világunkban, egy lyuk támadt a világ szövetén – egy szörnyűséges nyílás, amely mindent magába szív. Isten megelégelte bűneinket, és beköszöntött a végítélet – a pusztulás korszaka. A különböző vezetők egymásra mutogattak – tanácsadóik biztosra vették, hogy valamelyik szupertitkos katonai kísérlet gyászos eredményét látják. A kezdeti kétségbeesés után megpróbáltak védekezni, de a tudomány ezúttal csődöt mondott. A lyuk napról-napra nőtt, folyamatosan szívta magába a világot – mélysége felbecsülhetetlen volt. Semmi sem jött ki belőle – minden fizikai szabályt megdöntve csak elnyelt dolgokat. Hatalmas káosz tört ki, de nem volt menekvés. Megpróbáltak mindent: a különböző vallási csoportok kérlelték isteneiket, szekták tömeges öngyilkosságokat követtek el – mindhiába. Aztán szép lassan beletörődtek a megváltoztathatatlanba...

Ott állt a szakadék szélén. Lent sötétlett fenyegetően a Lyuk. Vett egy nagy levegőt és ugrott. Zuhanni kezdett egy hosszú-hosszú alagútban... De még mindig élt. Aztán feltűnt egy kétségbeejtő dolog: érezte, hogy az alagút szűkülni kezd. A falak közeledtek felé, jobban mondva ő esett egyre szűkebb helyen. Kicsivel később megpillantotta a világosságot. Fényt az alagút végén. Egyre közelebb és közelebb ért hozzá – az körülölelte őt és beszippantotta. Érezte, hogy a zuhanása lelassul – repült a fényességben és szinte sajnálta, amikor meglátta a talajt. A nagy sebesség ellenére szép lassan érkezett meg és mindenféle sérülés nélkül landolt. A legnagyobb meglepetésére rég elveszett ismerősei közt találta magát – itt volt mindenki, aki eltűnt.

Taps és nevetés fogadta az első próbálkozót. A földön ott hevert a most kapott Activity játék csomagolása – az asztalon pedig a tábla, a bábuk, a kártyák... Egyikük felemelte az éppen lejárt homokórát, megfordította – s a homok újra peregni kezdett.

Bacsi