Impulzus

 
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hallgatói Képviseletének lapja
Random cikkajánló

"A Schönherz kolesz nem apácazárda..."

Szótár Schönherzeseknek és nem ittlakóknak.

Túlélési útmutató

Bizonygató

MűSajt

Kármánosok, figyelem!

Aikido a BME-n

Az edzések nagyon jó hangulatban telnek el, ez, kérem, nem a sztrítfájter-őrző-védő-bulldog-képző.

Z'Minga

"Ilyen, hogy München."

Sziget 2002 nyár

"Internet" vagy "internet?"

Számokba fojtva

Hogyan is megy a szakiránybesorolás...

Karunkon a szakiránybesorolást évek óta a Hallgatói Képviselet készíti el a Dékáni Hivatal helyett. Idén nyáron nekem jutott a szakirányválasztó infósok besorolásának feladata, melynek mikéntjéről és tapasztalatairól mesélek egy kicsit a következőkben.
A szabályzati háttér

Informatika szakon a szakirányválasztás a harmadév végén következik, már amennyiben a delikvens teljesíti a szakirányra jutás feltételeit. A szabályzati háttér viszonylag egyszerű, de maga a folyamat mégis tartalmaz néhány érdekes pontot.

A kiindulási alap a TVSZ egyik kiegészítése, a szakirányválasztási szabályzat. (Ha valakit érdekel, a HK Web-ről eléri: http://www.sch.bme.hu/hk/) Ez többek között rögzíti a feltételeket és azt, hogy hogyan kell kiszámítani a rangsorátlagot. Tekintsük először az egyszerűség kedvéért a hagyományos, semmi extrával nem dúsított magyar nyelvű infós képzést. A rangsorátlag a következőkből áll:

  • Az első 4 félév (természetesen súlyozott) átlaga a közismereti tárgyak nélkül.
  • A Közgáz I. és II. eredménye.
  • Az 5. félévből a szakirányalapozó tárgyak eredménye. Idén a Számítógép hálózatok mellett a HK javaslatára az Adatbázisok és MI jegyek közül a jobbik számított. Ez a lehetőség bejelentésekor igen nagy népszerűségnek örvendett a hallgatók körében. :)
  • A 3 szigorlat eredménye, egyenként 5 kredittel súlyozva.
  • A Közgázokon kívüli közismereti tárgyak közül a 2 legjobb eredményű.

A szakirányválasztás feltétele mindaz, ami a rangsorátlaghoz kell, valamint a legalább alapfokú C típusú nyelvvizsga. Ha mindez megvan, akkor a hallgatók a rangsorátlaguk szerinti sorrendben választanak szakirányt. Felállítanak egy sorrendet maximum 7 szakirányból és az elsőre kerülnek, melyen még van hely.

A folyamat kezdete

Maga a folyamat a sorrendek felállítása után valamikor a tavaszi félév vizsgaidőszakának végén kezdődik. Általában ekkor már eldőlnek a végleges keretszámok (vagyis az egyes szakirányok létszámkeretei). Idén a korábban 30 fős limitet sikerült 35-re emelni, melynek következtében az emberek legnagyobb része az általa első helyen megjelölt szakirányra került be. Ebben az időszakban ül össze a Tanulmányi Bizottság (TB) is, mely elsősorban a különböző méltányossági és egyéb kérvényekkel foglalkozik. Ilyenkor előfordul egy-egy olyan eset is, amikor valaki szakirányfeltétel teljesítése nélkül akar szakirányra menni (nyelvvizsga hiánya, szigorlat hiánya stb.). Ez a lehetőség akkor jelent meg, amikor a szakirányok megváltoztak, és ezért a TB megengedte, hogy egyetlen feltétel hiánnyal még el lehessen menni a régi szakirányokra, mivel erre a következő évben már nem volt lehetőség. Sajnos jópáran az előírtak ellenére a következő félévben sem teljesítették a hiányzó feltételt. Azóta a helyzet változott.

Az adatbázis

A vizsgaidőszak vége után kb. 1 hetet várunk, hogy a tanszékeknek legyen idejük felvinni az újonnan szerzett jegyeket a Neptunba, majd a HK megkapja az adatbázist. Ez jópár táblát tartalmaz:

  • Szakirányválasztó hallgatók felállított szakiránysorrendjei: minden rekord tartalmaz egy Neptun-kódot, egy szakirányt és egy sorszámot, mely azt mutatja, hogy az adott hallgató által felállított sorban hányadik helyre került a szakirány.
  • A hallgatók eredményei: minden érintett hallgató összes eddigi eredménye függetlenül attól, hogy az adott jegy beleszámít-e a rangsorátlagba vagy nem. Ez valójában 2 tábla, mivel az eredmények egy része archiválva van, egy része meg még nincs. (Pl. archiválatlan a legutolsó félév, mivel lehet az illetőnek halasztott vizsgája, augusztusi szigorlata vagy valami hasonló...) Érdekesség, hogy a következő félévre felvett tárgyak is szerepelnek az archiválatlan adatok között, természetesen jegy nélkül. Az egyes rekordok jó sok mindent tartalmaznak: a hallgató azonosításán kívül a tárgy nevét, kódját, a kreditszámot és a jegyeket. A jegyeket úgy kell érteni, hogy van Jegy1, Jegy2 stb. és elvileg mindig a Jegy1 az utolsó. Ha valakinek nincsen jegye a tárgyból (nem kapott vagy megbukott), akkor ez a mező üres. Ezeken kívül van még néhány mező, mely nem olyan fontos a besorolás szempontjából. Ilyen például a képzés kódja.
  • Nyelvvizsgák: hallgató, nyelvvizsga foka és típusa. Ha valakinek külön van A és B típus, akkor az 2 rekord. Szakiránybesoroláskor nyelvi feltételnek elfogadjuk a sikeres nyelvi szigorlatot és a legalább 4-es nyelvi kollokviumot is. (De ezek már az eredmények között vannak, nem ebben a táblában.)

Ezek a legfontosabb táblák. Ezenkívül kapunk még listát a mintatantervi tárgyakról, a GTK-s és TTK-s közismereti tárgyakról és a nyelvi tárgyakról is, hogy egyszerűbb legyen a szükséges tárgyak összegyűjtése.

Na és akkor most álljunk meg egy kicsit. Szép és jó, hogy minden benne van az adatbázisban, csak éppen olykor vannak bökkenők is:

A legfontosabb az a tény, hogy nem lehet eldönteni: valaki nem teljesített egy tárgyat, vagy pedig elfelejtették felvinni a Neptunba, mivel mind a két esetben üres a Jegy1 mező. Ez utóbbi ugyan nem fordul elő sokszor (idén a 370 szakirányválasztó ember közül max. 10-15), de ennek ellenőrzéséhez az összes olyan hiányt ellenőriznie kell a Dékáni Hivatalnak, amikor az adott jegy kell a szakirányhoz, de üres a mező. Ez kb. 160 embert érint és minden esetet az index alapján kell ellenőrizni, hiszen a Neptunra ebben a kérdésben nem támaszkodhatunk.

Ezeken kívül van még néhány olyan eset, amit hasonló módszerrel kell ellenőrizni. Ilyen az, amikor a Jegy1 nem a legnagyobb (ronthatott is az illető, de az is lehet, hogy rossz sorrendben vitték fel a jegyeket), amikor valakinek egy tárgyból több érvényes jegye van akár különböző félévekből is, vagy amikor valakinek nincsen 2 közismereti tárgya a Közgázon kívül. Az összes ilyen eset visszakerül a Dékániba az évfolyamelőadókhoz, akik a következő néhány napjukat jegyvadászattal töltik el. Nem egy izgalmas feladat, de legalább még jó fárasztó és monoton is.

A rangsorátlag kiszámítása

Most tekintsünk el egy kicsit az események sorrendjétől és tegyük fel, hogy van egy olyan adatbázisunk, melybe már felvittük a korrekciókat. Vegyük most sorra, hogy mit is kell tenni ahhoz, hogy elkészüljön a rangsorátlagok listája!

A folyamat némi előkészítéssel kezdődik, melynek során kiválasztjuk azokat a tárgyakat, melyeket figyelembe akarunk venni. Melyek is ezek? Először is ott van az első 4 félév mintatanterve, az összes közismereti tárgy és a szakirányalapozó tárgyak. Ehhez jönnek még a szigorlatok, melyekhez ideiglenesen 5 kreditet rendelünk. Ha ezen lista alapján kiszűrjük a számunkra érdektelen eredményeket, akkor bizony szembe kell néznünk egy aprósággal: az idő múlik, emberek jönnek-mennek, váltják magukat az évek... és a tárgykódok. ZOH. Vannak tárgyak, melyeknek korábban más volt a kódja, vagy még a neve is. (Pl. az egykori programozási paradigmák ma deklaratív programozás.) Hmm... fincsi. E probléma áthidalására minden tárgyhoz egy aliast rendelünk, és a megegyező tárgyak ugyanazt kapják. Így lesz egy DeklaPo, mely valójában lehet akármilyen nevű és kódú tárgy, ha a besorolás szempontjából megfelel a mostani DP-nek. Királyság. Ha elkészült a lista, mely tartalmazza az összes beszámítandó tárgyat és az aliast hozzá, akkor nekiláthatunk beirkálni az alias neveket a hallgatók eredményeit tartalmazó adatbázisba is. Ez nem egy komplikált feladat.

Mivel a következő lépések már erőteljesen rendszerfüggőek, most úgy írom le őket, ahogy az általam idén írt scriptgyűjtemény dolgozott. A scriptek többnyire Perl-ben íródtak és sima szövegfile-okon dolgoztak, így a javítások felvitele és a manuális beavatkozás semmilyen extra dolgot nem igényelt, csak egy mezei szövegszerkesztőt.

Az aliasok hozzárendelése után az eredményeket szétpakoltam hallgatónként külön file-ba, majd mindenhonnan kiszűrtem a nem létező vagy 1-es eredményeket. Az így elkészült file-ok képezték az alapját a következő lépéseknek.

A feltételek ellenőrzése első ránézésre egyszerűnek tűnik, de menet közben kiderül, hogy annyira mégsem az. Hallgató ugyanis sokféle van: vannak németesek, franciások, kiegészítő képzésesek és régen kezdett emberek, akiket külön kell kezelni:

  • A németesek tárgyai nem okoznak komolyabb gondot, mivel ugyanazt az aliast rendelhetjük hozzájuk, mint a magyar képzésen. Gond csak a Karlsruhéban tanult tárgyakkal van, mivel ezek még csak benne sincsenek a Neptunban, de mivel szakirányalapozó tárgyak, ezért az eredményekre szükség van. (Papíron kapjuk meg őket.) Emellett vannak olyan németesek, akik ugyan németesek, de nem voltak Karlsruhéban, így nekik a magyar képzés szakirányalapozó tárgyait kell teljesíteni, így a tantervbe alternatív lehetőségek is kerülnek.
  • A franciások tanterve annyira eltér a többitől, hogy az ő esetükben a rangsorátlag az első 4 félév görgetett tanulmányi átlagával egyezik meg. (Ezt legalább könnyen meg lehet határozni, mert a Neptun megmondja.)
  • A kiegeseknek alapvetően más a tantervük, így más tárgyakat is kell kiválasztani.
  • Akik régebben kezdtek, de nem sikerült elmenniük a régi szakirányokra, azoknak két lehetőségük van: az egyik a tantárgyankénti akkreditáció, melynek során a régi tantárgyakat megfeleltetjük új mintatantervi vagy választható tárgyaknak, a másik pedig a blokkos akkreditáció. Ez utóbbi akkor működik, ha a régi tantervben már minden szükséges tárgyat teljesített az illető hallgató. Ekkor az átala teljesített alapképzést teljes egészében elfogadjuk mostani alapképzésnek.

A megoldás nálam úgy nézett ki, hogy minden tantervhez tartozott egy file, mely leírta a szükséges tárgyak aliasait, az egyes hallgatói csoportok névsorait pedig megkaptam a Dékániból. Aki teljesítette a rá vonatkozó tanterv feltételeit, annak a file-ja átkerült egy másik könyvtárba, aki pedig nem teljesítette, az felkerült egy hiánylistára, melyet az évfolyamelőadókra történő felbontás után elküldtem a Dékáninak ellenőrzésre.

Aki minden feltételt teljesített, annak a következő fázisban ki kell választani, hogy végül mely tárgyait vesszük figyelembe. (Például DB és MI közül a jobbikat és a 2 legjobb közismeretit.) És ezzel a dolog bonyolultabb részén túl is vagyunk: már csak a szűrés után bent maradó tárgyak átlagát kell kiszámítani és a listát (kis dekoráció után) ki is lehet rakni a webre.

A rangsorátlag ellenőrzése

Miután a rangsorátlagok nyilvánosság elé kerülnek, a hallgatóknak kb. 1 hónap idejük van arra, hogy ellenőrizzék egyrészt azt, hogy rajta vannak-e a listán (aki nincs, az nem mehet szakirányra), másrészt az átlaguk helyességét. Mivel augusztus első három hetében a Dékáni Hivatalban gyakorlatilag senki nincs (csak keddenként volt ügyelet), így augusztus 20-áig lehetett szólni, ha valami nem stimmelt. Az ellenőrzés azért nagyon fontos, mert tévedés vagy hibás adat mindig közbejöhet. Ha viszont valaki megtalálja magát a listán, akkor biztos lehet benne, hogy ő is sorra fog kerülni a besorolás pillanatában. Ha valaki nem szól, akkor rangsorátlagát helyesnek tekintjük. Probléma esetén a leveleket a szakirany@hk.sch.bme.hu címre kértük, mivel ez minden évben az illetékes HK-sokra mutat és így biztosan a megfelelő helyekre jutnak a levelek. (És nem kószálnak egy hétig a háló szövedékében.) Sok levelet nem kaptam, csak kb. 10-et, melyek alapján a tipikus problémák a következők voltak:

  • Az illető hallgató nem tudja, hogyan kell kiszámolni a rangsorátlagot és ezért érdeklődik. Ezzel nincs semmi gond, összefoglaltam neki, hogy hogyan megy és minden ok.
  • A feladó rosszul emlékezett néhány jegyére. Amikor szólt, hogy valami nem stimmelt, elküldtem a rá vonatkozó adatokat és kiderült a probléma mibenléte.
  • Volt, aki a tárgyak eredményét a tárgy teljesítésekor érvényes kreditpontokkal súlyozta, ami néhány század eltérést okozott. Mivel ez nincsen rögzítve a szakirányválasztási szabályzatban, ezért erről minden alkalommal az oktatási dékánhelyettes dönt a HK egyetértésével. Idén az éppen érvényes kreditszámokkal számoltunk. (Ez elsősorban a villamosmérnöki szakon jelent komolyabb különbséget.)
  • Volt olyan, aki javított egy tárgyból és biztos-ami-biztos alapon szólt, hogy figyeljek erre. Az ilyesmi soha nem árt, bár ezúttal az adatbázisban is helyes adatok voltak.
  • Előfordult olyan eset is, amikor egy nyelvvizsga nem szerepelt még az adatbázisban. Az ilyen eseteket 20-a után a Dékáni ellenőrizte és megerősítette.

A határidővel mint oly sok esetben, most is volt gond: elvileg 20-áig kellett volna mindenkinek ellenőriznie a rangsorátlagát, hogy azután 21-én elkészülhessen a besorolás első köre. Gondolom, nem lepődnek meg sokan, ha azt mondom, hogy volt olyan, aki az utolsó pillanat után szólt, hogy nincs rajta a listán, pedig minden feltételt teljesített... (Mivel még éppen időben szólt, így gyakorlatilag nem okozott gondot a besorolása.)

A besorolás

Ha mindenki ellenőrizte a rangsorátlagát, akkor nincs más hátra, mint besorolni mindenkit (akit lehet) a szakirányokra. Egyszerűen végig kell menni a hallgatókon a rangsorátlagok szerinti sorrendben és mindenkit berakni arra a számára legjobb szakirányra, melyen még van hely. Idén összesen 370 hallgató adott meg a Neptunon szakiránysorrendet és első körben 213-an mehettek szakirányra. A hiánylistán a szigorlatok és az MI-DB páros volt a domináns, mint ahogy az várható volt. 69 olyan hallgató volt, akinek már csak szigorlat hiányzott.

Az első kör eredményét akkor lehet publikálni, amikor az oktatási dékánhelyettes rábólint. Amint ez megtörténik, az eredmény kikerülhet a webre és a Dékáni Hivatal hirdetőtáblájára.

És ha már itt tartunk, nézzünk egy kis statisztikát! Az egyes szakirányok létszámai az első kör után (a maximum a már említett 35 fő):

1.1 Informatikai technikák és eszközök 35
1.2 Rendszerfejlesztés 20
1.3 Informatikai infrastruktúra tervezése 31
2.1 Hálózattervezés 12
2.2 Mobil számítástechinka 14
2.3 IP alapú távközlés 16
2.4 Infokommunikációs szolgáltatások 14
3.1 Autonóm rendszerek információ technológiája 9
3.2 Integrált intelligens rendszerek 32
4.1 Üzleti informatika 11
4.2 Integrált vállalatirányítási rendszerek 19

Egy ideig kérdéses volt, hogy a 3.1-es és 4.1-es szakirány az alacsony létszám miatt beindul-e, de végül mindkettő beindult. Összesen 10-en kényszerültek az általuk második helyen megadott szakirányra.

A második kör

A szakirányválasztás második köre azok számára érdekes, akik a vizsgaidőszak végén ugyan még nem teljesítettek minden feltételt, de augusztus végére sikerül nekik. Ebben az esetben a maradék helyekre még bekerülhetnek. Idén a megemelt keretszámok miatt első körben mindössze egy szakirány telt be (az 1.1-es), a többire tehát még a második körben is sikerrel lehet pályázni.

A második körös besorolás kérése egy kérvény kitöltéséből áll a Dékániban, és természetesen a hiányzó feltétel teljesítésének igazolásából, mely szigorlat esetén már ott figyel az indexben. Első közelítésben 16 ilyen kérvény érkezett az infósok közül. Ennek nagy része szigorlat pótlása, de előfordult olyan eset is, amikor valaki az egyetemi adminisztráció útvesztőivel kellett, hogy megküzdjön.

A második körben tehát 16 infósnak sikerült bekerülnie szakirányra, és mindössze egy jelölte meg közülük első helyen az 1.1-es szakirányt. Versenyhelyzet ezúttal nem is alakult ki, mivel mindenki bejutott oda, ahova akart (a fenti egyértelmű esettől eltekintve).

A rangsorátlagok ellenőrzésénél már említettem a határidőket. Ez egy olyan világ, ahol bizony gyakorlatilag mindig van olyan, aki a határidő után jelentkezik ügyes-bajos dolgával. Így fordulhatott elő az, hogy a 2. forduló elküldése után még volt egy egyszemélyes "harmadik", sőt, még egy "negyedik" forduló is.

A végleges eredmény tehát úgy tűnik, elkészült. Összesen 370-en adtak meg szakiránysorrendet a Neptunon, 12-en nem kerültek be az első helyen megjelölt helyre, az egyes szakirányok létszámát pedig a következő táblázat tartalmazza:

1.1 Informatikai technikák és eszközök* 37
1.2 Rendszerfejlesztés 24
1.3 Informatikai infrastruktúra tervezése 32
2.1 Hálózattervezés 12
2.2 Mobil számítástechinka 15
2.3 IP alapú távközlés 16
2.4 Infokommunikációs szolgáltatások 14
3.1 Autonóm rendszerek információ technológiája 10
3.2 Integrált intelligens rendszerek 33
4.1 Üzleti informatika 15
4.2 Integrált vállalatirányítási rendszerek 23

Összesen 231 fő.

* Az 1.1-es szakirányra az első kör után különleges körülményekre való tekintettel a kari vezetés engedélyével kerülhettek be emberek.

És ami még hátra van...

Egy a szakiránybesorolásról szóló leírásból semmiképpen nem maradhat ki az, hogy a munkálatok bizonyos fázisaiban a besorolást végző HK-sok szinte folyamatos kapcsolatban állnak a Dékáni Hivatallal, azon belül is elsősorban az évfolyamelőadókkal, akik keresik a hiányzó jegyeket és tárgyakat, valamint segítenek az egyéb, menet közben felmerülő ügyekben. Ezúton is szeretném megköszönni nekik a segítséget, különösen Mihók Zsuzsának, aki gyakorlatilag a kapcsolattartó szerepét is felvállalta köztem és a Dékáni Hivatal között, ami bizony nem kevés munka.

Kristóf