A Schönherz története
Sokan nem gondolnák a húszemeletes, a XI. kerületi Irinyi József utca és a Budafoki út sarkán levő épületről, hogy az intézmény, melynek otthont ad, idén volt 41 éves, és mint kollégium, a Műegyetem legrégebbi kollégiuma. A "kolesz" első épülete, ami minden hallgató emlékeiben ma is él, a Budai Várban található.
A vári épületben (I., Szentháromság tér 1.) 1954-től laktak együtt a BME Gépész-, Vegyész- és a Villamoskar vidéki hallgatói, egészen 1965-ig. 1966-ban elkészült a Martos Flóra Kollégium. Ide a vegyészhallgatók, a szintén ekkor átadott Münnich Ferenc Kollégiumba (mai Kármán Tódor Kollégium) a gépészhallgatók költöztek át. Lényegében ettől kezdve vált lehetővé az igazi kari kollégiumi szerveződés a Budapesti Műszaki Egyetemen, azzal, hogy a városban különböző diákotthonokban lakó kollégisták beköltözhettek a kari kollégiumukba. Tehát igazából 1966-tól lett a vári kollégium a BME Villamoskari kollégiuma.
1976-ban a Budapesti Hilton elkészültével, még a szálloda átadása előtt a Schönherz Kollégiumnak ki kellett üríteni a vári épület Hilton felé eső szárnyát. A "schönherzesek" ezt a kényszer költözést igencsak a lelkükre vették, és azzal sem akartak vigasztalódni, hogy az addigra elkészült sokkal komfortosabb Kruspér utcai épületbe (mai Vásárhelyi Kollégium) költözhettek. Ezzel a Schönherz két részre szakadt. A Kruspér utcai épületben 600 férőhelyet kaptak a kényszer-kiköltöző kollégisták az építőkari hallgatók mellett. A vári épületben 600-670 villamoskari hallgató maradt az új épület megépüléséig, egészen 1981-ig. Ebben az időszakban a kollégiumi önkormányzat két épületet irányított.
1981. augusztusában nemzetközi építőtábor (saját villamoskaros hallgatók jelentős részvételével) bebútorozta és kitakarította az új épületet, az Irinyi utca és a Budafoki út sarkán álló betonkolosszust. A 16 lakószintre a kollégisták évfolyamonként és szakonként költöztek be (Erős, Híradó, Mikró, Műszer – így nevezték röviden a szakokat). Egy-egy szint sokáig magán viselte az adott évfolyam egyedi színfoltjait, amit szintfestéssel, különféle dekorációkkal alakítottak ki a szintlakók. Az új kollégiumban terjedt el a lakószinteken az évfolyamklubok létesítése. Ezek megteremtették technikailag és tartalmilag az évfolyam sajátos programjait, kulturált szórakozását.
Büszkén lehet elmondani, hogy a mai kollégiumnak sikerült minden nagy hagyományát megőrizni a Várból, de emellett sok újat is teremtettek. Csak néhányat említve: a már-már az egész várost lázba hozó Schönherz Qpa, mely idén ősszel már a harminckettedik alkalommal kerül megrendezésre, de sorolhatom a különféle egyetemközi vetélkedőket, a hagyományos tavaszi Fesztivál 7-et, a Villamoskari Állásbörzét, nagyszabású sportrendezvényeket (Vízimikulás, Jegesnap), mindenféle kulturált bulikat (Leó-bál, Felező-bál). Nagy hagyománya van a kollégiumban az elsősök "pátyolgatásának", minden évben hagyományos rendezvénynek számít a Gólyatábor, az elsősök beköltöztetése, Gólyabál, melyeket a kollégiumi tanárokból és a felsőbbévesekből alakult Szent Schönherz Senior Lovagrend senior gárdája szervez.
A régi, sokakat érdeklő körök, rendezvények folyamatosan léteznek, erősödnek, gyarapodnak, némelyek megszűntek, de mindig születtek újak is. A körök és a "Ház" támogatására jött létre a Schönherz Kollégiumért Alapítvány.
A Schönherz Kollégiumban végzett diákok között még ma is "kísért" a kollégiumi közösség, a közösségi élet és a hagyományok szelleme. Az "öregek" nem csak visszajárnak a kollégium rangos rendezvényeire, de oxfordi és a cambridge-i mintára a ballagás után tovább számozzák az évfolyamukat. Így azonosítani lehet az öregek csapatait és a kollégium sem kezeli őket egy kalap alatt "csak" vén diákként. Az "öreg" évfolyamok többször is indultak már a Schönherz Qpán, és rendszeres résztvevői a Csillagtúrának is. Többen közülük – akár évenként – évfolyambulit, évfolyamtalálkozót szerveznek.