Kollégiumi Küldöttgyűlés
Március 30-án került sor a szokásos tavaszi, tisztújító Kollégiumi Küldöttgyűlésre. A KGy bizony eléggé hosszúra sikerült, tekintve, hogy nem kevés napirendi pont volt, és egyes kérdésekben kisebb vita is kialakult. Az alábbiakban megpróbálom összegyűjteni a Küldöttgyűlés fontosabb történéseit, határozatait.
Tisztújítás
Az új KKB tagjai:
Csulyák Gábor (Csucsu) – titkár
Fejérvári Bence – Érdekvédelmi Reszort
Ferenczi Balázs (Patkány) – Sport Reszort
Kovács János (Koko) – propaganda
Nizsalóczki Csaba (Nizsa) – Titkári Reszort
Rácz Andor – gazdaságis
Tolvaj Béla (Blade) – gazdaságis
Varga Ferenc (Vafe) – Szakmai Reszort
A Schönherz Kollégiumért Alapítvány kuratóriumába a Küldöttgyűlés által javasolt tagok:
Sándor László, Dervalics Ákos, Gazdag Gábor (Rich), Fazekas Csaba (Ezer), Bauer Ferenc, Vetési Iván, Köblös István
A Jelölő Bizottság elnöke:
Soós Zoltán (Fofi)
A Küldöttgyűlés elnöksége:
Endrődi Csilla – elnök, Soós Zoltán (Fofi), Vadász Zoltán
Kollégiumi Fegyelmi és Etikai Bizottság (KFEB) tagjai:
Rajzer Attila (TTny), Horváth Cz. János (Cözi), Metzing Viktor (Guriga), Zsitva Miklós (Muki), Papp Tamás (Mozdony)
A Mi Kis Bizottságunk (MKB):
Jeges Ernő (Jeges), Farkas Károly (Csocsó), Gazdag Gábor (Rich), Ordas Levente (Levy), Mészáros Tamás (Dugó)
Jutalmazások:
Schönherz Díszpolgári Cím:
Idézet a kollégium SzMSz-éből: "A Díszpolgári cím a BME Schönherz Zoltán Kiváló Kollégium által alapított és adományozható legmagasabb kitüntetés. A Díszpolgári címet megkaphatja, aki a kollégiumi önkormányzati munka valamilyen területén több éven át olyan magas szintű áldozatos munkát végzett, amely korszakos jelentőségű, minőségileg új, hagyományt teremtő. A cím adományozása a Központi Kollégiumi Bizottság joga és kötelessége."
Idén ezt a címet a KKB és a nevelőtanári gárda Rónai Balázs (Blázi)-nak adományozta.
Schönherz Zoltán emlékplakett:
Idézet a kollégium SzMSz-éből: "A Schönherz Zoltán Emlékplakett a Kollégium által alapított és adományozott második legmagasabb kitüntetés. Megkaphatják azok, akik a kollégiumi önkormányzati munka valamelyik területén két vagy három éven keresztül kiemelkedően jó munkát végeztek."
Idén ilyen jutalmat a KKB nem osztott ki.
Schönherz Ösztöndíj:
Idézet a kollégium SzMSz-éből: "A Schönherz Ösztöndíj a Kollégium által alapított harmadik legmagasabb kitüntetés, melyet a kollégiumért igen kiválóan dolgozó kollégista az 1 éves munkája alapján kaphat meg, választástól választásig.
A javaslatokat KKB-ülésen bírálják el. A végső javaslatot a Küldöttgyűlés hagyja jóvá. Az ösztöndíj összege a mindenkori kollégiumi díj, melyet a KKB pénztárából folyósítanak."
Idén ezt a következő emberek kapták meg:
Csulyák Gábor (Csucsu), Fejérvári Bence, Varga Ferenc (Vafe), Ferenczi Balázs (Patkány)
Könyvjutalmak:
Metzing Viktor (Guriga), Endrődi Csilla, Gyenes István (Fürtös), Huber Krisztián (Mathifou), Köblös István (Pista), Nizsalóczki Csaba (Nizsa), Almás Béla, Kugler Tamás, Rovó Gábor, Kiss Zoltán (Kisze), Horváth Viktor (Vyctor), Gagyi Endre, Kovács Péter (KóPé), Szalkai Tamás (Csomó), Kadlecsik Erika (Kroki), Törzsök Emese, Gémesi Ádám (Adams), Rab Gergely (Rabbit), Gál Marcell (Cell), Bartók István (Bartóki)
Érdekesebb napirendi pontok:
Gazdasági beszámoló
A leköszönő KKB gazdaságis, Rácz Andor által tartott beszámolót sokan nem tartották elfogadhatónak. A kifogások egyáltalán nem a pénz elköltésével, mindinkább az előadás minőségével kapcsolatban érkeztek.
Ezek után a KGy a KKB beszámolóját (szabály szerint az összes beszámolóról együtt kell szavazni) 9 igen, 47 nem és 17 tartózkodás mellett nem fogadta el. (A beszámoló el nem fogadása nem jár semmilyen gyakorlati következménnyel, csupán formális, jelzés értéke van. Olyan esetre senki nem emlékszik, hogy egy KKB beszámolót a KGy ne fogadott volna el.)
Sándor László javasolta, hogy a KKB beszámolót majd a most megalakuló MKB fogadja el néhány hét múlva. Ezt a javaslatot a KGy az MKB megalakulásáról szóló blokkban el is fogadta; az MKB ennek az április 15-i határidőt tűzte ki.
[A lapzártakor (április 18.) érkezett hírek szerint a fenti beszámolóra eddig még nem került sor.]
Áramfogyasztás
Kassai László (Cilu) beszámolt az elmúlt éves áramfogyasztás alakulásáról. Az eredmények azt mutatják, hogy az alapszolgáltatásokon felüli szolgáltatások igénybevételekor (a lakószinteken illetve a körök működése kapcsán) több áramot fogyasztunk, mint amennyit a kiegészítő kollégiumi díjból erre szántunk. Eddig ezt a többlet költséget a kollégiumi díjból fizették ki, ám ez az állapot már nem tartható fenn tovább: valami megoldást kell rá találni. A különbség havonta mintegy 200 Ft fejenként. Ezzel az összeggel két dolgot tehetünk: vagy egységesen ráterheljük a kollégistákra, vagy a körök költségvetésében jelenik meg, így azok fizetnek érte, akik az adott szolgáltatást élvezik. Azt a javaslatot, hogy ezt az összeget az érintett körökre terheljük rá – tehát, hogy a költség ott jelenjen meg, ahol valójában felmerül – a KGy 30 igen, 41 nem szavazattal elvetette, tehát az szóban forgó összeget egységesen fogja fizeti minden kollégista.
[A KGy után feltettem a kérdést Sándor Lászlónak, hogy ez a gyakorlatban mikortól jelenik meg a számunkra is befizetendő forintok formájában. Azt a választ kaptam, hogy ebben a félévben még nem, ám szeptembertől várhatóan lesz kollégiumi díj emelés.]
Kultúr reszortos a KKB-ban
A KKB titkár, Csulyák Gábor által a KGy-nak megválasztásra javasolt KKB tagok között nem volt kultúr reszortos jelölt. Ezt többen kifogásolták. Csucsu azt a magyarázatot adta, hogy több emberrel beszélt, de a rendelkezésre álló idő alatt nem talált olyan embert a posztra, akivel együtt tudott volna dolgozni, akit a Kultúr Reszort is elfogadott volna, valamint el is vállalta volna a feladatot.
Ez egyáltalán nem jelenti a reszort megszűnését. Ezzel nem a reszort súlyát akarta csökkenteni, vagy fontosságát kritizálni; mindenképpen keresni akar valamilyen megoldást: ha mást nem, egy nem KKB-s képviselővel szeretné megoldani a Kultúr Reszort működését.
[Egyébként az eset nem először fordul elő: 5 évvel ezelőtt, Fazekas Csaba (Ezer) KKB-jában sem volt kultúros, a reszort vezetését egy "külsős" végezte. Egy évvel később az eset a Titkári Reszorttal ismétlődött meg.]
A Kultúr Reszort képviselői számára ez nem volt megnyugtató, és sürgették, hogy az ügyben mielőbb történjen valami változás; erre Csucsu részéről ígéretet kaptak.
[Az azóta történt fejlemények: az április 8-i Kultúr Reszort gyűlésen megválasztották a reszort vezetőjének Sasi Pétert, majd az április 12-i KKB-n kooptálták a KKB tagjai közé.]
A Mi Kis Bizottságunk (MKB) beszámolója
Az MKB azzal a céllal jött létre a múlt év végén, hogy átvilágítsa a Ház működését. A több hónapos felmérő munka eredménye alapján változtatásokat javasolt az önkormányzat működésében. A változtatásokhoz szükséges intézkedésekre és azok határidejére javaslatot tett. Annak érdekében, hogy ezt be lehessen tarttatni, az MKB-nak jogokat kell adni a KKB ellenőrzéséhez.
Határozati javaslat:
– Az MKB-nek legyen vétójoga a KKB stratégiai fontosságú döntéseiben, illetve abban az esetben, ha a KKB nem teljesíti időre a határozati javaslatban szereplő feladatokat, akkor az MKB a KKB-t felfüggesztheti és rendkívüli KGY-t hívhat össze.
– Emellett a leköszönő KKB-nek néhány héten belül elfogadható beszámolót kell adnia az MKB-nek.
A KGy nagy többséggel elfogadta az MKB megalakulására és a fenti jogokkal való felruházására irányuló határozati javaslatot.
A Küldöttgyűlés tehát létrehozta az MKB-t a kollégiumi önkormányzati rendszer és működés átalakítása céljából. Az MKB 1999 szeptemberében megszűnik, megszűnése előtt rendkívüli küldöttgyűlést hív össze, ahol beszámol az általa végzett munkáról.
(Részletek a http://www.sch.bme.hu/mkb címen találhatók.)
Az MKB főbb feladatai
– a kollégiumi önkormányzat átalakításának összefogása,
– az önkormányzat jelenlegi működésének felügyelete.
A Küldöttgyűlés határozata szerint a KKB köteles hosszú távú, meghatározó döntéseit az MKB egyetértésével meghozni, valamint biztosítani az MKB által felkért testületek működési feltételeit, támogatni munkájukat.
A Küldöttgyűlés a következő célokat fogalmazta meg a kollégiumi önkormányzat működésének javítása érdekében:
– A kollégisták igényeinek jobb megismerése és figyelembe vétele a kollégium céljainak kialakítása során.
– Kollégiumi szintű célok rögzítése és az elérésükhöz szükséges stratégia megalkotása.
– Kollégiumi (nem alap-) szolgáltatások meghatározása, a működtetésük rendjének és gazdálkodásának kialakítása.
– Az operatív és a stratégiai ügyek kezelésének szétválasztása, olyan testület létrehozása, mely alkalmas a kollégiumi szintű stratégia kidolgozására és követésére.
– A közösségi pont rendszerének újragondolása.
– Ellenőrizhető gazdasági rend kialakítása, az ellenőrzést végző testület működésének kidolgozása, a beszámoltatás rendjének kidolgozása, és a gazdasági fegyelmi vétségek és büntetési tételeik megfogalmazása.
Beszámoló az elmúlt félév fegyelmi tárgyalásairól
Gazdag Gábor beszámolt az elmúlt időszak fegyelmi ügyeiről.
[Az elmúlt évben több komolyabb incidens is előfordult, ám végül is a fegyelmi bizottság csak most foglalkozott érdemben a kollégiummal.]
A Kari Fegyelmi Bizottság március 22-i ülésén született döntésében elmarasztalta Fejes Zoltánt, Varga Ferencet és Kovács Józsefet verekedés miatt. A határozat szerint mindhárman végleg ki vannak tiltva a Schönherz Kollégiumból, 1 évre el vannak tiltva egyetemi tanulmányaiktól, de ez utóbbi fel van függesztve addig, amíg egy esetleges következő fegyelmi tárgyalás el nem marasztalja őket. Emellett a Fegyelmi Bizottság Kovács Józseftől és Varga Ferenctől fél évre megvonta az egyetemi kollégiumi férőhelyet. A döntés ellen nyolc napon belül lehetett fellebezni, emiatt az a KGy időpontjában még nem volt jogerős.
A beszámoló után Fejes Zoltán felszólalásában kifogásolta, hogy a Rich által felvázolt történetből sok részlet kimaradt és ezeket megpróbálta ecsetelni a KGy előtt.
[Azóta történt: a Fegyelmi Bizottság által elmarasztaltak közül egyedül Fejes Zoltán élt fellebezési lehetőségével. Ezt a Dékán Úr elutasította, így a döntés jogerőre emelkedett.]
Csilla