Impulzus

 
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hallgatói Képviseletének lapja
Random cikkajánló

Villanykari TVSz-kiegészítések

Pályázati felhívás

Szakmai könyvtár

Bárhol megtörténhet

Kármánosok, figyelem!

Csorba Kristóf, III. Info.

Egy kis irodalom

Cím nélkül, Acélemlék, Bolond vagyok, Balaton, Cím nélkül 2., Különleges vagy...

Cím nélkül

Csak hogy tudjátok...

Idézet a Gazdasági Versenyhivatal weboldaláról

A Duna jobb meg bal partja

"A vadabb variáció szerint a lámpákat kövekkel dobálták ki."

Hálózati szolgáltatások és szoftverek

Mik is azok a szolgáltatások, amiket egy számítógépes hálózat nyújt? Milyen szolgáltatásokhoz milyen szoftverek szükségesek? Mit nyújt már most a Kollégiumi Hálózat? Ezekre a kérdésekre ad választ a következő cikk, mely elsősorban azoknak szól, akik nem ismerik a számítógépes hálózatok szoftvereit, de szeretnének eligazodni közöttük.

Egy számítógépes hálózatba kötött gépen dolgozó felhasználó általában a következő alapvető szolgáltatásokat kapja a hálózattól:

– közös hálózati erőforrások használatát
– kapcsolatteremtési lehetőséget más, a hálózatban levő gépekkel.

A közös erőforrások skálája igen széles. Lehetnek nyomtatók, nagyobb programkönyvtárak, egyszerűbb és bonyolultabb adatbázisok (pl. CD-ROM, címjegyzék, telefonkönyv, könyvtári rendszer stb.), személyekhez kötött irható/olvasható háttértárak (így gyakorlatilag a hálózat tetszőleges gépéről elérhetőek a saját programok, fájlok). A kapcsolatteremtési lehetőség leginkább kétféle lehet: egyik esetben a gép általában nagyobb gépek termináljaként működik, azaz a használni kívánt programok a távoli gépen futnak, a helyi gép csak az input/output funkciókat látja el; a másik eset a felhasználók közötti üzenetváltás (ez leginkább levelezést, illetve szinkron beszélgetéseket jelent a hálózaton át).

A különböző szolgáltatások használatához hálózati szoftverek szükségesek mind a szolgáltatást igénybe vevő, mind a szolgáltatást nyújtó gépen. Ezen szoftverek több különálló programot tartalmaznak, melyek szintekbe szerveződnek. A legalsó szint végzi a hálózati forgalom közvetlen lebonyolítását, a felsőbb szintek az egyre bonyolultabb funkciókat látják el. Egy adott típusú szolgáltatáshoz többféle szoftver is használható, a megfelelő szoftver kiválasztását a szolgáltatást nyújtó gépen futó szoftver határozza meg. A felsőbb (felhasználóközelibb) szintek általában ugyanazt nyújtják a felhasználóknak (pl. egy hálózati nyomtató DOS alatt mindenképp egy DOS porton [lptx:] át érhető el, vagy egy hálózati háttértár is szükségszerűen illeszkedik a DOS meghajtóinak formátumához, stb.), a külnönbségeket a szoftverek belső szerkezetében, a fizikai hálózaton használt adatformátumban lehet felfedezni, ezek azonban a felhasználó számára nem jelentkeznek. A szoftverek alsóbb szintjeinek programjai (kommunikációs program, a hálózati kártyát kezelő program) mindig bent vannak a memóriában, általában rendszerinduláskor, vagy a hálózati szoftvercsomagot elindító parancs hatására válnak rezidenssé. Az egyes speciális szolgáltatások programjai csak a szolgáltatás használata alatt vannak a memóriában.

A szolgáltatást nyújtó gép operációs rendszere és a hálózati adatforgalom szerkezete alapján a következő főbb rendszerek ismeretesek: UNIX-os környezetben az INTERNET (avagy TCP/IP), VAX-os (VMS-es) rendszerekben a DECnet, DOS rendszerek között a NOVELL és a LANTASTIC. Tehát, ha valaki például egy UNIX gép nyomtató szolgáltatását (azaz a UNIX-os nyomtatószervert, szerver = központi kiszolgáló egység) kívánja használni, akkor a saját gépén ennek megfelelően olyan, TCP/IP protokollt használó szoftvert kell futtatnia, mely illeszkedik a szervergépen futó nyomtatószerver szoftveréhez. Igen kellemetlen tulajdonság, hogy az egyes nagyobb szoftverrendszerek együtt nem, vagy igen nehezen használhatóak a különböző felépítésük miatt, ezért a gyakorlatban a különböző protokollok egy gépen történő egyidejü használata nem jellemző, általában egy gépen egyféle hálózati szoftver fut. Az előző bekezdésben leírtakból nyilvánvaló az is, hogy az áttérés egy másik hálózati szoftverre általában rendszerújraindítással jár. A hálózat rendszergazdáinak feladata ezek után, hogy ezzel az egy hálózati szoftverrel minél több hálózati szolgáltatást lehessen elérni.

A különféle hálózati szoftverrendszerek közös tulajdonsága, hogy minden gép rendelkezik egyedi azonosítókkal. Ezek teszik lehetővé a gépek közötti adatforgalmat, egyértelműsítve a feladót és a címzettet. Az egyes szolgáltatások használatakor is ezekkel hivatkozhatunk az igénybe vett szolgáltatás szervergépére. Az azonosítók leginkább kétfélék, az egyik egy számsorozat, melyet a kommunikációs szoftverek használnak, a másik típusú azonosító egy név, mely a felhasználók helyzetét könnyíti meg. Ez ekvivalens a számsorozattal, de nyilván könnyebben jegyezhető meg.

Hogy egy kicsit érthetőbb legyen, nézzünk egy példát! Ha van egy kuka nevű szervergép, melyen mondjuk printerszolgáltatást szeretnénk igénybe venni, akkor a saját gépünkön levő hálózati programot erre a névre hivatkozva kell használni. Azaz pl. a következőképp kell elindítani egy (nemlétező) szoftvert (USE):

USE kuka.printer1 ON ltp2:

Ezzel az lpt2: DOS portunkat "hozzákötöttük" a kuka nevű szervergép 1. printeréhez. A gépünkre installált hálózati szoftver tudja a saját gépünk azonosítóját, ezt megküldi a szervergépnek, kérve a printerszolgáltatást. A neveket a saját gépünk szoftvere transzformálja számsorozattá, illetve a számsorozatokat vissza névvé. Néhány (nem a gyakorlatból vett) példa nevekre és számsorozatokra:

INTERNET: 128.3.5.1 kuka.eet.bme.hu
DECnet: 10.121 s1911a

Nyilvánvaló, hogy elég nagy zavart okoz a hálózatban, ha egyforma azonosítók szerepelnek, ezért mindenhol a hálózati rendszergazda osztja ki ezeket.

Nézzük, mi a helyzet a Kollégiumban! Jelenleg két típusú szervergép működik a KSZK-ban: két UNIX-os (egy 386-os SCO UNIX-szal, és egy SCALD munkaállomás), és egy MicroVAX II, VMS operációs rendszerrel. Az előbbit TCP/IP, az utóbbit DECnet protokollal lehet elérni. Használható még a LANTASTIC hálózati programcsomag is, melynek nincs kitüntetett szervere. A kollégiumban ezenkívül persze tetszőleges más protokoll is használható, de ezeknek nincs kitüntetett szervergépe, a KSZK által nyújtott szolgáltatások a két első protokollra épülnek. Az azonosítókat a KSZK osztja, mindenki a hálózati kártya bekötésekor kap megfelelő azonosítókat. Egyéb esetekben azonosítókat a VAX és a UNIX rendszergazdától kell kérni. A KSZK-ban a VAX "main" rendszergazgdája Simi (Simon Gábor - Sch.1808), a UNIX "main" rendszergazdája pedig Bozóki Jenő (Sch.1711). (A "main" jelző "default"-ra is cserélhető.)

Röviden tekintsük át, hogy mik azok a hálózati szolgáltatások, melyek már most használhatóak a Kollégiumban. Alapvetően két csoportba sorolhatjuk ezeket, az egyik csoportba tartoznak a KSZK által nyújtott szolgáltatások, a másikba pedig az egyéb kollégiumi szolgáltatások. Ha az egyetemi összeköttetés elkészül, akkor egy harmadik csoport is megjelenik a Kollégiumban, az egyetemi szolgáltatások csoportja.

Az egyéb kollégiumi szolgáltatások azok, amelyeket egyes felhasználók nyújtanak egymásnak, például néhányan megbeszélhetik, hogy közös programkönyvtárat hoznak létre, amit hálózaton keresztül használnak, vagy például zárt levelezési rendszert építenek ki egymás között, stb. Ilyen célra a LANTASTIC szoftver a legalkalmasabb.

A KSZK által jelenleg nyújtott szolgáltatások a következőek:
– programkönyvtár (azaz diszk-szerver, mely csak olvasható)
– printer szerver (mátrix és lézernyomtató)
– VMS operációs rendszer
– UNIX operációs rendszer
– levelezési rendszer
– saját VMS illetve UNIX könyvtárak elérése, használata DOS alatt (azaz fájl-szerver, mely írható és olvasható)

Az első két szolgáltatás bárki által elérhető (a lézerprintert kivéve), elvileg az utóbbiak is bárki által használhatóak, de ezek használata már névhez kötött, így az azokat használni kívánókat előbb fel kell venni a megfelelő adatbázisba (pontosabban ezek használatához UNIX vagy VMS alatt név és jelszó kell).

Sok egyéb szolgáltatást is tervez ezeken kívül a KSZK, de a kollégisták ötleteire is számítunk. Íme néhány lehetséges szolgáltatás a teljesség igénye nélkül:

– CD-ROM adatbázisok (katalógusok, könyvek, programok stb.)
– kollégiumi névsor
– vendégszoba-foglalás
– hálózati játékok

A KSZK szolgáltatásai (a UNIX-ot kivéve) jelenleg DECnet protokoll alatt az ún. PCSA programcsomaggal érhetőek el. A programcsomag néhány hivatalos példányával a KSZK is rendelkezik, használatukat a hálózati kártya beszerelésekor mutatja meg.

Mészáros Tamás