Kereső

Gyorsabban ír a táblára, mint ahogy a legtöbb ember beszél. Az órát az utolsó pillanatig kihasználja ("Van még egy perc, levezetek még két példát..."), de az időt soha nem lépi túl, ezért allergiás az előadás vége előtt öt perccel csipogó órákra ("Mondtam már, hogy dobják ki azokat az órákat a szemétbe!"). Iszonyatos mennyiségű anyagot ad le igen rövid időn belül, azt viszont olyan sok példával illusztrálva, hogy csak a jegyzetből meg lehet érteni szinte mindent. Szeret írásvetítős órákat tartani, ez mindenkinek kényelmesebb, mert csak figyelni kell, a kivetített anyagot ugyanis kiadja fénymásolva és felteszi a netre.

Ő lesz az elsős infósok évfolyamfelelős oktatója [mázlisták!], és ezt nagyon komolyan is veszi. Nemcsak azzal törődik, hogy jó órarendetek és ZH-beosztásotok legyen, hanem még a vizsgaidőpontok elrendezését is elintézi helyettetek. Ráadásul egyike azon kevés oktatóknak az Egyetemen, aki a lelketekkel is törődik. Becsüljétek meg nagyon!

Fritz Józsefné (Analízis – Info)

Ha rendszeresen bejársz az óráira és figyelsz, a dolgok jelentős részét meg fogod érteni ott helyben. Általában írásvetítős órákat tart, viszont ha egyszer elkezd írni a táblára, igencsak figyelni kell, hogy le ne maradj. Jellemző rá, hogy óriási lépésekkel halad az anyagban, ezért néha nagyon fárasztó tud lenni egy-egy óra, főleg korán reggel. Majd látni fogod, hogy a társaság egy része hajlamos elszundikálni előadás közben, vagy már eleve be sem jön, ami persze később megbosszulja magát. Vizsgán, ZH-n, ha csak néhány pont hiányzik a jobb jegyhez (ketteshez), legtöbbször szó nélkül megadja.

Horváth Miklós (Emelt szintű analízis – Info)

Kicsit sok az elmélet, amit kér, viszont vigyáz arra, hogy kifejezetten olyan témákkal foglalkozzon, amelyeket a gyakorlatban is alkalmazni lehet. Hátránya, hogy kissé unalmasak az órák, viszont nagyon jól jegyzetelhetőek. Szívesen magyaráz, számonkéréseknél rendes.

Recski András (Bevezetés a számításelméletbe – Info)

Nagyon élvezetes, érthető előadásokat tart. Érdemes bejárni hozzá, tökéletesen érti a témát és többé-kevésbé szemléletes példákat is mond. Ellenben szóbeli vizsgán csak akkor menj hozzá, ha vágod az anyagot, mert tökéletesen vissza is kéri.

Sali Attila (Bevezetés a számításelméletbe – Info)

Nagy koponya, ahogy a legtöbb számításelmélet-oktató. Számítástechnikailag talán az egyik legfelkészültebb, Powerpointban hozza az előadás anyagát lemezen, a gráfok meg mátrixok szépen becsúsznak a projektor által vetített képre, és nagyon élvezi, hogy ebben dolgozhat (egész szép, csak az a baj vele, hogy sötét van, és el lehet aludni jól). Másrészt minden anyaga fent van a weben, így akár előre ki is lehet nyomtatni az előadás anyagát. Mindig pontos (percre), szokott beszélgetni a diákokkal is, egy szimpatikus ember. Hangulatosak az órái, akinek bejön az első pár óra, az járjon be, amúgy a jegyzeteiből meg a könyvből teljesen fel lehet készülni.

Füstöss László (Fizika – Info, villany)

Egyike a régi nagy motorosoknak, együtt dolgozott Bay Zoltánnal is, talán az utolsó igazi fizikus az egyetemen. Sajátos stílusban tartja az óráit, így van, aki az első után elfelejt bejárni. Ez általában azzal jár, hogy a tananyagot nehezebben tanulja meg, s lemarad a tárgyhoz kapcsolódó érdekességekről is. Persze azt is lehet mondani, hogy "ezek engem úgysem érdekelnek", de nem mindig érdemes kihagyni... Az általa írt tankönyv nehezen használható, a Budó-féle Kísérleti fizika című könyvből érdemes készülni. Előadásain feltételezi, hogy analízisből mindenhez értenek a hallgatók, ezért különösen jó érzés, amikor analízisből megtanuljátok, amit fél évvel korábban fizikából már használtatok. Különösen ajánlott amatőr csillagászoknak, mániája a kozmológia.

Pacher Pál (Fizika – Info)

Aki bejár az előadásokra, az vizsgán nagyon jól járhat. Az előadásaira jellemző, hogy fizikáról van szó (gyakran már az is nagy eredmény, ha egy tárgy arról szól, amire a neve utal). Elég unalmas, elmondja, hogyan lehet egyszerű dolgokat nagyon bonyolultan megcsinálni. A ZH során nem figyel erőteljesen. A vizsgán, ha ismer, rendes, de egyébként is korrekt javításra számíthatsz. Feladatlapjai nagyban hasonlítanak a Füstöss-félékre, csak az elméleti résznél voltak különbségek: a Füstöss-féle tippelős, rövid kérdések helyett itt egymondatos válaszok kellenek.

Bokor Nándor (Physics – Info)

A Fizika Tanszék környékén ő az egyik legrendesebb, jó nála vizsgázni, ő tartja angolul a fizikát. A többi fizikát tanító előadóval szemben ő teljesen érthető előadásokat tart, érdemes bejárni hozzá (és nem csak a katalógus miatt), a nehezebb részeket magyarul is elmagyarázza. [Mellesleg valaha Impulzusos volt...] Ne próbáljatok nála jól ismert szóvicceket elsütni – azokat ő találta ki.

Selényi Endre (Digitális technika – Info)

Órái általában nem csak a tananyagról szólnak, sokszor színesíti azt néhány szemléletes példával is. (Sokan nem fogjuk elfelejteni az AND/OR/XOR műveletek és a házasság kapcsolatát. J) Néha a tananyaghoz egyáltalán nem kapcsolódó órát is tart, stílusához hűen ezek is érdekes, szemléletbővítő jellegűek. Az első féléves tananyag mennyisége bőven megengedi ezeket a kitérőket, egyszerűen tanulható, kis logikai érzék kell csak hozzá. Javításkor, ha reklamálni akarsz nála, csak akkor tedd, ha a tudásodban biztos vagy. Néhány keresztkérdéssel rögtön felméri, hogy milyen jegyet érdemelsz, de ha jobbat, akkor minden további nélkül megadja. Az egy előadáson megtett kilométerek számát tekintve verhetetlen.

Fehér Béla (Digitális technika – Info)

Nagyon korrekt és jól jegyzetelhető órákat tart, szívesen elmondja a nehezebb részeket többször is, és válaszol a kérdésekre. A leadott anyag mennyiségét tekintve sok, talán túl sok is ahhoz képest, amit a vizsgán számonkérnek belőle.

Pongor György (Programozás alapjai – Info)

Nagyon jó előadásokat tart, nála biztosan megtanulsz programozni. Ha mellette még laborra is bejársz, garantált, hogy a második féléves programozás nem okoz majd gondot. Ő írta a tankönyvet, és 100 Ft-ot fizet, ha valaki egy olyan hibát talál benne, amit eddig senki nem fedezett fel (aktuális hibajegyzék a neten). Ezenkívül ő állítja össze a ZH-t és a vizsgát, ami nem sok jót jelent. Ajánlatos átmenni az első ZH-n, mert "a pótZH nem lehet könnyebb, mint a rendes ZH, de két egyforma nehézségű példasor nincsen...", és ugyanez igaz a vizsgákra is. Villanyosoknál elnézőbb. Vigyázat, kérdéseket csak óvatosan tegyetek fel neki!

Poppe András (Programozás alapjai – Info)

Az előadásai abból állnak, hogy felírja a táblára a nyelv (szabvány Pascal) főbb elemeit, és elmond néhány tipikus algoritmust, amit a könyv példáin keresztül illusztrál – mindezt általában nem túl érdekfeszítően. Az óráin való részvételi arány exponenciálisan csökken a félév végének közeledtével. Persze ez nem mindig jó, főleg amikor jönnek a jó kis meglepetésszerű röpZH-k!

Daruka Magdolna (Közgazdaságtan – Info)

Nem régóta oktat közgázt a Villanykaron, talán éppen ezért is hajlamos túl komolyan venni, vagyis jó sok mindent leadni, és azt mind számon is kérni. Érdemes nála elővizsgán átmenni, utána már csak nehezebb lesz.

Ginsztler János, Dévényi László (Anyagtudomány – Villany)

Ők ketten együtt tartják a tárgyat. Ginsztler igyekszik a tárgyat érdekessé tenni, de csak az órákat teszi azzá néhány – évek óta állandó – történettel. Miután Ginsztler elmondja a magáét, Dévényi tartja az órákat, ezekre a dögunalom jellemző. Mindezek mellett jólelkű tanárok. Még év közben egyéni vizsgára is adnak alkalmat a kereszteseknek. Az anyagtudományt náluk érdemes hallgatni: a könyvet kell megtanulni, és máris megvan az egyetemen az első jeles.

Serény György (Matematika – Villany)

Dr. Serény György villamosmérnök, matematikus és filozófus, szóval egy őrült. Nálunk azzal kezdte, hogy bebiciklizett a K.I.40 előadóterembe, mi meg csak néztünk. Következő órán már az útjába pakoltunk pár széket. Nagyon energikusan tart előadást, nem kell megijedni, ha első pár héten csak a kötőszavakat fogod fel, kell egy félév, amíg megszokod a stílusát. Amúgy remek előadásokat tart, a szórakozás garantált, csak lógni nem érdemes nála, egy kihagyása után a következőn fogalmad sincs, hogy miről beszél. Általában sikerül megfognia a lényeget, nem szokott sz*rozni a bizonyításokkal, a kimondott tételeket kell tudni nála használni. A ZH-i első ránézésre kellemetlen kérdésekből állnak, de ezek szerencsére típuspéldák, amiket előadásokon megbeszélnek (már akik bent vannak). Lusta, sokszor ugyanazt a feladatot adja fel, amit egyszer előadáson már megcsinált, és lusta a feladatmegoldásokban is. Ha valamit már több mint fél oldalon át számolsz és 10-nél nagyobb számok is előfordulnak, akkor valószínűleg elcseszted – pillants át a szomszédodra, hátha ő emlékszik rá, hogyan csinálta annak idején Serény.

Az anyag nagyobb részét előadáson, kisebb részét gyakorlaton adják le. Jegyzet nincs, legalábbis az én időmben nem volt, lehet, hogy azóta már írt Serény egyet. (Persze a kiírásban szerepel valami, de úgy emlékszem, nem igazán jó.) Két évközi ZH van, leosztályozzák, igaz, hogy lényeg a kettes, de vizsgán a ZH-jegy is beleszámít a pofafaktorba. Általában a gyakvezérednél szóbelizel, tehát érdemes évközben is villogni gyakorlaton, hidd el, az a könnyebb.

Nguyen Xuan Ky (Matematika – Villany)

Látszik rajta, hogy érti a matematikát, de nem igazán tudja előadni a dolgot, az előadások gyakran nehezen érthetőek. Eléggé szigorúan osztályozza a ZH-kat, de szóbelizni érdemes nála, mert csak javítani lehet.

Giber János (Fizika – Villany)

Ő egy igazi régimódi professzor. És persze mint minden ilyen ember, imádja a tárgyát. Szerinte akit nem fog meg a Maxwell-egyenletek szépsége, az ne is menjen villamosmérnöknek – ezt sajnos komolyan is gondolja.

Az órákon a könyvét vetíti ki írásvetítőre, és azon mutogat lézerpointerrel. Mindent elmagyaráz, és tényleg arra törekszik, hogy a hallgatóság megértse, miről is beszél. Keveset ír a táblára, csak a szerinte leglényegesebbnek tűnő dolgokat vezeti le, sajnos nem mindig ez a legnehezebb témakör. Ha túl gyorsan cserélgetné a lapokat, nyugodtan rá lehet szólni, ilyenkor megvárja, amíg mindenki leírja, vagy rosszabb esetben azt mondja, hogy ez benne van a könyvben.

A tanításról egészen poroszos elképzelései vannak. Kifejezetten utálja, ha valaki késik az órájáról, vagy netalántán az ő óráján mással mer foglalkozni. Ilyenkor meglehetősen agresszívan és arrogánsan lép fel. (Mi a francot csinálsz ott a padban? Vered a f...odat? – és ekkor még finom volt.) Az ilyen kitörései miatt eléggé stresszesek az órái. De nem kell tőle megijedni. Alapjában véve nem rosszindulatú.

Nálunk szinte minden órán kisZH-t íratott. Kezdetben a derült égből csapott le 5-6-7-8 kérdés. Aztán egyszercsak elkezdte feltenni a következő óra kérdéseit az írásvetítőre. Lényegében az egész leadott anyagot visszakérdezi. Egész jól össze lehetett nála dolgozni, de arra nincs elég idő, hogy mindent a szomszédodról írj le. ZH után újra elmagyarázza a nehezebb kérdéseket. Ezek az ellenőrző kérdések egyrészt mint nem hivatalos katalógus működnek, másrészt ki is javítja őket, és bekerül a kartonodba, ami ott van szóbelin a vizsgáztató előtt. Amennyiben ez a prof, akkor jó alaposan meg is nézi...

Ha rendesen átnézed az ellenőrző kérdéseket és a gyakorlaton kiadott házi feladatokat, nem jelent különösebb gondot se a ZH, se a vizsga. A vizsga három részből áll: a teszt kérdéseit (ha volt rálátásod a témára) el lehetett találni, a kis kérdéseket is meg lehet csinálni, ha kidolgoztad a tételsort, a feladatok pedig eléggé házi feladat szagúak, de azért nem árt vigyázni velük. Ha megvan az írásbeli, mehetsz szóbelizni. Itt be kell mutatni az előre kidolgozott tételeket, ha ezt normálisan megcsináltad, nem lesz gond vizsgán. Minél több dolgot lógsz el, annál durvább szívatások várnak, főleg szóbelin.

Ez egy ilyen tárgy. Tisztességesen végig kell csinálni, bejárni órákra, gyakorlatokra, és folyamatos készülést igényel(ne). A tételsor kidolgozását sem előnyös vizsga előtti napokra halogatni. (Ezt tapasztalatból mondom.) Ha nincs kedved erre a sok macerára, inkább jelentkezz át másik tanárhoz.

Gyimesi Ferenc (Fizika – Villany)

Amerika-mániás, ott tanított néhány évig. A tárgyat végül is tudja, de az előadásai nem feltétlenül érdekesek. Az Amerika-mánia főleg a számonkérés tesztes jellegében tűnik elő – ami nem rossz dolog, jó lehetőség az összjátékra. (Ez az elmélet. Gyakorlatban nem működött, mivel elég durva kérdések is voltak. Hármasra könnyű, négyesért keményen kell dolgozni évközben, ötösért pedig bejárni, készülni, készülni, készülni...) Egész emberszerű, bár az orra kicsit Cyranora emlékeztet.

Arató Péter (Digitális technika – Villany, ő a dékán)

Dr. Arató Péter és a Folyszab tanszék (ma már Irányítástechnika és Informatika Tanszék). Hmm, ez azért már fogalom, bár az idők során kisült, ők jelentik a kisebb rosszat. Az előadóról: bonyolult, ezzel tökéletesen jellemeztem, úgy érzem. Jómagam, szakközepes lévén, többévnyi digit tanulás után csak röhögtem az egészen, de aki itt hallotta ezeket először, és így, annak rendesen betett. Nyugi, nem annyira durva, mint elsőre látszik, a gyakorlaton úgyis tisztázzák valamennyire, ha szerencséd van. Ja, és fiatal sorstársaim, akiket szakközépből vetett ide a pech, el ne bízzátok magatokat, hogy ezt már tudjátok, a vizsgán nagyon meg lehet szívni...

Na sorjában. Az előadás bonyolult, tömény elméletgyártás. Kissé unalmas is, így könnyű más elfoglaltságot találni. Pl. passzív szórakozás röhögni az előadón, mert a táblát sosem tudja kezelni; egy aktív: Arató professzor állandóan fel-alá járkál előadás közben, próbáljátok meg kérdésekkel összezavarni, hogy miután válaszolt, ne ugyanabba az irányba folytassa az útját, amiben megszakítottátok. Nekünk nem jött össze, és állítólag senkinek sem, iszonyú szisztematikus ebben is.

A ZH-t hagyjuk, akinek nem sikerül az az egy digit ZH, az igazán gondolkozzon el, hova keveredett, és gyakoroljon önkritikát, vizsgán úgyis kivágják, sokakkal együtt. Egyetlen dolog, amiért érdemesebb hozzájuk menni, hogy lehet náluk reklamálni. Ezt ők is nagyon jól tudják, ezért a dolgozatokat igencsak kilóra javítják és néha jelentősen alápontoznak.

Tehát a módszer a következő: piszkosul megjegyzed az összes kérdést, majd írásbeli után a haverokkal átnézed az idevágó anyagot. Tudnod kell, hogy mit csesztél el, és ezekbe hogyan lehet belemagyarázni, hogy azok mégis jók. Általában nem vonnak le pontot, ha nekiállsz reklamálni (ez ritka jó tulajdonságnak számít), és 4-5 pontot össze lehet szedni. Nos, ez a digit szóbeli.

Kóczy László Tamás (Digitális technika – Villany)

Jó előadó, rendesen elmondja a digitet, meg lehet tanulni. Sőt meg is kell. Itt annak van sikere, aki nem sajnál egy-egy délutánt a digitre szánni. A többieknek rossz. Szeretnek a vizsgán a tanulók idegeivel játszani, éreztetni akarják, hogy ott ők az urak, és sikerülni is szokott nekik. Nálunk 115 emberből az első két vizsgán 16 ment át. A puskázást teljesen lehetetlenné teszik. Elég rövid idő alatt kell megoldani az egyénenként kiadott feladatokat. Mindenesetre nem azért buknak sokan, mert a feladatok megoldhatatlanok, hanem mert annak látszanak.

Tevesz Gábor (Programtervezés – Villany)

Mind az előadó, mind a számonkérések korrektek. A ZH-n bármilyen papíron lévő segédeszköz használható (ne örülj előre, ez nem mindig jelent jót...).

Németh Pál (Programtervezés – Villany)

Aki nem tudott előtte programozni, aztán sem fog. Viszont nagy eséllyel lesz egy sikeres tárgya, bár ezt a választott gyakvezér nagyban befolyásolja, ugyanis ő javítja a ZH-t, és a nagyházit is ő nézi meg.

Szeberényi Imre (Programtervezés – Villany)

Gyakorlatvezetőnek jó, elmagyarázza, ha valamit nem értesz. A kiadott feladatokat tanácsos megcsinálni. Katalógust vezet, ezért célszerű gyakran villantani az arcodat laboron, különben bajban leszel. (Általánosságban igaz, hogy célszerű a laborokra bejárni.) Általában elég rendes.

Bánóczy János (Közgazdaságtan – Villany)

A "mesélős" Közgázt tartja, azaz nem csak képleteketek és grafikonokat rajzolgat a táblára, hanem megpróbálja a tárgy lényegét (azért műszakisok által is emészthető formában) elmondani, szerintem egészen jól. Ha ismer (be kell járni előadásra), ZH alatt segít. Kedves ember, szívesen magyaráz.

Vígh László (Közgazdaságtan – Villany)

Elég jók az előadásai, bár az anyaga miatt sokan csak pofavizitre járnak be hozzá. A ZH előtti órán mindig elmondja a ZH anyagát, régi feladatsorokat oszt ki, illetve a ZH-hoz hasonló feladatokat mutat be, melyeket meg is old (ezek a feladatok egyébként is meglehetősen sablonosak). Erre kifejezetten érdemes bemenni. Szünetekben a kérdésekre szívesen válaszol. ZH-n kicsit pattog, ha nagy a zaj, de nem nagyon törődik a puskázással, viszont vizsgán elég kemény szokott lenni. Hajlamos csak a számértékek alapján ellenőrizni a feladat helyességét, ezért ha valamit csak elszámoltál, akkor nyugodtan menj reklamálni.