A Kertész Kutyája

Ajánlás:
Annának

A Kertész Kutyája eredetileg egy színdarab volt, ma azonban inkább azokra használják ezt a jelzőt, akik a színdarabbeli kutyához hasonlóan ugyan nem bírják megenni a csontot, de azért elkaparják a többi kutya elől.

Érdeklődéssel olvastam, hogy az egyetem kiket és milyen formában próbál segíteni, s azt is, hogy a központi alapelveket létrehozók és azok betartására felügyelők messzemenőkig ragaszkodnak elképzeléseikhez. Támogatást csak az kaphat, aki nagyon jogosult. Azonban a lakástámogatás elosztásának általánosságban elfogadott alapelvei és az egyes karokon a valódi igény nem mindíg egyezik meg. Van olyan kar, ahol több támogatás is elférne, mert több a ténylegesen rászorulók száma. Más karokon viszont felmaradnak pénzek, mivel a támogatandók viszonylag kevesen vannak, s a központi döntés szerint a támogatást csak minősítetten rossz helyzetben lévőknek lehet adni. Az adott kar azonban ragaszkodik a megszerzett pénzhez, bár azt elkölteni nem tudja.

Engedni egyik fél sem hajlandó. A kar nem adja át másnak a pénzt, a fej pedig nem engedi a karnak azt elkölteni. Egy biztos, nem a pénz a vesztes.

Persze azon egy kissé megdöbbentem, hogy az eset nem váltott ki felháborodást. Legalábbis én nem hallottam visszhangját. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a támogatandók köre eléggé szűk. Másrészt – és ez talán súlyos baj – a közvetlenül nem érintettek túlságosan elzárkóznak a másik ember problémái elől.

Ezt persze meg tudom érteni. Senki sem szereti, ha az orra alá dörgölik, hogy neked ehhez vagy ahhoz semmi közöd. Nem egy felemelő érzés, amikor valaki szót emel az igazság érdekében, s a környezetétől nemhogy passzivitást, de inkább ellenkezést tapasztal: minek ütöd bele az orrodat, törődj a magad bajával, vagy addig örülj, amíg neked nincs.

Sajnos ezt a magatartást nem tudom elfogadni, bár érteni vélem, hogy napjaink nehéz körülményei között mindenki inkább csak a saját gondjaival törődik, s a másik ember ügyében még véletlenül se emel szót, nehogy kára legyen belőle vagy valami hasonló. Azonban ezt a védekező, csigaházba bebújó stratégiát nem tartom jónak, már csak azért sem, mert ha a gondok fokozódnak, akkor az egymás problémáinak megértése és egymás segítése helyett a kannibalizmus fog eluralkodni süllyedő kis hajónkon.

Harap-Lak