Impulzus

 
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hallgatói Képviseletének lapja
Random cikkajánló

A legrosszabb fajta

Cím nélkül

Anno universitas

TVSZ-feeling

Egymásnak ellentmondó szabályok esetén melyik az érvényes?

A teafilter

Bölcs házak

Vers

virtual love story 2001

"...és aznap este köptem az informatikai forradalomra..."

A német nyelvű képzés

Németes tanárok, tárgyak.

Tahó papa?

Budavári Schönherz Stúdió

A BSS ma az ország talán legjobban felszerelt, hallgatók által működtetett egyetemi stúdiója.

Megütött a HiFi-guta

Kezembe nyomtak nemrég egy újságot, melyben számtalan hangfal, CD lejátszó, erősítő és egyéb ketyere tulajdonságait hasonlították össze a "profi HiFisek". Az ilyen mindig érdekli az embert, hogy meglássa a végtelen jel-zaj viszonyt meg a nulla torzítást, így hát nagy izgalommal vetettem magam a lapok közé.

Aztán megütött a guta. Nézzünk pár példát, hogyan értékelik például az erősítőket:

"Élénken és színesen szóló erősítő, de túlságosan erős kiállású és rezes."

"...technikájában innovatív, de homályos és zavaros hangú."

"...kiegyensúlyozott, részletező, de elnagyolt hang."

"Meleg, határozott, közvetlen előadás, de zeneileg unalmas."

"Jó, de enyhén félénk hang, amelyből hiányzik az az autoritás, ami kiemelné a tömegből."

Aztán két kábel(!):

"... meleg tónusú, jól lekerekített balansz; nem eléggé levegős, de tiszta hang."

"Leginkább egyszerű zenéknél érzi jól magát; a komplexebb darabok részleteit összemaszatolja."

ÁÁÁÁ! Hát ez hülyeség! ZOH! A vak is látja, hogy itt miről van szó: vájtfülű kollégáink pszichésen olyasmit hallanak, ami nincs. Megszemélyesítik a technikát, és azt hallják, amit hallani akarnak. Gondolom ha fémből van a doboz, meg fekete a hangfal, akkor "reszelős" a hang. Ha álmos a hallgató, akkor "maszatol". Persze azt nem lehet mondani, hogy "hááát, tök nem hallok különbséget" (mint ahogyan nem is lehet száz decibel felett...), hiszen egy vérbeli HiFi-s füle sokkal jobb, mint bármelyik erősítő. Még szerencse, hogy van, ahol igazi mérnökök ülnek: a Dolby például rózsaszín zajjal és DSP-vel önkalibrál, aztán utána leszarja, ki mit hall: a torzítás ugyanis mérhető, számítható, akárcsak a jel-zaj viszony (amiről érdekes módon az értékelésben szó sem esett).

Látom magam előtt, ahogy a nagy diszkósok és hifisek megveszik ezt az újságot, elolvassák az értékelést, aztán majd ők is ugyanígy hallják. Esteleg kritizálják: "e, ez az xxx hülye, nem is maszatos a hangja ennek a 10000000 forintos cuccnak – igaz, kicsit szétnyílik a halkabb részleteknél". Utána megveszik a menő kábelt 7000Ft/méter(!!) áron, meg az egymilliós hangtechnikát. És ami a legrosszabb: soha, SOHA nem fogod tudni bebizonyítani ezeknek, hogy nincs igazuk. Olyan kísérlet ez, mintha megpróbálnál egy vallásos embert meggyőzni arról, hogy nincs Isten. Ha valami a rögeszméjükké válik, attól úgy sem tágítanak – ez után a cikk után pedig valószínűleg jól le fognak köcsögözni, hogy hülye vagyok, nem értek semmihez és botfülem van. De nem baj: hiszen boldogak a lelki szegények...

Inyl