Impulzus

 
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hallgatói Képviseletének lapja
Random cikkajánló

40 éves öregtalálkozó volt...

mindkét helyen bőséges programválaszték segítette az emlékezést

Rossz (?!)

Schönherz Hegymászó Kör

Kari BME ösztöndíjat kapott hallgatók

Tandíjfizetési Szabályok az 1999/2000. tanév 2. félévére a Villamosmérnöki és Informatikai Karon

Túlélési útmutató

KSZK

A körvezető letörli az egész falat elfoglaló tábláról a bűvös szavakat, amiket a néhány napja előadást tartó önkéntes hagyott rajta. A szakmai viták véget ugyan nem érnek, de most egy órán át szünetelnek.

Privát szféra

MAVE

Az egyesület segíti a hallgatók kapcsolatfelvételét cégekkel, valamint más országok oktatási rendszereivel is.

Kutyaszarató

"És üdvözlöm a kisfiát! Meg a kutyáját is..."

Alagút

Zuhant a sötétben. Úgy tűnt, időtlen idők óta tart az útja. Egyenesen a Pokol felé. Pedig másodpercekkel (vagy évszázadokkal) ezelőtt boldogan élt a családjával. Aztán jött a hír: elkezdődött. Egy rés nyílt a világunkban, egy lyuk támadt a világ szövetén – egy szörnyűséges nyílás, amely mindent magába szív. Isten megelégelte bűneinket, és beköszöntött a végítélet – a pusztulás korszaka. A különböző vezetők egymásra mutogattak – tanácsadóik biztosra vették, hogy valamelyik szupertitkos katonai kísérlet gyászos eredményét látják. A kezdeti kétségbeesés után megpróbáltak védekezni, de a tudomány ezúttal csődöt mondott. A lyuk napról-napra nőtt, folyamatosan szívta magába a világot – mélysége felbecsülhetetlen volt. Semmi sem jött ki belőle – minden fizikai szabályt megdöntve csak elnyelt dolgokat. Hatalmas káosz tört ki, de nem volt menekvés. Megpróbáltak mindent: a különböző vallási csoportok kérlelték isteneiket, szekták tömeges öngyilkosságokat követtek el – mindhiába. Aztán szép lassan beletörődtek a megváltoztathatatlanba...

Ott állt a szakadék szélén. Lent sötétlett fenyegetően a Lyuk. Vett egy nagy levegőt és ugrott. Zuhanni kezdett egy hosszú-hosszú alagútban... De még mindig élt. Aztán feltűnt egy kétségbeejtő dolog: érezte, hogy az alagút szűkülni kezd. A falak közeledtek felé, jobban mondva ő esett egyre szűkebb helyen. Kicsivel később megpillantotta a világosságot. Fényt az alagút végén. Egyre közelebb és közelebb ért hozzá – az körülölelte őt és beszippantotta. Érezte, hogy a zuhanása lelassul – repült a fényességben és szinte sajnálta, amikor meglátta a talajt. A nagy sebesség ellenére szép lassan érkezett meg és mindenféle sérülés nélkül landolt. A legnagyobb meglepetésére rég elveszett ismerősei közt találta magát – itt volt mindenki, aki eltűnt.

Taps és nevetés fogadta az első próbálkozót. A földön ott hevert a most kapott Activity játék csomagolása – az asztalon pedig a tábla, a bábuk, a kártyák... Egyikük felemelte az éppen lejárt homokórát, megfordította – s a homok újra peregni kezdett.

Bacsi