50 éves a Villanykar

Történet

Az elektromos jelenségekkel kapcsolatos ismereteket hosszú ideig a fizika keretein belül oktatták. Edison és néhány hozzá hasonló nyughatatlan kutató elme kellett ahhoz, hogy a tudományos kuriózumként számontartott jelenségek a gyakorlati életben felhasználhatók legyenek. A technikai eredmények jótékony hatással voltak az elméleti kutatásokra is. Az ismeretek gyors iramban gyarapodtak, szükségessé vált a szakemberek képzése.

A József Műegyetemen 1893-ban jött létre az első elektrotechnikai tanszék, vezetőnek egy igazi szakembert, Zipernowsky Károlyt választották.

1949-ben a hazai felsőoktatás szervezetének kialakításakor jött létre a Gépészmérnöki Kar elektromos tagozatából a Villamosmérnöki Kar - ötödik karként a már létező Építészmérnöki, Építőmérnöki, Gépészmérnöki és Vegyészmérnöki karok után. 1948-ban három amerikai tudós publikálta kutatásai eredményét: kifejlesztettek egy új elektronikai eszközt, a tranzisztort - a Kar megalakítása tehát nem véletlenül esett erre az időszakra, bár egyesek szerint a kiválásnak már hamarabb meg kellett volna történnie.

"A Kar megalapítása bizonyos mértékben benne volt a levegőben. Neveket most szándékosan nem mondanék, de meg kell említenem, hogy jelentős szerepet játszott néhány hallgató, akiknek különböző minisztériumi és egyéb kapcsolatai voltak."

Az újszülött Villanykaron nem mentek a dolgok zökkenőmentesen. Időt vett igénybe a megfelelő szaktárgyak kidolgozása, a jegyzetek megírása, ezért néhány tantárgyat eleinte egy az egyben átvettek a Gépészmérnöki Kartól.

"A Kar megalapításához nagy mértékben hozzájárult a II. Világháború és az azzal kapcsolatos technikai fejlődés. Közismert, hogy a szabályozástechnikát eredetileg szervómechanizmusoknak hívták és elsősorban a légvédelmi ágyúk irányításában használták."

A kezdeti erős- és gyengeáramú szakokhoz néhány év múlva csatlakozott a műszer és finommechanika szak, majd jó tíz év múlva indult a hiradás- és műszeripari technológia szak.

Az 1955-ben kidolgozott oktatási reform bevezetése az '56-os események miatt jó pár évet csúszott.

"A hallgatók jelenlegi megterhelését túl magasnak tartjuk. Külföldi műszaki egyetemek prospektusait tanulmányozva azt találjuk, hogy az előadások óraszáma mindenütt alacsonyabb, mint nálunk, viszont a laboratóriumi mérések, műhelygyakorlatok száma magasabb."

(Idézet az akkori új tantervi irányelvekből.)

"Javasoljuk az enciklopédikus tantárgyak teljes megszüntetését. Ezeket sem az oktatók, sem a hallgatók nem veszik komolyan, és így a hallgatók - mire mérnökök lesznek, mindent elfelejtenek. Ha a mérnököknek ilyen ismeretekre lesz szükségük, szakkönyvekből tájékozódást nyerhetnek."

(1958. október 7.)

A Villamoskar oktató munkáját fémjelzi az ipari, gazdasági, közigazgatási vezetők sora, akik oklevelüket már ezen a karon szerezték. Nem egy közülük ma már más országban, más kontinensen dolgozik, és így öregbíti iskolája hírnevét.

"Minden óra elején az évfolyamfelelős jelentette a hiányzókat, tehát nem is mi tartottunk katalógust, hanem a hallgatóság saját maga. Mindenből volt jegyzet, akkoriban ingyen is dicsőség volt jegyzetet írni."

1963-ban az országos felsőoktatási reform részeként indult be a Karon a híradás- és műszeripari technológiai szak. Az egyetem illetve a Kar fejlődésének szemmel látható jelei az egyetem területén folyó építkezések voltak.

"Érdekességként megemlítem, hogy akkoriban a Laplace-transzformáció alkalmazása központi tudományos téma volt, ma már ugye minden harmadévesnek buktató tétel."

Az előd, a József Műegyetem a század elején költözött a Belvárosból Lágymányosra. Akkor épültek a Ch, F, K és a Központi Könyvtár épületei. 1949-ben készült el az A épület, 1950-ben az St épület, 1952-ben a H, T és G épületek. Némi városképvédő vita után 1955-ben adták át az R épületet. Ez utóbbi építmények a szocialista-realista stílus remekei. A Kar tanszékei szétszóródva helyezkedtek el a különböző épületekben, és továbbra is helyhiánnyal küszködtek. Szükség volt egy önálló székházra, mely V1 néven 1961-re készült el. Az újabb építkezési hullám a '60-as években zajlott le (D, E épület), melynek során a Kar egy újabb épülettel gyarapodott (V2).

Biztos sokan hallották, hogy az R-T-H-E épületsort a "Rákosival a Tudásért és a Haladásért Előre" szlogen szerint nevezték el. Ez azonban csak legenda marad, és legfeljebb a sorrend könnyebb megjegyezhetőségét segíti (R - Rajztermi épület, T - Tanszéki épület, H - Hadmérnöki Kar épülete).

"Segédszemélyzet a tanszékeken nem volt, a dékáni hivatal három személyből állt: a hivatalvezetőből, a hivatalsegédből és a gépírónőből."

Karunknak 1966 óta van saját kollégiuma, a Schönherz Kollégium, mely eredetileg a várban volt (Szentháromság tér I.), majd 1981-ben átkerült mai helyére, az Irinyi utcai toronyházba.

Hallgatóinknak számát tekintve a Villanykar az egyik legnagyobb a hazai egyetemi karok közül. 1950-ben 685, 1970-ben 2376 hallgató járt a Karra, ma pedig több mint 3500-an vagyunk.

"A mérnöki hivatásnak egy csomó vetélytársa hiányzott akkor még pl. a jogi vagy közgazdászi pálya súlya messzi volt a maitól, nem is beszélve arról, hogy több más tudományággal együtt pl. a pszichológia bűnös dolog volt. A filozófiai lexikonban volt egy olyan definíció, mely szerint a kibernetika a kapitalista mocsár legbűzösebb bugyra."

A szakmai fejlődés folyamatait követve oktatásunk a '80-as években kibővült a számítástechnika és számítástudomány témaköreivel, a műszaki informatikával is. 1987-ben beindult az informatika szak, és 1992-ben a Kar felvette a Villamosmérnöki és Informatikai Kar nevet.

"A mai műszaki egyetem nem kíván a kibocsátási szakirány minden tudásának felvértezett mérnököt képzeni. Ezt egyrészt a rohamosan bővülő ismeretanyag miatt nem tudja megtenni, másrészt az ismeretanyag gyors elavulása miatt nem is kívánja. Ezzel szemben - még ha módszerei különböznek is - egységes abban, hogy széles és el nem avuló alapképzés után bekapcsolja a hallgatót az egyetem kutatási folyamataiba, és adott feladatok önálló megoldásán keresztül neveli kreatív, alkotó, a módszereket önállóan alkalmazni képes, az újat gyorsan elsajátítani tudó szakemberré. Ezt a szemléletet kell magunkévá tenni az új tantervi struktúra kialakítása során."

(Dr. Zombory László)

"...talán mintha jobban polarizálódott volna a hallgatóknak az igényes és a nagyobb, kevésbé igényes része. Van egy bizonyos lelkes mag, aki magáért a tudásért lelkes, a nagyobb részénél az a kicsi elégséges szemlélet erősödött."

(Megjegyzés: ahol külön nem jeleztük, ott az idézetek Dr. Retter Gyula tanár úrtól származnak 1989-ből.)

A képzés - ma

A Villamosmérnöki és Informatikai Karon a nappali tagozatos hallgatók részére két szakon folyik mérnökképzés, a villamosmérnöki szakon és a műszaki informatika szakon.

A villamosmérnöki szakon a cél olyan okleveles villamosmérnökök képzése, akik rendelkeznek a szükséges matematikai, fizikai, rendszerelméleti, elektronikai, méréstechnikai, informatikai, energetikai, technológiai és számítástechnikai ismeretekkel és ezen tudományokat kiegészítve nyelvtudással, közgazdasági valamint humán tudományokkal képesek a termékekkel, termelési és ipari folyamatokkal, valamint szolgáltatásokkal kapcsolatos tervezési, fejlesztési és irányítási feladatok megoldására, valamint rendelkeznek a tudományos kutatáshoz szükséges villamosmérnöki ismeretekkel.

A műszaki informatikus műszaki, természettudományi, társadalomtudományi és idegen nyelvi alapok birtokában informatikai és számítástechnikai professzionális felkészültsége alapján képes műszaki informatikai rendszerek és szolgáltatások, valamint azok adat- és programrendszereinek kidolgozására, fenntartására és üzemeltetésére. Alkalmas továbbá az ezen területtel kapcsolatos műszaki-gazdasági tevékenységek irányítására és a szakterület tudományos kutatásaiba való bekapcsolódásra.

A Kar szabályzata lehetőséget ad a Kar két szaka közötti átjárásra, a szabályzatban rögzített feltételek teljesülése esetén. Ha valaki nem a számára megfelelő szakra jut be, jó tanulmányi eredmény esetén már egy-két félév után átjelentkezhet a másik szakra.

Karunkon a hagyományos képzés mellett német és francia nyelvű képzés is folyik, a posztgraduális képzési formák közül pedig kiemelkedően a legfontosabb a doktori (PhD). 1993-tól az oktatás kreditrendszerben folyik, amely nagy szabadságot biztosít a hallgatóknak idejük beosztásában.

A minőségbiztosítás egyik fontos eleme az OHV (Oktatók Hallgatói Véleményezése), amely azóta egyetemi rendszerré nőtte ki magát. Ez a minden szorgalmi időszak végén lezajló véleményezés objektív képet próbál adni az oktatói teljesítményekről - a hallgatók szemszögéből.

Az idei tanévben a műszaki informatika szak új tantervvel gazdagodott. A kari vezetés felismerte, hogy a képzés modernizálásra szorult, így a Hallgatói Képviselettel közösen egy új tantervet készített átdolgozott, új tárgyakkal. Az átállás nem zökkenőmentes, de biztosak lehetünk benne: megéri.

Tücsök - Szilvi - Tom